Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 299

312 FOLYÓI RATSZEMLE útja tapasztalatai alapján életteljes leírást ad azokról a hatalmas és pozitív gazdasági, társadalmi és főképp kulturális változásokról, amelyek uráli rokonnépeink életében a szovjet korszakban bekövetkeztek. — B. MAGYAR TUDOMÁNY U. f. XII. évf. (1967) 1. sz. — FENYŐ ISTVÁN: Korai szocialista eszmék jelentkezése a reformkori magyar sajtóban (Adalékok). A tanulmány megállapítja, hogy az 1830-as évektől kezdve hatottak Magyarországon a francia utópista szocialisták eszméi. A tanulmány főleg Fourier eszméinek magyarországi reformkori hatására közöl adatokat. Első részében kifejti a szerző, hogy az 1830-as években a Tudomány tárban jelentek meg a szakirodalom által ebből a szempontból már méltatott Csató Pál, valamint Bajza József tollából — olykor rokonszenvező hangú — ismertetések az utópista szocialisták tanításairól. A cikk második része az utópista eszméknek a centralistákra, s közülük kivált Szalay Lászlóra tett hatására közöl adalékokat. XII. évf. 4. sz. SŐTÉR ISTVÁN: Arany János a gondolkodó. A tanulmány vezérgondolata az, hogy Aranynak átgondolt eszmei világképe, koncepciója volt, s költészetét tudatosan ennek szolgálatába állította. Ez a koncepció egy polgárosult, haladó, az emberi egyetemességgel harmonikus magyar nemzet megteremtésének igénye körül kristályosodott ki s lényegében a nemzeti és egyetemesen emberi szintézisét jelentette. Az általa ábrázolt történeti múlt, mint a jelen számára szolgáló példa elsősorban nem lelkesíteni akart, hanem nemzeti önismeretre tanítani. — LADÁNYI ANDOR: A külföldi felsőoktatástörténeti kutatások áttekintése. A tanulmány elöljáróban áttékinti a szocialista országok, közülük elsősorban a Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia egyetemtörténeti kutatásait s rövid összefoglaló képet ad a kapitalista országok ilyen jellegű eredményeiről. Általános jellemzőként megállapítja, hogy a marxista felsőoktatástörténeti-kutatásnak a felsőoktatási intézmények történetét a kor társadalom- és általános történetébe beágyazva kell vizsgálnia, figyelmet kell fordítania az egyetemi hallgatók politikai mozgalmaira, másrészt szorosan kapcsolódnia kell a tudománytörténeti kutatásokhoz. Korunk egyetem-történeti kutatásainak jellemző sajátosságaként említi még a kutatások rendkívüli sokrétűségét. Az egyetem szervezeti felépítésétől, tudományos tevékenységének vizsgálatán át a hallgatók szociális összetételéig a szempontok sokaságát veszi figyelembe. A magyar kutatásokról szólva megállapítja, hogy viszonylagos elmaradottságukat a magyarországi kultúr- és tudománytörténeti kutatások elmaradott volta okozza. Áttekintő képet ad a jelenleg folyó magyarországi kutatási programokról és a kutatómunka forráshelyzetéről . XII. évf. 5. sz.—CSŰRÖS ZOLTÁN: Emlékezés Zemplén Gézára. Rövid pályakép a tíz éve elhúnyt kiváló kémikusról. XII. évf. 7 — 8. sz. — PÁNDI PÁL: Európai tájékozodás. Jegyzetek a magyar reformkor világirodalmi érdeklődéséről. A tanulmány egy, az utópikus szocialisták magyarország hatását vizsgáló nagyobb tanulmány része, mely a nyugati irodalomban érvényesülő haladó ideológiák magyarországi hatását állítja vizsgálódása középpontjába. Foglalkozik a haladó német irodalom, elsősorban Heine és Börne magyarországi fogadtatásával, és újabb adalékokat hoz a francia utópista szocialisták hazánkbeli hatásáról. — Sz. TÁRSADALMI SZEMLE XXII. évf. (1967) 1. sz. — BALÁZS GYÖRGYKét diszszidens kétféle tanulmányáról. Hennyey Gusztáv Magyar erőfeszítések a második világháború befejezésére című, 1965 őszén megjelent könyvében ismerteti Horthy 1944-es külpolitikai elképzeléseit, s kiemeli ezek közül azokat, melyek alátámasztják, hogy a kormányfő „elsősorban erkölcsi okokból" elutasította a német szövetségből való kiválást. A kis könyv közli Horthynak 1954. november 3-án Adenauerhez írott levelét, melyben a volt kormányzó szükségesnek látja biztosítani a kancellárt: ,,. . . hogy azok a bizonyos oldalakról terjesztet hírek, melyek szerint Magyarország 1944-ben a fegyverszünettel kapcsolatosan hajlandó lett volna Németországot hátbatámadni, merő kitalálások. . ." Balázs György rámutat, hogy Hennyeyt milyen politikai szempontok vezérelték munkája megírásában. — Péter László: Magyar nacionalizmus című, a Hollandiai Mikes Kelemen Kör „Eszmék nyomában" című, kilenc tanulmányt magába foglaló kötetben megjelent írását elemzi; rámutatva, hogy Péter László mennyire törekszik mérlegelni, s józanul szemlélni a kérdésben Magyarországon évek óta folyó vitát, ós sok helyen magáévá is teszi a marxista terminológiát. XXII. évf. 2. sz.—Közli LACKÓ MIKLÓS: Csehszlovák és magyar történészek eszmecseréje a fasizmusról című írását, melyben a szerző a Pozsonyban 1966. október 25 — 27-én tartott ülésszakról számol be. XII. évf. 3. sz.—ORBÁN LÁSZLÓ: Emlékezés 1942. március 15-re. A nagy márciusi tömegtüntetés jelentőségét méltatja. Elem-