Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 299

FOLYÓIB.ATSZEMLE 319 ban jelöli meg. — GAZSI JÓZSEF: Rövid áttekintés a magyar antifasiszta ellenállásról 1944—45-ben címen az eddigi irodalom és néhány új levéltári forrás bevonása alapján a magyar ellenállási mozgalom történetét vázolja, különös figyelmet szentelve ennek sajátosan magyar,- a passzív ellenállás körébe vonható formáira, mint pl. a gabonabeszolgáltatás, a termelés, a közlekedés, a kiürítés szabotálása, a hadsereg bomlása stb. Utóbbira jellemző, hogy míg 1944. szeptember 30-án a Horthy-hadseregben még több mint egymillió katona szolgált, 4 hónappal később már alig 200 000 fő. — KAMODY MIKLÓS: Adatok Észak-Magyarország hírközlésének történetéhez című tanulmánya harmadik részében (I—II. részét az 1964. 5—6. sz. nyomán ismertettük) a XIX. század közepétől a század végéig tekinti át témáját. A forradalom magyarrá iparkodott tenni a magyar postaszervezetet. Az önkényuralom erre németesítéssel válaszolt; technikailag azonban Bruck osztrák kereskedelmi miniszter irányításával kétségkívül fejlesztette a postahálózatot. A miskolci posta fejlődósét elősegítette a városnak a vasúthálózatba való bekapcsolása (1865, ill. 1870), a mozgó postahivatal felállítása (1871), távirda-állomás létesítése (1860— 1866 között) és távíró hálózatának kifejlesztése. A kereskedelmi, gazdasági élet fejlődése következtében a miskolci posta 1870-ben postamesterségből kincstári hivatal lett, 1872-ben Borsod megye területén már nem kevesebb, mint 48 postamesteri hivatal működött. 1878-ban Ózd is postát kapott. — B. FEJÉR MEGYEI SZEMLE II. évf. (1965) 2. sz. — BORÚS JÓZSEF: Fejér megye felszabadulása c. tanulmányában a megye területén 1944 végén 1945 elején lefolyt harcok igen nagy forrás- és irodalomanyagára támaszkodva fogja össze a német és a szovjet csapatok harcainak történetét. E harcok öt szakaszra bonthatók: a Budapest körülzárásáért folyó csaták 1944 decemberében; a bekerített fasiszta csapatok felmentésére irányuló német támadások 1945 januárjában; helyi harcok a megyében március elejéig; március 6-án Hitler személyes parancsára megindul a második, világháború utolsó nagy német ellentámadása; március közepén az utolsó harcok, Fejér megye felszabadul. A szerző a fennmaradt hadinaplók, visszaemlékezések, feldolgozások alapján rekonstruálja mindkét hadvezetés elképzeléseit, terveit, s az egészen kis, helyi jellegű harcokat is igen alaposan írja le. Rámutat a német erőfeszítések kudarcbafulladásának okaira: a németek szinte semmi tartalékkal nem rendelkeztek, különösen gyalogságban szenvedtek hiányt. A szovjet csapatok túlerejére jellemző, hogy pl. a március 16-i ellentámadáskor élőerőben négyszeres, tüzérségben pedig kilencszeres túlerővel rendelkeztek a németek felett. — FARKAS GÁBOR: Az élet megindulása és a demokratikus átalakulás kezdete (1945). Fejér megye a felszabadítási harcok során igen nagy gazdasági károkat szenvedett. A megye életében döntő szerepet játszó mezőgazdaság majd teljesen megbénult: a lóállomány 70, a szar vasmarhaállomány 82%-a pusztult el. Romokban hevert Székesfehérvár nagy része, egyes községek pedig teljesen elpusztultak. Már márciusban megindul azonban a víz- és gázszolgáltatás, megjelenik a Fehérvári Hírek, működnek a politikai pártok. Az élet megindulása a demokratizálódás megindulását is jelentette (földosztás, közigazgatás demokratizálódása, harc a Nemzeti Bizottságokban a reakció visszaszorításáért). A közlemény a szeptemberi választások történetének elbeszélésével végződik. — TÓTH GYULA—FILKEY LAJOS; A Fejér megyei lakosság életkörülményeinek alakulása ( 1960 —1965). A legutóbbi évek történetével foglalkozó kutatók számára igen sokoldalú, anyaggazdag feldolgozás. — FÜZESI ANTAL — LENCSÉS FERENC: Fejér megye felszabadulás utáni gazdasági és kulturális fejlődése. Ipar, Mezőgazdaság, Művelődés c. fejezetekre bontja azt a társadalmi-politikai változást, mely elsősorban a megye iparának fejlődése (Dunai Vasmű, Balinkai Szénbánya, Épületelemgyár, Könnyűfémmű stb.) nyomán következett be. Érdekesek a mezőgazdaság és a kulturálódás fejlődését mutató számadatok. — KISZELY DÓRA—SZILÁGYI LAJOS: Fejér megye iskoláinak fejlődése 1945-től napjainkig. A háború előtti iskolaviszonyok áttekintése után (nemcsak a megyei iskolázás mutatószámait közli, hanem idéz részleteket korabeli osztálynaplókból is) igen alapos anyagismeretről tanúskodó leírását adja az iskolák helyzetének, közvetlenül a felszabadulás után. Ismerteti a demokratikus nevelők harcát, a „zavartalan iskolai év" beindulását, az állami támogatás szerepót, majd részletesen elemzi az iskolák 1948-as államosításának lefolyását. Végül az 1965-ös helyzetet hasonlítja össze a húsz évvel korábbiakkal. — A megyei színházlátogatás fejlődését, az Állami Déryné Színház előadásait kíséri nyomon 1951 — 1965 között PADOS ISTVÁN Másfél évtized Fejér megi/ében című írása. — SZILVÁGYI IRÉN: Kulturális hetilap Székesfehérváron 1919-ben c. rövid közleménye az 1919 májusában kétszer megjelenő „Az Eszme" című folyóirat számait elemzi. A Pór Nándor szerkesztésében megjelenő kulturális-irodalmi