Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 299

310 FOLYÓI RATSZEMLE zök kiesését pótolták és pótolják. 2. A beruházások ciklikusságából és megosztásából következő hatásfok-romlás. Függelékként 3 táblázat a főbb idősorokat, a beruházások százalékos megoszlását és a nehézipari beruházások százalékos megoszlását mutatja. XIV. évf. 5. sz. — A szemle rovatban SZAMARASZ ORESZTÉSZ: A gazdasági növekedés tényezői és sajátosságai Görögországban címmel a görög gazdaság általános jellemzése kapcsán bő statisztikai anyaggal mutatja be a lakosság foglalkozási struktúrájának változását 1928 —1961, a nemzeti jövedelem termelésében beállt szerkezeti változásokat 1938—1965 között. Elemzi ós dokumentálja a második világháború utáni gazdasági növekedés belső és külső tényezőit, az állam szerepét. XIV. évf. 6. sz. — A Számok és tények rovatban Póos ERVIN Lengyelország gazdasági fejlődósét (1960—1965) tekinti át. XIV. évf. 7—8. sz. — WIESEL IVÁN Kuba gazdaságának fejlődése a forradalom győzelme után című tanulmányának első részében a forradalom előtti Kuba gazdasági szerkeaetének legfontosabb vonásait vázolja fel. Az ország gazdasági arculatát az USA-tól való függés (első helyen osztozott Venezuelával az amerikai tőkebefektetésekből Latin Amerikában; a kőolajipar teljesen, az energetikai ipar és a bányászat 90 százaléka, a 36 legnagyobb cukorgyár amerikai tulajdonban volt) és a nagybirtokon nyugvó mezőgazdasági termelés határozta meg. Kuba gazdasága a legtipikusabban monokulturális volt. A nyílt monokulturájú országoktól Kuba zártjellegű monokulturális gazdasága eltérő vonásokat mutat. (Az országban a cukornádtermeléstől a cukorgyártásig minden termelési fokozat megtalálható volt.) A forradalom győzelme utáni időszak gazdaságpolitikáját a szerző három szakaszra bontja. 1. A forradalom győzelrrvétől 1961-ig tartó időszakra, amelyben megtörtént az első agrárreform, megindult az államosítás, valutacserét hajtottak végre, több fontos szociális intézkedést tettek. 2.1961 — 1963 közötti időszak. 1961-ben a forradalom fejlődése új szakaszhoz érkezett. Uj gazdasági programot alakítottak ki, amely az ország gyorsütemű iparosítása útján agazdasági szerkezet radikális átalakítását tűzte ki célul. A termelési szerkezet drasztikus átalakítására vonatkozó gazdasági koncepció irreális volt. Ennek következtében számos gazdasági hiba és elhamarkodott intézkedés született. Kuba nemzetközi helyzetének megváltozása és a falusi kizsákmányoló réteg szembefordulása a forradalom továbbfejlődésével szükségessé tette a második agrárreform végrehajtását 1963-ban. 1963 végére Kubában lényegében megszűnt a tőkés kizsákmányolás. 3. Az 1964-től tartó szakasz kezdetét az 1961 — 63-ban elkövetett hibák kritikai értékelése jelentette. Ezen szakasz gazdaságpolitikájának fő vonása a cukornádtermelés és az arra támaszkodó ipar jogaiba való visszahelyezése, az állat- és növénytermelés minőségi fejlesztése és ezzel öszszefüggésben az ipar fejlesztésének a hazai ós nemzetközi feltételekkel való összhangba hozása. — H. J. MAGYAR NYELV LXIII. óvf. (1967) 2. sz. — Kiss LAJOS Az anabaptisták elnevezései a magyarban címen a Morvaországból a Felvidékre és Erdélybe települt német nemzetiségű, alapítójukról huterinek nevetett testvérek hazai elnevezéseit vizsgálja. Ezek közül az anabaptista, a visszakeresztelő, az újrakeresztelő, a keresztségmásoló, keresztségismétlő — az általuk felnőtt korban s éppen ezért általában másodszor végzett keresztelósi szertartásra, a kálugyer és a fekete német elnevezés a görög-keleti szerzetesekre is emlékeztető fekete ruhaviseletükre, a habán pedig az újfelnómet Haushaben, a. m. anabaptista telep szlovák közvetítőszavára utal. — MOÓR ELEMÉR A földműves életforma kialakulása népünknél a szláv jövevényszavak tükrében c. tanulmányában ismét aláhúzza a honfoglaló magyaroknak nomád voltát s a Kárpát-medencében talált szláv népek mezőgazdasági kultúrájának fejlettségét. Gazdag művelődéstörténeti anyagba ágyazva bizonyítja, hogy a magyarság a szlovák vagy bolgár eredetű parlag szavunk tanúsága szerint a két-, a nyugati és déli szláv nyelvekből eredő ugar szavunk tanúsága szerint pedig a háromnyomásos gazdálkodást s ezzel együtt a fejlettebb állattenyésztést az itteni szlávoktól vette át. A bolgártörök eredetű eke alkat-, ill. kiegészítő részeinek (gerendely, pating, lemez, csoroszlya, kakatszeg, ösztöke, tózsola, borona), az ökörszerszámnak (iga, járom) túlnyomóan szlovák, ill. részben bolgár eredete arra enged következtetni, hogy a bolgártörök primitív ágekével szemben a nehéz fordítós ekét s ennek használatát a honfoglaló magyarság a szlovákoktól vette át még a X. század első felében. Ezzel egyidejűleg sajátították el tőlük a parasztos téli takarmányozás ismeretét is, mint ezt az erdőirtással mesterségesen' létesített (rombol) kaszálók szlovák láz neve (vö. a Veszprém megyei Lázi helynévvel) bizonyítja. Míg a földművelés ós az állattenyésztés magasabbrendű formáját őseink már a X. század első felében átvették a szlovákoktól, addig a gabonamagvaknak emberi táp-