Századok – 1968
Történeti irodalom - Pintér István: 14 nap (Ism. Kun József) 269
269 TÖRTÉNETI IRODALOM PINTÉR ISTVÁN.-14 NAP (Budapest, Gondolat Kiadó. 1966. 259 1.) Több mint húsz év telt el a második világháború befejezése óta, ám mégis azt tapasztaljuk, hogy az olvasóközönség érdeklődése nem csökken a tragikus 1939—1945-ös esztendők eseményei iránt. Ennek egyik magyarázata az, hogy a ma élő felnőtt generáció nagyobb része átélte ezt az időszakot. Sokat láttak és hallottak, sok mindennek részesei voltak, de a dolgok természetéből fakad, hogy annak idején nem láthatták világosan az összefüggéseket. Nem kevésbé érdeklik a második világháború eseményei a közben felnőtté vált fiatalokat, akiknek ezekből az évekből kevés, vagy egyáltalán nincsenek személyes tapasztalataik. Az emberekben él a természetes érdeklődés a történtek miértje iránt, így mindig hálásak a kapott tájékoztatásért. Az elmúlt évek kutatómunkájának sikereként a második világháború legfontosabb hazai és nemzetközi eseményei ma már megfelelő tudományos megvilágítást kaptak. Az alkotómunka eredményei azonban nem minden esetben jutnak el az egyre szélesedő olvasóközönséghez olyan mértékben, ahogy az kívánatos volna. Ezért mind nagyobb szerep hárul a többezres példányszámban megjelenő népszerű kiadványokra, melyek kevésbé elvont formában tárgyalnak jelentős történelmi eseményeket s így közvetlenebb módon, hatékonyabban tudják szolgálni a tömegek felvilágosítását és nevelését. Ebből a szempontból nagyon hasznos ós, úgy gondolom, az olvasók körében örömmel fogadott könyv Pintér István munkája. A szerző neve már ismert és népszerű a magyar könyvbarátok körében. Az elmúlt évek folyamán ugyanis több népszerű kiadvány társszerzőjeként, a 14 nap megjelenésével pedig önálló munka szerzőjeként lépett az olvasók elé. A mű címéhez mintegy magyarázatul szolgál a könyv borítójára nyomtatott két dátum: 1941. június 22., 1941. július 5. Az író e két hót eseményeit eleveníti fel egy sajátos műfaj, úgynevezett történelmi riportnapló keretében. Pintér István újságíró és nem hívatásos történész. Ily módon természetes, hogy alkotó módszerei is mások, mint a történész szakembereké. A szerző azonban nagyon vigyázott arra, hogy hü maradjon a történelmi valósághoz. A forrásokat változtatás nélkül közli, és így a tárgyalt időszakról hiteles képet tár az olvasó elé. A források jelzetét elhagyja, de azt tudatosan teszi, hogy ezzel is fokozza a könyv olvasmányosságát. Tekintettel arra, hogy a tárgyalt időszak iránt szerfölött nagy az érdeklődés, helyes lett volna a könyv végén felsorolni a munkához felhasznált forrásokat. A szerző napról-napra, kronológiai sorrendben követi az eseményeket, bemutatva az életet á maga bonyolultságában és összetettségében. Ebbe a színes kavargásba ágyazza bele a sorsdöntő napok legfontosabb politikai ós katonai eseményeit, mindenek előtt azokat, amelyek annakidején a kulisszák mögött zajlottak le ós a tömegek előtt ismeretlenek maradtak. Elénk tárja a magyar uralkodó osztályoknak a dolgozó nép érdekeitől idegen, bűnös politikáját, bemutatja, miként reagáltak a fasiszta Németországnak a Szovjetunió ellen indított rablóháborújára. Az ország urai, félve attól, hogy kimaradnak a gyors sikert ígérő vállalkozásból, majd a győzelmet követő osztozkodásból, magakellető módon igyekeztek kiprovokálni a bekapcsolódáshoz a német felkérést. Ez ugyan politikai megfontolásból nem következett be, de Kassa bombázása után — amely a magyar vezérkar illetéke3einek tudtával történt — erre már nem is volt szükség. Alig telt el másfél óra az átlátszó provokáció után, már össze is ült a minisztertanács, hogy kimondja a hadüzenetet. A történelmi tények felsorakoztatása, az események egy-egy fontos mozzanatának bemutatása révén világos választ kapunk arra, milyen szerepet játszott Horthy Miklós kormányzó, Bárdossy miniszterelnök, Werth Henrik vezérkari főnök, Bartha Károly honvédelmi miniszter ós még egy sor politikai, katonai vezető a Szovjetunió elleni hadbalépésben. Ugyanakkor tiszta képet kap az olvasó a szovjet diplomácia törekvéséről is, amely arra irányult, hogy Magyarországot távol tartsa a háborútól. A szerző munkájában felhasználta a legújabb kutatási eredményeket, a megjelent forráskiadványokat, tanulmányokat és ügyes kézzel válogatott a korabeli sajtóanyagból. Jellemző esetek felsorakoztatásával bemutatja a kisemberek gondokkal teli hétköznapjait, a kiváltságosok könnyelmű világát, a politikusok felelőtlen szószátyárkodását és hazug demagógiáját. A könyv lapjairól izgalmas kép tárul elénk: az olvasó