Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 299

306 FOLYÓI RATSZEMLE ramja, amely elősegítette függetlenségük kivívását. A véres Drang nach Osten-gon­dolat nem múlt ki a feudalizmussal, hanem a XIX. században a feudális maradványok­kal terhelt Bismarcki birodalom megszü­letésével a német kapitalizmus, ezt köve­tően pedig a német imperializmus burzsoá­junker nacionalista ideológiájának is egyik elemévé vált. — L. M. MUMBY: A haladó angol történetírás néhány kérdése c., gazdag bibliográfiával kísért tanulmányában fel­tárja azokat a rendkívüli .szervezeti és ideológiai nehézségeket, amelyek közt a számban nem nagy, de tudományos jelen­tőségben egyre növekvő angol marxista történész csoport dolgozik. Az angol tör­ténet időrendjében haladva alapos elem­zést nyújt az egyes korszakokra vonatkozó angol marxista kutatási eredményekről, az egyes témakörökben a burzsoá törté­nészekkel lezajlott, a marxista felfogást megerősítő vitákról. Különösen nagy ered­mények születtek a feudalizmusból a kapi­talizmusba való átmenet, az angol polgári forradalom és ideológiája, a kizsákmányolt tömegek harca, a munkásmozgalom, ezen belül a chartizmus s a XIX—Xx. századi munkásság életkörülményei és a munkás­arisztokrácia témaköreiben. Az irodalmi beszámoló nem hallgat az angol marxista történetírás eltüntetésre váró fehér folt­jairól sem. — E. P. THOMPSON: A munkás­osztály történetének kutatása Angliában c. a szakszervezetek és a munkásmozgalom története feldolgozásának eddigi eredmé­nyeit, tartalmi ós módszertani problémáit tárja elénk kritikai hangvételű cikkében. Egészében véve biztató képet fest az angol munkásmozgalom történetírásának perspektíváiról. „Ami most a korábbi, megszokott Labour-történelemmel törté­nik, az nem annyira dezintegrálódás, mint inkább felszabadulás. Amíg a régi kon­venciók szűk határai közé szorult, bizo­nyos értelemben a tulajdonképpeni angol történelem képmása volt. Most azonban, mikor bizakodva elhagyja azt az alapot, melyre Cole és követői helyezték, átütő hatása folytán veszélyesebbé válik a fennálló alkotmányos és parlamenti poli­tikai rendszeiTe" (76. 1.). — Az Évszáza­dunk nagy történetírói c. rovatban MAKKAI LÁSZLÓ ós JEMNITZ JÁNOS a német marx­ista történetírás klasszikusáról, Franz Meh­ringről rajzol portrét, s A kelet-elbai junkerség ós A ném,et szakszervezetek a szocialista' törvény előtt címen műveiből közöl tanulságos részleteket. — A Szemle rovat Elmélet és szintézis — Középkor — TJjkor — Legújabbkor csoportosításban mintegy 35 könyvismertetést, irodalmi és vita-beszámolót közöl. — B. Egyéb tudornál IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉ­NYEK. LXXI. évf. (1967) 1. sz. - KÓKAY GYÖRGY: Bessenyei György ismeretlen folyó­irata. (Der Mann ohne Vorurtheil in der neuen Regierung 1781.) A közlemény kifejti, hogy az 1781-ben Bécsben megje­lent, hat számot megért felvilágosult folyóiratot Bessenyei György írta. A folyó­irat lényegében filozófiai-ideológiai röp­irat volt, melyet szerzője egymaga írt. Bessenyei folyóirata arról tanúskodik, hogy az író ebben az időszakban jelentős mértékben eltávolodott a jozefinizmus Sonnenfels által képviselt állameszméjé­től és ideológiájától, és nagy mértékben közeledett szemléletében a francia felvi­lágosultak legradikálisabb irányzatához. Elsősorban Helvetius hatása mutatható ki a folyóirat szövegeiben. — VARGA IMRE: Barakonyi Ferenc az újabb adatok tükrében. A közlemény eddig ismeretlen adatokat közöl a Gyulai-család levéltárá-^ nak a pozsonyi szlovák Állami Levéltár­ban található anyaga alapján Barakonyi Ferenc XVII. századi felvidéki nagybir­tokos életéről. Barakonyi irodalomtörté­neti jelentőségű személy, mivel ő állította os folyóiratok össze a XVII. század nemesi szerelmi köl­tészetének neves darabjait tartalmazó Teleki-énekeskönyvet. — CSAPLÁR FERENC: Havas Gyula (1893—1918) a Nyugat irodalomkritikusa életrajzának rövid ösz­szefoglalása. — ECKHARDT SÁNDOR: Ba­lassi Bálint Tokaj-vidéki éveiből. Sátor­aljaújhelyről előkerült Balassi és felesége, Dobó Krisztina Székely Miklós ellen folyta­tott birtokperének egyik dokumentuma, a zempléni megyeszék idevágó jegyzőkönyve, Valószínűleg 1586-ból. Közli a dokumentu­mot. — GYENIS VILMOS: Adalékok a francia forradalom irodalmának magyarországi terje­déséhez. Ismerteti a nagyenyedi Bethlen-Kollégium könyvtárában talált, az 1790-es évekből származó A francia nemzet énekes imádsága című kéziratot. A kézirat Joseph-Theodor Desoi'gues-nak 1794. június 8-ra (Prairial 20.), a Legfelsőbb Lény ünnepére írt alkalmi himnuszának fordítása.—NIZSA­LOVSZKY ENDRE: Eötvös József két levele Haynald Lajos érsekhez. Az Eötvös kultusz­minisztersége idejéből, 1868-ból való levelek a katolikus autonómia problémájával fog­lalkoznak. A tárgyalt probléma a püspöki kar ellenállása a kormány autonómia-ter-

Next

/
Thumbnails
Contents