Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 299

FOLYÓIB.ATSZEMLE 319 ban jelöli meg. — GAZSI JÓZSEF: Rövid át­tekintés a magyar antifasiszta ellenállásról 1944—45-ben címen az eddigi irodalom és néhány új levéltári forrás bevonása alapján a magyar ellenállási mozgalom történetét vázolja, különös figyelmet szentelve ennek sajátosan magyar,- a passzív ellenállás kö­rébe vonható formáira, mint pl. a gabona­beszolgáltatás, a termelés, a közlekedés, a kiürítés szabotálása, a hadsereg bomlása stb. Utóbbira jellemző, hogy míg 1944. szeptember 30-án a Horthy-hadseregben még több mint egymillió katona szolgált, 4 hónappal később már alig 200 000 fő. — KA­MODY MIKLÓS: Adatok Észak-Magyarország hírközlésének történetéhez című tanulmánya harmadik részében (I—II. részét az 1964. 5—6. sz. nyomán ismertettük) a XIX. szá­zad közepétől a század végéig tekinti át té­máját. A forradalom magyarrá iparkodott tenni a magyar postaszervezetet. Az ön­kényuralom erre németesítéssel válaszolt; technikailag azonban Bruck osztrák keres­kedelmi miniszter irányításával kétségkívül fejlesztette a postahálózatot. A miskolci pos­ta fejlődósét elősegítette a városnak a vas­úthálózatba való bekapcsolása (1865, ill. 1870), a mozgó postahivatal felállítása (1871), távirda-állomás létesítése (1860— 1866 között) és távíró hálózatának kifej­lesztése. A kereskedelmi, gazdasági élet fejlődése következtében a miskolci posta 1870-ben postamesterségből kincstári hiva­tal lett, 1872-ben Borsod megye területén már nem kevesebb, mint 48 postamesteri hivatal működött. 1878-ban Ózd is postát kapott. — B. FEJÉR MEGYEI SZEMLE II. évf. (1965) 2. sz. — BORÚS JÓZSEF: Fejér megye fel­szabadulása c. tanulmányában a megye területén 1944 végén 1945 elején lefolyt harcok igen nagy forrás- és irodalomanya­gára támaszkodva fogja össze a német és a szovjet csapatok harcainak történetét. E harcok öt szakaszra bonthatók: a Buda­pest körülzárásáért folyó csaták 1944 de­cemberében; a bekerített fasiszta csapatok felmentésére irányuló német támadások 1945 januárjában; helyi harcok a megyé­ben március elejéig; március 6-án Hitler személyes parancsára megindul a második, világháború utolsó nagy német ellentá­madása; március közepén az utolsó harcok, Fejér megye felszabadul. A szerző a fenn­maradt hadinaplók, visszaemlékezések, fel­dolgozások alapján rekonstruálja mindkét hadvezetés elképzeléseit, terveit, s az egé­szen kis, helyi jellegű harcokat is igen ala­posan írja le. Rámutat a német erőfeszí­tések kudarcbafulladásának okaira: a né­metek szinte semmi tartalékkal nem ren­delkeztek, különösen gyalogságban szen­vedtek hiányt. A szovjet csapatok túl­erejére jellemző, hogy pl. a március 16-i ellentámadáskor élőerőben négyszeres, tü­zérségben pedig kilencszeres túlerővel ren­delkeztek a németek felett. — FARKAS GÁBOR: Az élet megindulása és a demokra­tikus átalakulás kezdete (1945). Fejér me­gye a felszabadítási harcok során igen nagy gazdasági károkat szenvedett. A me­gye életében döntő szerepet játszó mező­gazdaság majd teljesen megbénult: a ló­állomány 70, a szar vasmarhaállomány 82%-a pusztult el. Romokban hevert Szé­kesfehérvár nagy része, egyes községek pedig teljesen elpusztultak. Már március­ban megindul azonban a víz- és gázszol­gáltatás, megjelenik a Fehérvári Hírek, működnek a politikai pártok. Az élet meg­indulása a demokratizálódás megindulását is jelentette (földosztás, közigazgatás de­mokratizálódása, harc a Nemzeti Bizott­ságokban a reakció visszaszorításáért). A közlemény a szeptemberi választások tör­ténetének elbeszélésével végződik. — TÓTH GYULA—FILKEY LAJOS; A Fejér megyei lakosság életkörülményeinek alakulása ( 1960 —1965). A legutóbbi évek történetével foglalkozó kutatók számára igen sokoldalú, anyaggazdag feldolgozás. — FÜZESI ANTAL — LENCSÉS FERENC: Fejér megye felszaba­dulás utáni gazdasági és kulturális fejlődése. Ipar, Mezőgazdaság, Művelődés c. feje­zetekre bontja azt a társadalmi-politikai változást, mely elsősorban a megye ipará­nak fejlődése (Dunai Vasmű, Balinkai Szénbánya, Épületelemgyár, Könnyűfém­mű stb.) nyomán következett be. Érdeke­sek a mezőgazdaság és a kulturálódás fej­lődését mutató számadatok. — KISZELY DÓRA—SZILÁGYI LAJOS: Fejér megye isko­láinak fejlődése 1945-től napjainkig. A há­ború előtti iskolaviszonyok áttekintése után (nemcsak a megyei iskolázás mutatószá­mait közli, hanem idéz részleteket kora­beli osztálynaplókból is) igen alapos anyag­ismeretről tanúskodó leírását adja az is­kolák helyzetének, közvetlenül a felsza­badulás után. Ismerteti a demokratikus nevelők harcát, a „zavartalan iskolai év" beindulását, az állami támogatás szerepót, majd részletesen elemzi az iskolák 1948-as államosításának lefolyását. Végül az 1965-ös helyzetet hasonlítja össze a húsz évvel korábbiakkal. — A megyei színházláto­gatás fejlődését, az Állami Déryné Színház előadásait kíséri nyomon 1951 — 1965 kö­zött PADOS ISTVÁN Másfél évtized Fejér megi/ében című írása. — SZILVÁGYI IRÉN: Kulturális hetilap Székesfehérváron 1919-ben c. rövid közleménye az 1919 májusában kétszer megjelenő „Az Eszme" című folyó­irat számait elemzi. A Pór Nándor szer­kesztésében megjelenő kulturális-irodalmi

Next

/
Thumbnails
Contents