Századok – 1968

Tanulmányok - Székely György: A németalföldi és az angol posztó fajtáinak elterjedése a XIII–XVII. századi Közép-Európában. 3

A NÉMETALFÖLDI ÉS AZ ANGOL POSZTÓ FAJTÁINAK ELTERJEDÉSE li A nagy versenytárs, az angol posztó aránylag hamar feltűnik a Keleti -tenger partjain és Közép-Európa piacain. Gdansk (Danzig) már a XIV. század végén védekezett az angol kereskedők behatolása ellen, majd 1388-ban megegyezve áz angolok szabad kereskedelmi tevékenységre kaptak jogot Poroszországban, viszont 1397-ben újra korlátozni akarták őket. Az Angliából tengeri úton Gdanskon át vitt posztót (engelischen want) említik — Boroszlóra való tekintettel — az 1404-i gdanski Hansa-gyűlésen. Gdansk bevitelében a posztó jelentékeny hányadot tett ki (1407-23: 44,8%, 1426 — 32: 16,4%, 1436 — 42: 10,8%, 1451—53: 78,6%), aminek egy része vehető angol posztónak. A későbbiekben Lengyelország élénkülő és jövedelmező gabonakereskedelme a holland—lengyel, angol—lengyel tengeri kapcsolat adottságain túl közvetlenül hozzájárult a posztó és kersie fajtáinak kedvező eladásához Lengyelország különböző részein. Ezt a fontos összefüggést angol részről a XVII. század elején hangoztatják, utalással Gdansk gabonaforgalmára. A krakkói posztónyírás 1364. évi szabályozásában már szerepel az angol posztó, a híres olasz és németalföldi posztófajták értékének felére téve, de a lengyelországi posztónál jobban értékelve. Prágában viszont már 1363-ban, majd 1407-ben említenek angol posztót.27 Magyarországon is a flandriai posztók mellett, ill. után, a rajnai, délnémet, cseh-morva, sziléziai és lengyel posztókkal versenyezve a külföldi áruk között megjelent az angol posztó. Az Ofner Stadtrechtben már szerepel a londoni posztó (424. pont: Von Liíndisschen), még hozzá az elsőrendű áruk között. Az 1436 évi iratban az angol (Englisch) és a londoni (Lündisch) azok sorában szerepel, amelyek harmincada végenkint 1 aranyforint és 1 garas. Bártfán 1426-ban szerepel angol posztó (uno panno Anglecali), majd 1439-ben szolgálati megállapodás díjazásának részeként ismét (panni Englisch). A pozsonyi harmincadkönyv szerint 1 aranyforint vámszabás járt az angol posztók, az angol kendők s a londoni posztók után (tuch Englisch, Englisch lakchen, lündisch). E nem nagy tételek mellett még aacheni „angol" posztó tételei is megtalálhatók a pozsonyi harmincadkönyvben. Ezek harmincada csak 2/3 forint. Az 1510 körüli bártfai jegyzékben a közepesen olcsók között szerepel a londoni posztó (Lundis). 1516-ban szerepel a londoni posztó (pro panno Londis); 1523-ban a szederszínű londoni posztó (ex panno Londys coloris rubei); 1524-ben ugyanazt említik (pannum londis rubei coloris); 1528-ban szó esik bizonyos mennyiségű londoni posztóról (pannum londys vlnas syngh XII); 1531-ben említik a londoni posztót (de panno Londis); 1539-ben a fehér londoni posztót (pannus albus londis). A Nádasdiak későbbi számadásaiban bőséges adatok mutatják a londoni posztó kiterjedt forgalmát: 1544-ben a Bécsben beszerzett posztók között szerepel a vörös londis, zöld londis, inasruha számára fekete londis, valamint Bécsben nyírőnek adnak át Albrecht Dürer: Tagebuch der Reise in die Niederlande (Leipzig, é. n.) 70. 1.; Margarete Schindler . Buxtehude. Studien zur mittelalterlichen Geschichte einer Gründungsstadt (Wiesbaden, 1959), 64. 1.; Günter Fabiunke : Martin Luther als Nationalökonom (Berlin. 1963), 114. 1.; Quellen zur Geschichte des Bauernkrieges (Gesammelt und herausgegeben von Günther Franz) (München. 1963), 202. sz.; A.-M. Piuz: i. m. 259, 265, 280, 330, 341—342, 348, 350. 1. 27 Fritz Rörig: Aussenpolitische und innerpolitische Wandlungen in der Hanse nach dem Stralsunder Frieden 163. 1.; ua.: Grosshandel und Grosshändler im Lübeck des 14. Jahrhunderts, 244. 1.; G. Grünhagen : i. m. 40. 1.; II. Samsonowicz : Struktura handlu gdanskiego . . . 707—708. 1.; B. E. Supple: i. m. 29. 1.; L. Fournier: i. m. 207. 1.; F. Graus: i. m. 103. 1.