Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 299

FOLYÓIB.ATSZEMLE 321 Fejér megye fejlődése a II. 5 éves népgazdasági terv (1961 —1965) időszakában. Az ipar, a mezőgazdaság, a kommunális intézmények, az egészségügy félévtizedes fejlődésének legfontosabb mutatóit sorakoztatja fel. — BERTALAN IMRE — A felszabadult Fejér megye átszerveződő lapja, a Fehérvári Hírek volt szerkesztője — közli visszaemlékezésszerű írását (A felszabadult sajtó Székesfehérváron), melyben fel-felvillantja olyan jelentős politikusok szereplését is, mint Rajk László, Szakasits Árpád és Nagy Ferenc. — FITZ PÉTER: Adatok Székesfehérvár filmtörténetének hőskorából. A helyi filmszínházak kezdeti működését (1907—1914), szakmabéli problémáit, a filmek fehérvári fogadtatását írja le. A város századeleji kultúrtörténetének érdekes részlete; feldolgozza a témára vonatkozó városi levéltári anyagot. — A felszabadulást követő évek szellemi életének történetéből veszi témáját RÓNAY LÁSZLÓ: Lépés a mába c. tanulmánya, melyben a Nyugat harmadik nemzedékének útját rajzolja meg — állandóan tekintettel van a parallel politikai eseményekre. — Az Alba Regia hetek tudományos ülésszakon elhangzott három Vörösmarty-tanulmányt közli a folyóirat (TÓTH DEZSŐ, HORVÁTH KÁROLY, WÉBER ANTAL tollából), melyek közül az első (A közélet Vörösmarty ja) tarthat leginkább számot a történész érdeklődésére. A szerző elemzi, hogy történelem, politika és társadalom milyen szerepet kap a költő életművében. — G. VASI SZEMLE XXI. évf. (1967) 2. sz. — BÉKEFI ANTAL Vasi summás dalok címen 13 dallamot és szöveget tesz közzé. A dalok szövege jellemzően világít bele a summásélet hétköznapjaiba. — KESZEI PÁL: Terra Jaak c. tanulmánya a Ják nemzetség Vas megyei birtokait mutatja be, elsősorban nyelvészeti módszerekkel bizonyítva, hogy a kerület a Répce és Rába hajlata, honfoglaláskori szálláshely volt: ezt a talajviszonyokra utaló középkori helynevek is alátámasztják. — HORVÁTH MÁRIA a mézeskalácsos kismesterség vasi és szombathelyi múltjából közöl adatokat: létezésük itt a XVI. század végétől figyelhető meg, de céhet soha nem alkottak. A cikk leírja a mézeskalácskészítés folyamatát is. — SMIDT LAJOS hét ismeretlen Vas megyei hírlap bibliográfiai adatait közli: többnyire egy-egy számnál több nem is jelerit meg belőlük. Közülük egyesek nyilas és szélsőjobboldali lapok 1944 —45-ből, mások ifjúsági lapok. — SINKOVICS ISTVÁN: Kőszeg és az 1532. évi török hadjárat cím alatt az ostrom Nemeskürthy „Ez történt Mohács után" c. könyvében foglalt torz képét cáfolja meg a források alapján, továbbra is fenntartva korábbi, a Vasi Szemle 1963. évi számában kifejtett felfogását. XXI. évf. 3. sz. — LÁSZLÓ GÁBOR: Választások Vas megyében a Tanácsköztársaság idején c. cikke a Párttörténeti Intézetben őrzött gazdag választási jegyzőkönyvanyag alapján rekonstruálja a választások történetét, rámutatva széles demokratizmusukra. A cikk érdekessége a választási apparátus ós eljárás rendkívül konkrét bemutatása. — HARGITA GÉZA a szifilisz Vas megyei elterjedésével kapcsolatos adatokat közöl, hangsúlyozza a betegségnek az 1809. évi francia megszállás nyomán kibontakozó rohamos elterjedését és a meggátlására tett hatósági intézkedéseket. Függelékben közli a megye tisztiorvosának 1762. évi utasítását. — MOLNÁR LÁSZLÓ Wanke Ferenc 1839-ben alapított, és az 1850-es évek közepéig fennállott kőszegi kőedénygyárának működését mutatja be levéltári forrásanyag alapján. A csehországi születésű, s a szakmát is ott kitanult alapító és családja Pápán át Kőszegre vándorlásának ismertetése után a cikk bemutatja a műhely nagyon szerény felszerelését, jellemző ellentéteit egy helyi fehéredényárussal. A gyár I860 után, nem bírva el a cseh—osztrák konkurrenciát, megszűnt; Wanke a bakonybóli, majd a városlődi porcelán-manufaktúránál helyzekedett el 1864-ben bekövetkezett haláláig. — HORVÁTH KRISZTINA a szombathelyi Kanizsai Dorottya gimnázium, az első szombathelyi női középiskola történetét ismerteti 1917-től napjainkig, bemutatva többek között a tantestületet és munkáját, az iskolatípus és a tananyag változását, az alkalmazott pedagógiai elveket, a diákegyesületeket, és (egy évrőlévre haladó táblázaton) az ifjúság társadalmi rétegződését. — HORVÁTH BOLDIZSÁR: Egy vasmegyei humanista címen Gosztonyi Jánosnak, a Jagello-kor tudós humanista püspökének életpályáját foglalja öszsze. — HÁZI JENŐ mind ebben, mind az előző számban folytatja a Vas megyei középkori oklevelek közlését: kettő ill. négy oklevelet tesz közzé a Vasvár-Szombathelyi káptalan levéltárából. — HEGEDŰS FERENC Dukai Takács Juditnak, a XIX. század első negyede neves vasi költőnőjének életéhez közöl adatokat. — V. A magvar folyóiratszemlét összeállították: Bellér Béla (В.), Glatz Farenc (G.), Horváth Jenő (H.J.), Kardos József (K.), Sipos Péter (S.), Szabó Miklós (Sz)., Vörös Károly (V.). 21 Századok 1968/1—2