Századok – 1968

Tanulmányok - Székely György: A németalföldi és az angol posztó fajtáinak elterjedése a XIII–XVII. századi Közép-Európában. 3

28 SZÉKELY GYÖRGY' londis posztót. 1550 körüli Nádasdi-számadásban számos tétel mutatja a londoni posztó (a szövegben rövidítve: Lon) gazdag szín változatait: zöld, szederjes, világoskék, veres, szekfűszín szerepel belőle. 1551-ben Thurkowyth (gazdag budai család tagja) hozott Bécsből posztókat a Nadasdiak számára, ezek közt szerepel fekete londys, s ebből visznek fekete Londis-t Erdélybe is. 1552-ben a Nadasdiak számadásában szerepel dolmány készítésére adott szederszínű londoni posztó (de panno rubeo londis raso). 1557-ben az ő irataik említenek kék, meggyszínű, valamint testszínű londoni posztót (londys). 1558-ból tudjuk, hogy Alsólendva árszabása szerint a londoni posztó (londis) singjét 2 krajcárért nyírták — azaz kétszer drágábban, mint a nürnbergi posztóét. A forgalom irányára is fényt vet Kalmár Gergely deák regestrumja nem egészen két évtizeddel későbbről: ő Krakkóba vitt borokat és onnan ho- , zott árukat, pl. 1575-ben 9 fél vég londoni posztót (londis) Kassára. 1576-ban Szabó Kristófnak a deák egy zöld londis farkas bőr subáját adta át tartozás fejében. Talán a londoni posztók útjának Krakkó előtti szakaszait is sejteti,, hogy Kalmár Gergely többi behozott áruja között gyakori a boroszlói posztó , (barazlai: 1574, 1575, 1578). A londoni posztó későbbi magyarországi pályafutása során már finomság szerint is gyakorta megkülönböztetve szerepelt: már 1598-ban felbukkan a finom londoni posztó (ex panno faylondis), amelynek neve németből érthető meg („feines lündisches, lundisches Tuch"). 1606- < ban Károlyi Fruzsina kelengyéjében a szolgáló leányok ruhadarabjai közt szerepel két szederjes, finom londoni posztóból (fajlongis) készült subácska. 1618-ban a szalónaki falu-bíróságának perjegyzőkönyve őrzött meg említést egy londoni szövetből (londis) készült szoknyáról, mint amin túl semmit sem adtak. 1620-ban Sárospatakon említenek egy szép ujjú, londoni szövetből (Failongis) készült zöld mentét. 1626-ban Károlyi Mihály úgy végrendelkezett, I hogy Irényi Miklósnak paripa és pénz mellett tíz sing finom londoni posztót 1 (failongis) adjanak. 1627-ben a kassai szabók céhének árszabása a készítmé- ; nyek árát természetesen az anyag alapján is szabja meg. így szerepel gallérnélküli mente finom londoni posztóból (failondis), nadrág ugyanabból (fajlondis), dolmány londoni posztóból (londis), süveg finom londoni posztóból i (failondis), „angliai szoknya" (nyilván szoknya angliai posztóból), szoknya finom londoni posztóból (failondis). A kassai nyírőcéh árszabása 1633-ban a finom londoni posztó (fajlondis) singjének nyírését éppúgy 5 dénárban szabta meg, mint a skarlát és gránát posztóét. 1635-ben zöldszínű finom londoni posztóból (failongis) készült mentéről esik szó. Ugyanazon évben a kassai szabócéh árszabása olyan anyagokból készült ruhadarabokat emleget, amelyek szintén beletartoznak az előbbi körbe, egyben gyors időközben is mutatják a posztófajták nevének ingadozását: dolmány finom londoni posztóból (failongis), „angliai mente", „angliai süveg", „angliai szoknya", szoknya finom londoni posztóból (failongis). Egyidejűleg a nyírőcéh megszabja a finom londoni posztó (failongis) singének nyírási árát 5 dénárban, akár a gránát, lazus és morvái posztóét, de a skarlát posztóé ezúttal drágább, 6 dénár. 1636-ban sárospataki parlagszőlő eladási árának volt alkotórésze négy sing veres londoni (faylondis) posztó. A posztómárka nevének további torzulását mutatja 1669-ben a finom londoni posztóból (fajlendis) csináltatott szoknya forrásbeli neve. 1686-ban és 1687-ben a makovicai uradalom számadásában szerepelnek a különféle minőségű londoni posztók (Fajlondis posztott; praesidiarius hajdúk szamara Közlondist). 1692-ben az erdélyi fejedelmi uradalmak (Gyulafehérvár, Déva) személyzetének járandóságát részben posztóban határozták meg. Ennek kap-