Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 322

328 FOLYÓI RATSZEMLE JINA, G. MUBASKO: A csehszlovákiai mezőgazdaság technikai átszervezése 1948-1960-ban (33 — 41. 1.) számos adattal mutatják be a mezőgazdaság géppel való ellátásának és kemizálásának menetét. A mezőgazdaságban foglalkoztatott lakosság létszámának nagyfokú csökkenése sürgetővé tette ezt, az 1950-es évek elején azonban a nemzetközi helyzet miatt a nehézipar fejlesztése volt a legfontosabb, a mezőgazdasági gépgyártás jelentősen csökkent is. 1953-tól kezdve fokozatosan javult a helyzet, s ennek megfelelően 1948 —1960 közt a mezőgazdasági munka termelékenysége megkétszereződött. Javult a műtrágyával való ellátottság is, 1960-ban 1 ha területre 71 kg jutott. Ez azonban még mindig messze elmaradt a fejlett országoktól, s egészében nem sikerült még kellőképpen ellensúlyozni a munkaerő elvándorlását, ezért 1960-ban a mezőgazdasági termelés csak 3%-kal haladta meg a háború előtti színvonalat. — L. A. ZABUBIN: Az állatimádás és az anthropomorjizmusra való átmenet azonos vonásai az indoázsiaiaknál és a szlávoknál (45 — 52. 1.) a Vedák és a szláv őstörténet összevetéséből állapítja meg, hogy a tehén- és bikaistenségek tisztelete mindegyiknél megvolt, s a későbbi anthropomorf istenek is őrzik ennek az eredetnek a nyomait. — Sz. S. GBINBEBG: Az idegen tőke Bulgária iparában a XIX. század végén (53 — 59. 1.) megállapítja, hogy a belga és francia tőke csak az 1890-es évek második felétől kezdve hatolt be a bolgár iparba, a kormány ezt jelentős intézkedésekkel támogatta. Konkréten ismerteti néhány nagyobb gyár alapítását külföldi tőkével. — V. V. NYIJAKIJ : Jaroslaw és Pelagija Dqbrowski meneküléséről (67 — 74. 1.) a lengyel forradalmár házaspárnak 1864-ben Moszkvából, ill. a száműzetés helyéről való menekülésének a részleteit világítja meg, s leszögezi, hogy ezt a lengyel és orosz forradalmárok együttműködése tette lehetővé. — N. KWARTALNIK HISTORYCZNY 1966. 4. szám. — TADETJSZ LALIK: A marchiák a XII. századi Lengyelországban (817 — 832. 1.) megállapítja, hogy az eredeti közigazgatási egységek (a 8 provincia vagy ducatus és a kb. 100 castellania) mellett 1134-ben említik a glogówi marchiát, gdanski marehia létezésére is van adat, talán lubuszi marehia is volt. Valószínűleg Ferdeszájú Boleszláv vezette be ezt az intézményt az 1130-as években olyan fontos határterületeken, amelyeket közvetlenül az uralkodó alá rendeltek. A XII. század második felében ezekből a marchiákból is ducatusok alakultak. — HENRYK ZINS: A moszkvai kereskedőtársaság és Narva problémája a balti angol kereskedelemben a XVI. sz. második felének elején (833 — 847. 1.) tisztázza, hogy Narvának az oroszok által való elfoglalása (1558) után angol kereskedők a Balti-tengeren keresztül is kapcsolatba léptek Oroszországgal, s ezzel konkurrenciát okoztak a Fehér tengeren 1553 óta kereskedő moszkvai kereskedőtársaságnak. Az angol ós a Sund-átjáró vámjegyzékeit vizsgálja 1563 —1578 közt, s arra a következtetésre jut, hogy az orosz—angol kereskedelem nem csorbította jelentősen az angol-lengyel forgalmat, bár 1566-ban, a tetőponton a balti angol kereskedelmi forgalom 54,5%-át tette ki a Narvával folytatott kereskedelem, 1578-ban viszont csak 2,6 %-át. Egyes árufajtákat (viasz, szőrme) az angolok szinte kizárólag csak Oroszországból szállítottak ki. — MIBOSLAW WIERZCHOWSKI: A kadetpárt taktikája az orosz állami Dumában (849 — 859 1.) a burzsoázia legmozgékonyabb pártjának a fejlődését vizsgálja. Az első Dumában a párt ellenzékbe vonult, s csak döntő pillanatokban volt hajlandó engedményeket tenni a kormánynak. A második Dumában nagyobb engedékenységet mutatott, hogy megakadályozza a korai feloszlatást. A harmadik Dumában megszavazta az állami költségvetéseket, a külföldi kölcsönöket, a hadsereg fejlesztésére szánt összegeket, de elítélte Sztolipin brutális belpolitikáját, mert ez a kadetek véleménye szerint forradalomra vezet. A párt vezetői ekkorra már belátták, hogy valódi alkotmányosság nincs, így tehetetlenek a kormánnyal szemben. A negyedik Dumában a párt jobbszárnya hajlandó volt együttműködni az októbristákkal, a balszárny továbbra is ellenzékieskedett, nehogy a párt elveszítse megmaradt szavazóit is. Alapjában véve burzsoá osztályérdekei miatt sohasem harcolt komolyan a cárizmus ellen. — ROMAN WAPINSKI: A nemzeti demokrata párt eszmei-politikai fejlődésének néhány kérdése 1919—1939-ben Д861 —878. 1.) az 1918 előtt a burzsoázia'vezető pártjának szerepét játszó csoportosulás továbbfejlődés^; mutatja be az önállósult Lengyelországban. Az egykor pártvezetők 1919-ben létrehozták a Népi Nemzeti Szövetséget, amely a nagybirtokosokra és a nagyburzsoáziára támaszkodó konzervatív elit-párt volt, eszménye a köztársaság, ebben a vagyonosok uralma, a zsidóság korlátozása. 1926-ban a régi pártvezetés egyik tekintélyes tagja, Roman Dmowski javaslatára új párt alakult, a Nagy-Lengyelország Tábora, ez már az olasz fasizmust tekintette mintaképnek, antiszemita volt, s elsősorban a kispolgárság alkotta bázisát, ill. a birtokos parasztság. A két párt fiataljaiból ala-