Századok – 1968

Történeti irodalom - Kann; Robert A.: Das Nationalitätenproblem der Habsburgermonarchie I–II. (Ism. Diószegi István) 278

278 TÖRTÉNETI IRODALOM A közlemények rovatában László A. a Szlovákia területén feltárt dák régészeti leletanyagból levonható következtetéseket taglalja, elsősorban a dák-kelta együttélés, a dák uralom hatósugara ós időhatárai (kb. i. е. 60) szempontjából. A. Loghin a párizsi kommün évfordulójának 1881-i iasii megünneplését ismerteti. Az ünnepségeket a helyi, sok értelmiségit is magábafoglaló szocialista kör készítette elő, de a bizottságot még az előkészítő ülésen letartóztatták, s a cári orosz hatóságok komoly nyomására (a II. Sándor cár elleni merénylet napjairól van szó) eljárást indítottak ellenük. V. Bussu az 1866 utáni agrár-törvényhozással foglalkozik. 1866-tól életbelépett a „mezőgazdasági szerződések" törvénye, mely a parasztot kiszolgáltatta a bérlőnek vagy földbirtokosnak, 1867-ben az előző három aszályos év miatt Ínségeseket segélyező, rövidlejáratú kölcsönt biztosító törvény, majd a szerződéskötések felülvizsgálati jogát az alispánnak biztosító törvény lépett életbe. 1868-tól az új mezőrendőri törvény alapján még a legeltetést megnehezítő intézkedések bevezetésére is sor került. G. Botez ós I. Saizu az 1884-i iasii gazdasági kongresszus tükrében vizsgálja az immár függetlenné vált Románia gazdasági fejlődésének kérdését. Foglalkoznak a protekcionista iparpolitikát követelők táborának megerősödésével, a kongresszus egyértelműen protekcionista állásfoglalásaival, az Osztrák-Magyar Monarchiával kötött vámszerződós elleni fellépéssel. A kongresszus (mely nem állami kezdeményezésre ült össze) olyan programot fogadott el, mely a vámszerződós felmondásától a gazdasági stimulálás egykorú eszközeiig mindent felölelt s jelentős része volt abban, hogy a kormány hamarosan a protekcionista gazdaságpolitika felé fordult. Az évkönyvet a recenziók és a tudományos krónika rovatai zárják. SZÁSZ ZOLTÁN ROBERT A. KANN: DAS NATIONALITÄTENPROBLEM DER HABSBURGERMONARCHIE (Zweite, erweitertete Auflage. Graz—Köln, Verlag Hermann Böhlaus Nachf. 1964. I. köt. 478, II. köt. 457 1.) A HABSBURG-MONARCHIA NEMZETISÉGI PROBLÉMÁJA Az Egyesült Államokban élő osztrák születésű történész munkája, amely most német nyelvű kiadásban került a szakközönség elé, historiográfiai tekintetben nem egykönnyen kategorizálható. A mű tudományos alapvetés dolgában leginkább az osztrák liberális iskolához kapcsolódik, amely a politikatörténet kiváló művelőjét, Heinrich Friedjungot tekinti alapítójának és amely Josef Redlich jogtörténeti munkásságában érte el teljességét. A nemzetiségi kérdés elméleti kútfője is „óhazai": a szociáldemokrata Otto Bauer. Äz érzelmi indítékok tekintetében az írás a századeleji nyugat-európai politikai publicisztikával mutat legtöbb rokonságot; sokszor a Habsburg-monarchia kemény, de jóindulatú bírálóira, a francia Louis Eisenmann-ra és az angol Seton Watsonra emlékeztet. Az összetevők között azonban az amerikai komponens sem elhanyagolható. A nemzetiségi probléma integrált látásmódján, a nacionalizmus sajátos felfogásán és a nemzetekfölötti fejlődés politikai perspektívái iránti érdeklődésen kétségkívül az új haza intellektuális légkörének hatása érződik. Osztrák is, nyugat-európai is, amerikai is egyszerre Robert A. Kann munkája, de a kétségkívül megállapítható nemzeti jegyek külön-külön és együttesen is kevesek ahhoz, hogy tudománytörténeti helyét kijelöljék. A „Multinational Empire" másfél évtizede standard munka a Monarchia kutatóinak körében ó& széleskörű elterjedését nem egyszerűen rangos mestereinek és előkelő környezetének köszönheti. A nemzetközi tudományos közvélemény gyakorlatban mutatkozó elismerő ítélete elsősorban az adott tudományos alkotásnak szól, amely szemléletmódjával, módszerével ós anyagával az összes jogos ellenvetések ellenére is nagy lépéssel vitte előre a soknemzetiségű Habsburgmonarchia történetének kutatását. Robert A. Kann a Habsburg-monarchia nemzetiségi problematikáját rendkívül széles látószögből szemléli. A nézőpont részint történeti, részint teoretikus: a nemzetek-