Századok – 1968

Történeti irodalom - Visznik lvivszkogo ordena Lenina derzsavnogo universziteta. im; Ivana Franka (Ism. Mucsi Ferenc) 272

272 TÖRTÉNETI IRODALOM A könyv a köztársaság 1931. évi kikiáltását követő spanyolországi események rövid leírásával kezdődik. A szerző már az első fejezetben leírja azt a beszélgetést, amely közte s a spanyol szocialista Alvarez del Vaillo között 1930-ban a spanyolországi helyzetről lezajlott. Majszkij elmondja, hogyan szervezték meg a hírhedt „benemavatkozási bizottság"ot. A bizottság tervét a konzervatív Baldwin-kormány vetette fel közvetlenül a Franco vezette lázadás után. A konzervatívok nem akartak szembekerülni Hitlerrel a spanyol köztársaság miatt, a széles tömegek viszont mind Angliában, mind az angol határokon túl együtt éreztek a spanyol köztársasággal és tiltakoztak az intervenció ellen. A szerző megmutatja, hogy a benemavatkozási bizottságnak az volt a feladata, hogy — létrehozóinak elgondolása szerint — spanyolfalként azt a látszatot keltse, mintha a köztársaságnak nyújtana segítséget, gyakorlatilag pedig gátolta azt s ezzel a fasiszta Németországnak és Olaszországnak játszott a kezére. Tartva az angol munkásoktól, Baldwin közölte a benemavatkozási bizottság tervét a szocialista Léon Blummal, a franciaországi népfront-kormány elnökével. S formálisan, a közvélemény szemében éppen a szocialista'Blum lépett fel a „benemavatkozási egyezmény" megkötésének - tervével. Az USA támogatta Anglia és Franciaország pozícióját. Az amerikai kongresszus még 1935-ben törvényt fogadott el a „semlegességről", amelynek értelmében az Egyesült Államok elnöke megtilthatta hadfelszerelések szállítását a háborúban álló országokba, függetlenül attól, hogy azok támadók-e vagy támadás áldozatai. E törvény reakciós jellege először az olasz—abesszin háború idején mutatkozott meg. A spanyol nép nemzeti-forradalmi háborúja idején pedig hatalmas segítséget nyújtott a fasisztáknak. A könyv sajátos értéke abban van, hogy megmutatja a bizottságnak mind a spanyol polgárháborúval, mind pedig a nemzetközi helyzettel s az egyes országok helyzetével való kölcsönös kapcsolatát. így a szerző elmondja, hogy abban az időben, midőn a lázadók Madridhoz közeledtek, 1936 októberében, ülésezett az angol munkáspárt évi konferenciája. A konferencia közepette érkezett meg a szovjet kormány bejelentése a benemavatkozási egyezmény felmondásáról, s ez igen nagy visszhangot keltett a munkáspárti tagság körében. A munkáspárti vezetők viszont taktikázni kezdtek, nyugtatgatták a tömegeket, gyakorlatilag pedig elárulták a köztársasági Spanyolországot. A szerző pontosan és részletesen ismerteti a Szovjetunió álláspontját a spanyol nép nemzeti forradalmi küzdelmének különböző szakaszán és e pozíció motívumait. Megmutatja, hogyan lépett be a Szovjetunió a bizottságba, megkísérelve, hogy véget vessen a köztársasági Spanyolország védelmét szabotáló angol és francia politikának, mikor és hogyan kezdte támogatni a köztársasági Spanyolországot hadfelszerelésekkel és tanácsadókkal. Elmondja, például, hogy 1936 októberétől 1939 szeptemberéig 23 Szovjet hajórakomány fegyver érkezett Spanyolországba. Érdekesek azok az adatok is, amelyeket a szerző egyes angol politikusok álláspontjáról közöl. így például megemlíti, hogy Wintson Churchill, a kommunizmus heves ellenfele, Hitler hatalomra jutása után közeledést keresett a, Szovjetunióhoz. 1934-ben saját kezdeményezésére felkereste Majszkijt ós közölte, hogy Hitler egyaránt veszedelmes mind Angliára, mind pedig a Szovjetunióra nézve. Okosabb lévén, mint Chamberlain és Halifax, akik Hitlerre tettek, egyenesen ezt mondta a nagykövetnek: „Neville (Chamberlain — N. M.) bolond. Tigrisen akar lovagolni." Befejezésül bátran állíthatjuk, hogy ezt a könyvet mindazok érdeklődéssel olvashatják, akik akár Spanyolország, akár a nemzetközi kapcsolatok története iránt érdeklődnek. N. MICKUN VISZNIK LVIVSZKOGO ORDENA LENINA DERZSAVNOGO UNIVERSZITETU IM. IVANA FRANKA (Szerija Isztoricsna. Vidavnictvo Lvivszkogo Universzitetu. 1965. 79 1.) A LVOVI EGYETEM ÉRTESÍTŐJE. TÖRTÉNETI SOROZAT Az 1965-ben megjelent ukrán nyelvű, hét ívnyi füzet jórészt kisterjedelmű historiográfiai tanulmányokat tartalmaz. Közöttük figyelemreméltóan sok az egyetemes történeti vonatkozású (például: Т. O. Szoltanovszka: A francia haladószellemű történetírás Marat szerepéről a francia forradalomban; 0. M. Cibenko: Az olasz renaissance periodizációja a polgári s a szovjet történetírásban stb.).