Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 299

318 FOLYÓI RA Г.SZEM LF, zsidó ós a keresztény vallástól, szakít a törzsi társadalommal, ugyanakkor azonban Mekka centrális szerepének biztosításával megkönnyíti a mekkai gazdag kereskedők számára az iszlám ejfogadását. A beduin nemzetségi-törzsi szervezet ellenállását pedig a vallási motívumoktól fűtött hódító háború, a dzsihád meghirdetésével oldja fel. — LEKLI BÉLA: Tacitus a kereszténységről címen tagadja az Annales híres, a Nérókorabeli keresztényüldözésre vonatkozó helyének hitelességét. A keresztény interpolátor szerinte а IV. század viszonyait transzponálta az I. századba. Irodalmi forrásául vagy а IV. század végén ólt Sulpicius Severus Chronieaja vagy egy másik, а IV. század első felében élt Lactantiusra visszamenő mű szolgált. — ZEMPLÉN JOLÁN: A modern tudományos világkép kialakulása c. tanulmánya II. részében а XVIII. század fizikájának a tudományos fejlődésben betöltött szerepét taglalja. А XVIII. század tudománya filozófiai ós matematikai téren kihozta a maximumot az előző korszaktól, különösen Newtontól kapott örökségből, megvetette az új technika alapjait (Segner-kerék, villámhárító, gőzgép), de ennek elméleti tisztázására, megfelelő elektromossági, mágnesességi ós hőelmélet felállítására még nem volt képes. ,,A XVIII század tudománya követve részt vett a polgári forradalom mind elméleti, mind gyakorlati előkészítésében. De a döntően új felfedezések, új szintézisek megalkotása már csak az új társadalomban váltak lehetségessé." — B. Helytörténeti és helyismereti folyóiratok BÉKÉSI ÉLET 1966. 3. sz. — SZABÓ FERENC: Újabb adatok az 1891. évi viharsarki agrárszocialista szervezkedések kiterjedéséről (Csanádapáca, Magyarbánhegyes és Mezőkovácsháza környékének földmunkássága 1891 május—júniusában) című írásában elsősorban a Szegedi Állami Levéltárban őrzött mezőkovácsházi járás főszolgabírói iratokat használta fel. Megállapítja, hogy az 189l-es viharsarki szervezkedések méretei, arányai nagyobbak voltak, mint eddig tudtuk, s figyelmeztet, hogy a Békés megyei mozgalmak kutatásánál figyelembe kel? venni a szomszédos Csanád, Csongrád és Arad megyékbeli viszonyokat is. — SIPITZKY ANDRÁS : A mezőhegy esi cukorgyár története az alapítástól napjainkig (1889— 1966) c. tanulmányában elsősorban a gyár gépi felszereléseinek és a gyártási folyamatoknak a változását és fejlődését mutatja be. De a tanulmányban elsődleges helyet elfoglaló technikatörténeti leírás mellett helyet kap a munkaerő-, a munkakörülmények-, a bór- és szociális viszonyok ismertetése is, különösen a fontosabb változások: az első és második világháború, a nagy gazdasági válság, a felszabadulás ideje. — GÁDOROSI VASS ISTVÁN: Ünnepségsorozat Orosházán az agrárszocialista mozgalmak 75. évfordulója alkalmából címmel ismerteti a Magyar Történelmi Társulat emlékülésén elhangzott előadásokat és beszámol az Orosháza Története és Néprajza című monográfia szakmai vitájáról. 4967. 1. sz. — KATÓ JÓZSEF: A Békésmegyei olvasó és munkáskörök tevékenysége az 1890-es évek agrárproletár mozgalmában c. írásában az olvasó- és munkáskörök megalakítása előzményeinek felvázolása után ezen körök kiterjedtségét, tevékenységüknek változását (kulturális, eszmei-politikai felvilágosító, politikai szervező) elemzi az 1890—Í891-es évek és Várkonyi István mozgalmaiban. 1967. 2. sz. — FARKAS JÓZSEF: A Várkonyi-mozgalom Békés megyében a századforduló idején című tanulmányában elsősorban a független szocialista mozgalom megyebeli históriájának azokat a területeit vizsgálja, amelyekre az eddigi feldolgozások kevésbé terjedtek ki. Így tanulmányában központi helyet kap a Várkonyimozgalom hanyatlása okainak vizsgálata, az 1901-es és az 1902-es gyomai választások eredményeinek és Várkonyi választási programjainak elemzése, valamint Várkonyi „prókátori" működése — az 1903-as budapesti ós gyulai ellene indított perekben. — H. J. BORSODI. SZEMLE X. (19fr6) 4. sz. — KUN LÁSZLÓ: Gondolatok a történetszemléletünk kérdéseiről folyó vitához címmel a kétkötetes Magyarország története körül folyó vitát ismerteti néhány elvi megjegyzés kíséretében. — LEHOCZKY ALFRÉD: A Borsod megyei munkásmozgalom történetének vázlata keretében a helyi munkásmozgalom kezdeteit tárgyalja. A Borsod megyei munkásmozgalom fejlődésének legfőbb sajátosságát az országostól elmaradottabb, lassúbb fejlődésben látja. Ez kifejezésre jutott az első Május 1. megünneplésének elmaradásában is. Az okot a munkásságnak patriarchális viszonyoktól még kötött paraszti és nemzetiségi összetételében, viszonylagos jó keresetében, a Rimamurányi Vasmű és részben az államkincstár tudatosan és nagyvonalúan alkalmazott szociálpolitikájában ós a polgári pártok, elsősorban a Szabadelvű Párt és a Függetlenségi Párt erős politikai hatásá-