Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 322

FOLYÓIB.ATSZEMLE 329 kult meg 1928-ban a Nemzeti Párt, amely később is a Nagy-Lengyelország Táborá­nak a hatása alatt állt. Ez utóbbi az 1930-as években három frakcióra szakadt szét. 1936-tól kezdve már nem a kormány ellen intézte fő támadásait, mint az 1926-os államcsínytől kezdve, hanem a baloldali pártok ellen. — ZBIGNIBW LANDAU: Harc a költségvetés egyensúlyáért Lengyelország­ban 1945-ben (879 — 897. 1.) megállapítja, hogy 1944-ben a bevételek 275,6 millió zlotyt tettek ki, a kiadások 848,7 milliót, s ezt az adott helyzetben még viszonylag jónak kellett mondani. A kormány 1945-ben számos intézkedéssel próbálkozott, hogy helyreállítsa az egyensúlyt, takaré­kossággal csökkentse a kiadásokat, ami az egyes tárcák közt nagy harcokra veze­tett. Az egyensúly helyreállítása azonban a nagy gazdasági nehézségekre való tekin­tettel nem sikerült. — Néhány cikk foglal­kozik a lengyel millenium utólagos értéke­lésével. JAN GÓRSKI: Alkalom a konfron­tációra (899 — 905. 1.) a közíró szemével vizsgálja a hatást, leszögezi, hogy a tudo­mánynak, a publicisztikának és a szép­irodalomnak egybehangoltan kell dolgoz­nia, óv az aktualizálástól. Utal arra, hogy a műszaki értelmiség túlsúlya az értelmi­ségen belül a történelem iránti érdeklődés csökkentésére vezetett — WLADYSLAW OGRODZINSKI: Olsztyn vidéke és a millen­nium megünneplése (907 — 909. 1.) beszá­mol az Olsztyn körzetében folytatott kuta­tásokról és megemlékezésekről. — WAL­DEMAR BABINICZ: A millennium a távoli hátországban (911 — 914. 1.) bemutatja, hogyan ünnepelték a falvakban az évfor­dulókat, s örvendetesnek tartja a tudósok és a vidéki lakosság ezzel kapcsolatos sze­mélyes találkozásait. — REGINA CHOMAÓ ismerteti a lengyel területek XIX—XX. századi agrárstrukturájával foglalkozó, az 1950-es évek vége óta megjelent munká­kat (939 — 946. 1.). — N. PRZEGLAD HISTORYCZNY 1966. 3. szám. — MICHAB TYMOWSKI: A Niger mint a nagy nyugat-szudáni államok vízi­útja a XVI. század végéig (346 — 365. 1.) elsősorban arab források alapján világítja meg a folyó egyre növekvő jelentőségét. A ghanai állam idején csak a külkereske­delmi forgalmat szolgálta. A XIII—XIV. században, Mali fennállása alatt már az országon belüli összeköttetést is jelentette, de a szotubai katarakták kettéosztották a víziutat. A XV. században ezért a Szong­haj állam délre szorította vissza Malit. Ekkor a folyó már a kül- és belkereskedel­met egyaránt szolgálta, a XVI. században volt a legintenzívebb a forgalom. A szerző ismerteti a különböző hajótípusokat, a hajózás technikáját. A hajók jelentős része állami tulajdon, de magánkereskedők kezé­ben is volt, akik biztonsági okokból is karavánokban közlekedtek. — ANDRZEJ WYROBISZ: A kis-lengyelorszdgi üveghuták száma és elhelyezkedése a XIV—XVII. században (366—388. 1.) 57 huta adatait állította össze, ez az összes lengyelországi üveghutáknak mintegy 80%-át jelentette. A huták két nagy sávban húzódtak kelet — nyugati irányban, erdős területen és víz mellett. 18 királyi birtokban volt, 17 egy­háziban, 22 nagybirtokosé, mert csak nagybirtok tudott kellő mennyiségben nyersanyagot (elsősorban fát) előterem­teni. Az 57 huta nagyobb része hosszabb ideig működött, a XVI. század második és a XVII. század első felében üzemelt egy­szerre a legtöbb (38, ill. 25). — DAWID FAJNHAUZ: Henryk Kamieúski titkos tevé­kenységének új aspektusai (389 — 414. 1.) a Lublin környékén az 1840-es évek derekán szervezkedő lengyel összeesküvő tevékeny­ségére vonatkozólag közöl új adatokat, vallomásának jegyzőkönyveit, amelyek a leningrádi flottalevéltárból kerültek elő, s kiderül, hogy Kamienski mellett mások is tevékenykedtek egy felkelés előkészítésé­ben, elsősorban a parasztokat szervezték. — ANDRZEJ GARLICKI: Boman Dmowski beszámolója a Nemzeti Ligáról (415 — 443.1.) érdekes adalékot hoz az 1918 előtt titkos elitszervezetként mintegy 300 taggal mű­ködött szervezetről, amely a nemzeti de­mokrata pártot, a burzsoázia vezető párt­ját irányította. Az 1930-as évek elején egykori tagjaihoz kérdőíveket intéztek, hogy meg lehessen írni a szervezet törté­netét. A szerző közli a szervezet egyik vezető politikusának 1931-ben írt beszá­molóját, amely 1886-tól ismerteti a szer­vezet kialakulását. A beszámoló is bizo­nyítja Dmowski antiszemita állásfoglalását, s hogy minden bajért a szabadkőművességet okolta. — ANDRZEJ t)ziw&i1sski: Egy lengyel lovag Marokkóban a XV. században (444 — 446. 1.) egy adatot közöl arra, hogy 1436-ban Ceutában lengyel lovag is szolgált a helyőrségben. Ez kivételes jelenség, mert a lengyel nemesség vállalkozó szellemű tagjai a tatárok elleni harcban az ország keleti határain találtak elfoglaltságot. Marokkóba lengyelek inkább török—tatái­hadifoglyokként kerültek. — JERZY DO­WIAT: Wladyslaw Dziewulski ,,Kritikai megjegyzései" ügyében (447 — 452. 1.) I. Béla magyar király lengyelországi tartóz­kodásáról írt tanulmányának (ld. Száza­dok 1965. 6. sz. 1373. 1.) állításait — né­hány részletkérdéstől kezdve — fenntartja Dziewulski kritikájával (ld. Századok 1967. 3—4. sz. 774.1.) szemben. — RUGGIERO ROMANO: Történészek és közgazdászok a

Next

/
Thumbnails
Contents