Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 299

FOLYÓIB.ATSZEMLE 315 déstörténetét és ennek kapcsán a templom pusztulásának folyamatát. — ZÁKONYI FEBEsro a pápai várnak a herzogenburgi apátságban őrzött 1653. évi alaprajzát és átépítési költségtervezetét mutatja be: értékes adatokkal Pápa helyrajzi történetéhez és a- korabeli várépítés költségeihez és munkaszervezéséhez. — MOLNÁR JÓZSEF az esztergomi Víziváros török erődítményeit írja le és kísérli meg Evlia Cselebi leírásával egyeztetve megállapítani az ott felsorolt épületek helyét. — SCH. WEIHART GABRIELLA az egykori budai Domonkos kolostor (azóta fel is tárt) középkori kútjára hívja fel a figyelmet, ismertetve a kút történetét és fontosságát a XVIII. századi Buda vízellátásában. — BUDAI AURÉL a budai Miklós torony helyreállítása kapcsán a torony műemléki kutatásának várostörténetileg is érdekes eredményeit ismerteti. — A „Turisták figyelem" rovat a keleti Balaton-felvidék műemlékeit mut8tja be. XI. évf. 3. sz.: GERŐ LÁSZLÓ cikke magyar városaink történelmi magjairól szólva igen szép és újszerű fényképekkel illusztrálva hívja fel a figyelmet a történeti városmagok különleges értékére ós a megóvásuk során alkalmazandó szempontokra. — Ugyanezeket a kérdéseket vizsgálja egy konkrét műemlék együttes (Pécs belvárosa) példáján, felsorolva annak műemléki elemeit, KRISZT GYÖRGY —, és Budapest egyedi műemlékeinek, védett műemléki környezeteinek, történetileg kialakult városrészeinek ós végül a Várnak viszonylatában CSÁK MÁTÉ cikke. — Az e vonatkozásban elkövethető hibákat két szomorú példán mutatják be HORLER MIKLÓS és DRAGONITS TAMÁS konkrét helytörténeti vonatkozásokban és régi városképekben sem szűkölködő cikkei: előbbi a Váci utca 21, utóbbi a tabáni templom körüli kis tér értelmetlen elpusztítását panaszolja. — PEREHÁZY KÁROLY cikke a I. Dísztér 15. történetét és a helyreállítás során előkerült értékes XVIII. sz. közepi falfestmények részletes ismertetését adja. — CZAGÁNY ISTVÁN a Tárnok u. 18. sz. alatti épület, a volt Arany Sas patika a XVI. századig visszanyúló történetét ismerteti: az épületben 1754—1910 között működött említett patika helyén kap majd otthont a Magyar Gyógyszerészeti Múzeum. — A ..Turisták figyelem" rovat Sopron és környéke műemléki vonatkozásait ismerteti. V. TÖRTÉNELEMTANÍTÁS XII. évf. (1967) 2. sz. — Az e számban található cikkek többsége a történelmi érettségire való felkészülés és felkészítés feladataival, problémáival foglalkozik. — A Horizont rovatban EPERJESSY GÉZA: A francia és a magyar történelem tankönyvbizottság tárgyalásairól című ismertetésében tájékoztatást nyújt az 1966. szeptember 13 —16. között megrendezett, a történelem-tankönyvek egyeztetésével foglalkozó értekezlet munkájáról; röviden vázolja a francia és a magyar delegáció részéről elhangzott észrevételeket, javaslatokat. — Ó. POTPARIÓ A történelemtanítás reformja a Jugoszláv Szocialista Köztársaságban címmel ismerteti az iskolareform fő célkitűzéseit és megoldásának módozatait, részletezi a történelem tanításában bekövetkezett változásokat. XII. óvf. 4. sz. — SZEBENYI PÉTER: Történettanítás — történelemtanítás című tanulmányában megállapítja, hogy a „történelem" „csaknem mindig valamilyen módon általánosított végeredmény jellegű ismeret", melynek „életrekeltését szolgálja a történettanítás". Ennek megfelelően a „történet" a „megfigyelés és az elemzés alapjául szolgáló sokrétű történelmi jelenség a történelmi múlt egy-egy élő darabja". — EPERJESSY GÉZA: A gimnázium II. osztályának új történelemtankönyvéről, UN'GER MÁTYÁS A gimnázium III. osztályos új tankönyvéről ad ismertetést és eligazítást. — Cz. WOJCIK: A lengyelországi történelemtanítás új módszerei címmel ismerteti a korszerű tanítási módozatokat és ezek eredményeit. — K. VALÓSÁG. X. évf. (1967)1. sz. R. VÁRKONYI ÁGNES: Rákóczi és a jobbágyság. Miután megállapítja, hogy a Rákóczi-szabadságharc az ország függetlenségéért folyt, s a feudális állam viszonyai között a szabadság elsősorban a nemesek szabadságát jelentette, elemzi azokat a következményeket, melyek abból származtak, hogy mint közismert: Rákóczi — hosszú töprengés után ugyan — a szabadságharcot a jobbágyokkal kezdte meg. Rákóczi és Esze Tamás 1703-as brezani megállapodásának híre eljutott az ország minden jobbágyfalvába, mégpedig olyan formában, hogy a fejedelem megígérte: mindenki mentesül a jobbágyi terhek alól, aki beáll kurucnak. Noha ez Ígéret valószínűségét is történetírásunk sokáig kétségbe vonta, ma már két olyan 1703-as Bercsényi-pátenst ismerünk, mely ilyen értelemben szól a jobbágyokhoz. Várkonyi Ágnes — kiindulva a fegyverszerezte szabadság már korábbi meglétéből — elemzi a szabadságharc éveinek társadalmi viszonyait, s rámutat, hogy az ország függetlenségi harca miként kapcsolódott a jobbágyok társadalmi harcához, s ez utóbbi miként volt előrelendítője a függetlenségi küzdelemnek is. A függetlenségi küzdelmek jobbágyainak az „édes haza" már nem a nemesi Magyarország — s mint a Rákóczi-szabadságharc „kendő-