Századok – 1968

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 360

360 KRÖNTKA rajzírójának feladata lesz majd eldönteni. Bizonyos, hogy a romantikával szemben a realizmus oldalán állt. Realista törekvések vezették kezét, mikor több, Zrínyinek tulajdonított munkáról bebizonyította, hogy szerzőjük nem a költó' és hadvezér. Mégis Zrínyi katonai és politikai műveinek, valamint levelezésének hiteles szövegkiadásával lendületet adott a Zrínyi-kutatásnak.. Úttörő munkát végzett a Rákóczi-szabadságharc nemzetközi kapcsolatainak feltárásában is, s nagyban hozzájárult ahhoz, hogy sikerült kiragadni a kuruc szabadságharcot a köznemesi romantika beszűkült, provinciális beállítottságából. A korszak nacionalista szelleme, bár megkísértette, sem megfertőzni, sem magával ragadni nem tudta soha. Védte egyetemes látóköre és realista szemlélete. 1938-ban a VIII. nemzetközi történészkongresszuson előadása osztatlan nemzetközi érdeklődést és elismerést aratott. Beválasztották az összehasonlító hadtörténet ápolására hivatott párizsi szervezet, a Commission d'Histoire Militaire Comparée igazgatóságába. A felszabadulás után töretlen erővel folytatta munkásságát. Egyre erősebb hangot kap elemzéseiben a társadalmi szempont s a művelődéstörténeti érdeklődés. A katonai kérdéseket Hadik Andrásról írt úttörő munkájában már gazdasági összefüggéseikben közelítette meg. Felfedezte és feldolgozta Kossuth Lajos hadtudományi munkáit s ezzel elnyerte a történettudományok doktora fokozatot. Megírta a magyar katonai nyelv történetét. Legtöbbet, a sokasodó évek súlya alatt is fiatalos munkakedvvel a Rákóczi-szabadságharc történeténél időzik. A lelkiismeretes történetkutató, bíráló és összeállító munka értelme — írta — az, hogy a történelmet ,,a társadalom számára hatóerővé" tegye. Ismereteit bőkezűen osztotta szét a fiatal kutatógárda tagjai között, tudását, tapasztalatait örömmel adta tovább. Emlékét őrzik barátai, alkotásai és a Rákóczi-szabadságharc története. R. Várkonyi Ágnes A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT HÍREI A Központ hírei Tudományos előadássorozat A Magyar Történelmi Társulat tudományos előadássorozata keretében 1968. április 25-én a Magyar Tudományos Akadémia Képes termében Váczy Péter egyetemi tanár elnökletével Bartha Antal kandidátus, a Történettudományi Intézet munkatársa „Agrárkultúránk VIII — IX. századi előzményei" címmel tartott előadást. Bevezetőül utalt arra a véleménykülönbségre, amely honfoglaláskori társadalmunk értékelését illetően a szakemberek között kialakult, mivel többen — köztük az előadó is — félnomádoknak, azaz olyan állattenyésztő népnek tartják a honfoglaló magyarságot, amelyik az ekés földművelést is űzte. Bartha Antal megítélése szerint az egykori Levedia ós Etelköz a Don, Dnyeper és az Al-Duna közötti területre az erdős steppe határától délre helyezhető. Ezen a területen, a Don és Dnyeper közötti steppén, tehát az erdős steppe határától délre az Azóvi és a Fekete-tenger partjáig feltárt VÍII —IX. századi régészeti emlékek azonos arculatú csoportját a szakemberek szaltovi-majácki kultúrának nevezik. Az előadó rámutatott, hogy állattenyésztésre valló bolgár—török ós részben iráni eredetű jövevényszavaink az igényesebb, a nomadizálásra legkevésbé sem alkalmas sertés és háziszárnyasok tenyésztésére is vallanak. Bartha Antal véleménye szerint, ha ezeket az ismereteinket egybevetjük a Don és Dnyeper közén feltárt VIII —IX. századi települések állati- csontanyagának összetételével, akkor konkréttá válnak azok a gazdaság-