Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 299

« FOLYÓIB.ATSZEMLE 313 zi, milyen eszmei tisztázásnak kellett megelőznie a Párton belül az új politika, a népfrontpolitika irányvonalának elfogadtatását. Értékeli az OIB, a szociáldemokraták szerepét, végül megállapítja: 1942. március'15-e megmutatta, miként válhatnak a nemzeti hagyományok eleven erővé. - G. TELEPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 18. (1966. május) sz.—MAJOR JENŐ: A magyar városok és városhálózat kialakulásának kezdetei c. tanulmánya a középkori magyar városfejlődés kezdeteit a vásárhelyek egy speciális típusával kapcsolatban vizsgálja. Először összegyűjti azokat a középkori helyneveket, melyek vásárok és vásárnapok neveit őrzik. A 112 helynév legnagyobb része a bizánci, itáliai, valamint nyugati: cseh-osztrák kereskedelmi kapcsolatok útvonalán található: 13 megyében 75. Megállapítja, hogy ezek döntően a szláv—magyar érintkezés zónájában helyezkednek el, ami azt sejtteti, hogy „az itt élő szlávság a nomád magyarságban kapta meg azt a partnert, amely a vásári intézmény kialakításához kellett és viszont". További helynévelemzéssel kimutatja, hogy a vásárhelyek többsége általában egy sajátos gazdasági települési szerkezet egy része, melyre jellemző, hogy viszonylag kis területen egymás mellett találhatók különböző iparosok, elsősorban kovácsok ós kereskedők falui, továbbá vásárhelyek, esetleg kolostorok, várak. Rámutat, hogy az ilyen komplexus egy tórbelileg nagyon széttagolt városnak is felfogható: egészében és funkcionálisan ugyan városszerű, de alkatrészei formailag falvak. A vásárhelyeknek a városfejlődésre gyakorolt közvetett hatását a közvetlennél nagyobbra értékeli. A vásárhelyek nagy része ugyanis nem fejlődött valódi várossá, még mezővárossá is csak ritkán; viszont a korai vásárhelyek szomszédságában mindenütt találhatók oppidumok, amit szerző azzal magyaráz, hogy a vásárhelyek kialakult vonzásköreikkel nagyban determinálták azt a városhálózatot, mely a királyi birtokrendszer felbomlásával kezdett kialakulni. Város a vásárhelyekből még ritkábban lett, de e városok alaprajzukban végig megőrizték Vásárhely-eredetük jeleit. Befejezésül a tanulmány hangoztatja, hogy a vásárhely komplexusok valódi várossá integrálódása a XIII. században alapjában a technikai tudás fejlődése folytán következett be, mely területileg is minél szorosabb piaci kapcsolatokat igényelt. Hozzájárult ehhez a kereskedelem alapvető változása is (a keleti kereskedő elemek kiszorulása), ugyanekkor, a XIII. század elején bomlik fel a királyi birtokszervezet és a várispánsági rendszer. Ennek következtében a királyi birtokkeretek között létrejött vásárhelyek körüli településcsoportok is széthullanak. Mindez a XIII. század közepére megteremti a nagyobb méretű városfejlődés társadalmi, gazdasági lehetőségeit. A tatárjárás után így robbanásszerűen kibontakozó városfejlődés is hozzájárul a vásárhelyek és a körülöttük kialakult komplexusok bomlásához, meggátolva őket a várossá integrálódásban. Kutatásuk által azonban a magyar városok és városhálózat kialakulása is új oldalról világítható meg. — V. Kulturális, ismeretterjesztő ALFÖLD XVII. évf. (1967) 4. sz.-LOVÁSZ LEÓ: Egy különös tűzesetről címen a hatalmas debreceni katonai szénatelepen 1943 júniusában kitört tűzről számol be, melynél többezer vagon, a front számára tárolt széna pusztult el. A szénát egy korrupt katonatiszt gyújtotta fel, hogy panamáinak nyomát eltüntesse, s a gyanút az ott dolgozó zsidó munkaszolgálatosokra próbálta hárítani, akik azonban leleplezték. — KUN FERENC: A debreceni őrzászlóalj megalakulása címen a szlovákiai partizánharcokban részt vett magyar katonákból összeállított debreceni kormányőrségre, az új magyar hadsereg első alakulatára emlékezik. — KÓNYA ISTVÁN a fasiszta fajelméletet foglalja össze röviden, és cáfolja filozófiai és társadalmi szempontból. és szépirodalmi folyóiratok XVII. évf. 7. sz.—M. PÁSZTOR JÓZSEF Darvas József diákkori, 1932 — 33-ban az Űj Magyarság című református folyóiratban megjelent radikális baloldali hangvételű írásaiból közöl részleteket: érdekes adatok részint írójuk pályaképéhez, részint a radikális népiesség kezdeteinek történetéhez. XVII. évf. 9. sz.— JUHÁSZ GÉZA: Móricz Rózsa Sándor éve és Debrecen című írása Móricz 1942. évi két debreceni tartózkodását ismerteti, jellemző adatokkal a háborús évek légköréhez, Mól icz fokozódó elszigetelődésének s a nagy történeti regény megszületésének történetéhez. — V. JELENKOR X. évf. (1967)3. sz. — HEGEDŰS ANDRÁS Arany János nagykőrösi életsorsa a történelmi balladák eszmeiségében