Századok – 1968
FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 322
330 FOLYÓI RATSZEMLE társadalmi-gazdasági növekedés problémáiról (463 — 456. 1.) néhány általános kérdést vet fel, elsősorban a mennyiségi és minőségi vizsgálat összekapcsolását. 1966. 4. szám. — A szám a folyóiratot kiadó varsói Történetkedvelők Társasága 60 éves fennállása alkalmából a Társaság múltjából hoz néhány részletet. .JANUSZ WOLINSKI: A Történet\edvelők Társaságának 60 éve (495 — 497. 1.) rövid áttekintést ad a Társaság fejlődéséről: eleinte tudományos központ is volt, később egyéb irányító tudományos intézmények létrejöttével inkább az információ és a vita fóruma. Jelenleg elsősorban a helytörténeti kutatások irányítója. — HENRYK BROKMAN: A Varsói Egyetem diákjainak tanácskozása 1905. január 28-án (498— 504. 1.) saját visszaemlékezéseit mondja el a varsói diákság állásfoglalásáról a pétervári v«res vasárnap (január 9/22.) eseményével kapcsolatban, s előzményként felvázolja a hallgatók politikai fejlődését az előző években, a két lengyel szocialista párt befolyását. — HENRYK JABLONSKI: Waolaw Tokarz mint helytörténész (505 — 511. 1.) az 1937-ben elhunyt jeles kutató Varsó és Krakkó történetére vonatkozó munkásságát foglalja össze. — JÓZEF DUTKIEWICZ : Marceli Handelsman mint a napoleoni korszak kutatója (512 — 527. 1.) az egyik legkiválóbb lengyel polgári történésznek a korszak lengyel fejlődésével és egyetemes történeti kérdéseivel foglalkozó munkáit ismerteti, utal arra, hogy Handelsman maga szociálpszichológiai szempontúnak mondja saját munkásságát, s ezen belül is a szociális elemre helyezte a hangsúlyt. így különösen a lengyel szabadságmozgalom megítélésében ment volt a nemzeti elfogultságtól. — HANNA SZWANKOWSKA: A Történetkedvelők Társasága. 60 év krónikájából (528 — 537. 1.) valóban szinte évről-évre haladva teszi közzé a fontosabb adatokat, a szervezeti kérdésekről, a tevékenység formáiról, s befejezésül közli a Társaság kiadványainak bibliográfiáját. — Az egyéb tanulmányok sorában ANDRZEJ POPPE: A szmolenszki püspökség alapítása (538 — 557. 1.) az egyetlen fennmaradt orosz alapítólevél pontosabb datálására tesz javaslatot, s az alapítás politikai előzményeit bemutatva úgy látja, hogy az alapítás 1134-ben történt, nem 1137-ben vagy 1150 vagy 1151-ben, mint eddig gondolták, s a fejedelmi akarat eredménye a perejaszlavli püspökkel szemben, akinek az egyházmegyéjéből a területet kihasították. — JANUSZ TAZBIR: A lengyelországi történeti hamisítások történetéből a XIX. század első jelében (580 — 598. 1.) sok példát hoz arra, hogy nemzeti büszkeségből hamisítottak, ^alkottak meg sohanemvolt történeti forrásokat. Elsősorban Aleksandr Darowski-Weryh, Konstanty Majeranowski és Teodor Narbutt tevékenységét mutatja be, Majeranowski különösen XVI—XVIII. századi néphagyományok és szokások kitalálására specializálta magát, Narbutt Litvánia XIII—XVI. századi történetét akarta forrásokkal gazdagítani. Az általuk kitalált források modern szövegei nem tűntek fel, mert a hiteles régi forrásszövegeket is ekkoriban modernizált átírásokban adták ki. — TADEUSZ LEPKOWSKI: A XIX. századi lengyel—kubai kapcsolatok történetéből (599 — 609. 1.) összegyűjti az adatokat: 1802—1803 után Haitiról került Kubába néhány lengyel önkéntes, azután a század derekán akad részvevője a kubai szabadságmozgalomnak. Többen vesznek részt az 1868 — 78 közt lezajlott felkelésben, Rolow-Mialowski tábornok vezető szerepet is játszik, az önállóság megszerzése után a kubai hadsereg főfelügyelője és miniszter is lesz. Sok lengyel önkéntes jelentkezett az 1895—98-as függetlenségi harcba, a szerző idéz néhány levélből, amelyek a jelentkezésről tanúskodnak. — HENRYK JABLONSKI: A konzervatívok az 1926 májusi államcsíny előtt (610 — 633. 1.) megállapítja, hogy 1918 előtt a felosztó hatalmak iránti loyalitás miatt nincs a konzervatívoknak saját politikai pártjuk, 1918 után is egyideig csak gazdasági erejük révén éreztetik befolyásukat a politikában. Az 1922-es parlamenti választásokon két párttal is jelentkeznek (Nemzeti Állami Unió, ill. Határvidéki Állami Egyesülés), de egyik sem tud mandátumot szerezni. Későbbi pártalapítási kísérleteik sem járnak sikerrel, hiszen a parlamenti demokrácia mellett nem is számíthattak komoly választási sikerekre. Ezért támogatták egyre inkább a diktatúra gondolatát. Bár Pilsudski őket is becsapta, s ezért egyideig eltávolódtak tőle, hamarosan kiegyeztek vele. — LEON GROSFELD : A dqbrowai medence 1919 februárjában (634 — 635. l.)adalékot hoz a Lengyel Királyságbeli gyáriparosok szövetségének február 10-ón Sosnowiecben tartott üléséről, amely a munkások követeléseivel szemben a „rend" helyreállítását kívánta, s ezért a Nyugaton levő Haller-hadsereg mielőbbi hazaküldését sürgette az antantot képviselő Jonson kapitánytól. — N. ZEITSCHRIFT FÜR GESICHTSWISSENSCHAFT 1966. 6. szám. — GERHART HASS: A második világháború jellege és a Szovjetunió hadbalépésének nemzetközi jelentősége (877 — 895. 1.) megállapítja, hogy a második világháború is imperialista háborúként robbant ki, de sajátos vonást köl-