Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 299

314 FOLYÓI RATSZEMLE címen Arany körösi éveit jellemzi: állandó zaklatottságát, létbizonytalanságát, vergődéseit: a hatalom előtti alakoskodás kényszerét, a véglegesítése körüli aggodalmaskodást, az állandó kompromisszumot: olyan tényezők ezek, melyek világosan tükröződnek Arany ekkor írt verseiben, elsősorban balladáiban. X. évf. 6. sz. — CZINE MIHÁLY: A romániai magyar irodalom kezdetei c. tanulmánya az 1918-ban román malom alá került erdélyi magyarságnak a 20-as években újjászerveződő irodalmi életét s annak kialakuló eszmei szempontjait mutatja be: az első folyóiratalapítási kísérleteket, a Szerveződő új közönséget, a könyvkiadás kezdeteit, az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványainak sikereit s az Erdélyi Helikont: eszmei törekvéseit, írói körének líráját, prózai alkotóit és a realizmus kifejlődésének akadályait. X. évf. 7—8. sz. —BODOSI GYÖRGY: Pécsely e. tanulmánya a Tihanytól nem messze fekvő árpádkori alapítású kisközség jelen helyzetét méri fel sokoldalúan, adatszerűen is jól mutatva be ennek során a községben az utolsó évtizedekben végbement változásokat. — Sós ENDRE Hevesi Andrásra, az 1940-ben a francia hadsereg önkénteseként elpusztult kiváló haladó újságíróra emlékezik érdekes és jellemző adatokkal a 30-as évek baloldali párizsi magyar kolóniájának légkörére és a hazai sajtó viszonyokra. — MAJOR MÁTÉ: A modern építészet szolgálatában címen (előző részei a 3., 4. számban) a pécsi születésű Molnár Farkas (1897—1945) és Forbát Alfréd építészek munkásságát ismerteti, kiemelve tevékenységüket a Bauhausból alakult CIRPAC által képviselt társadalmilag progresszív építészet hazai propagálásában és építészeinek összefogásában, néhány érdekes részletadattal a 30-as évek hazai építész világára. Végül a magyar -országi születésű és tanultságú jeles szerb építészre, Nikola Dobrovié-ra emlékezik. X. évf. 10. sz.—A pécsi egyetem 600 éves jubileuma alkalmából CSORBA GYŐZŐ a 20-as évek pécsi egyetemi jogi karára, TAKÁTS GYULA és VÁRKONYI NÁNDOR A bölcsészeti karra emlékeznek, előbbiek a hallgatók, utóbbi az egyetemi oktató szemével látva ós értékelve a múltat. A kibontakozó kép jellemzően, bár sok szubjektív árnyalattal mutatja be a két világháború közötti évek vidéki egyetemi életét: hallgatóinak és professzorainak típusait, a diákságban élő kulturális törekvéseket, a jogi oktatás formalizmusát és alacsony színvonalát. — V. KORTÁRS XI. évf. (1967) 1. sz. — TOLNAI GYÖRGY Kinek adott igazat a Kossuth — Széchenyi vitában a történelem? c. vitacikkében azt fejtegeti, hogy Magyarországon a XIX. század első felében a tömegméretű paraszti munkamegosztás, ezen belül egyrészt a mezőgazdasági kisárutermelés, másrészt a paraszti, elsősorban textilipari kisárutermelés megvetette az alapját az országos piac kialakulásának és az önálló, a nyugat-európai országokéval lényegében egy vágányon futó ipari kapitalista fejlődésnek. Ennek követelményeit fogalmazta meg Kossuth gazdaságpolitikája, és szervezeti kereteit teremtette meg a Védegylet. A szabadságharc bukása következtében azonban a kiegyezés az önálló ipari fejlődést elvető, az ország mezőgazdasági s ezzel gyarmati helyzetét konzerváló Széchenyi-féle koncepciót valósította meg, amelyet lényegében az ellenforradalmi Magyarország is örökölt. A reakciós megoldást eredményező kiegyezést nem lehet egyedül lehetséges reálpolitikai megoldásnak tekinteni. XI. évf. 2. sz. — MÓD ALADÁR: A szocialista nemzet elvi kérdéseihez címen a szocialista nemzetfogalom konkretizálására tesz kísérletet. A szocialista nemzetfogalom sztálini meghatározásában a polgári nemzetről adott sokoldalú nyelvi, területi, gazdasági és történelmi, kulturális jellemzést az egyoldalú politikai jellemzés váltja fel. Ennek oka az, hogy a szocialista nemzetfogalomban Sztálin a nemzetinek csupán formai jelentőséget tulajdonított, elválasztva ezt a tartalomtól. A szocialista nemzetfogalom új, az eddiginél tartalmasabb megfogalmazásában a szocialista nemzetek gazdasági alapjaként a szocialista árutermelés megvalósulását, társadalmi és politikai struktúrájaként a szocialista munkamegosztásban kivívandó kedvezőbb helyzetet, jobb életkörülményeket, a társadalmi küzdelmet, politikai mozgalmat tekintve a szocialista demokrácia minden oldalú fejlesztését, a nemzetköziség tekintetében pedig a szocializmus építésének az egyes népeket a nemzetközi haladással egyesítő nemzeti programokként történő megvalósulását kell számbavennünk. — B. MŰEMLÉKVÉDELEM. XI. évf. (1967) 2. sz.: ZLINSZKYNÉ STERNEGG MÁRIA a múlt században neogótra átépített szentgotthárdi temetőkápolna barokk eredetét tisztázza és kísérletet tesz a kriptájában nyugvó halottak közül az apátság építőművészének meghatározására. — VALTER ILONA a bagodvitnyédi pusztuló románkori kerektemplomra hívja fel a figyelmet, elhelyezve azt a tatárjárás után alakult nyugat-dunántúli késő román építészeti iskola környékbeli hasonló alkotásai között, tisztázva a helység birtok- és népese-