Századok – 1968

Történeti irodalom - Pintér István: 14 nap (Ism. Kun József) 269

269 TÖRTÉNETI IRODALOM PINTÉR ISTVÁN.-14 NAP (Budapest, Gondolat Kiadó. 1966. 259 1.) Több mint húsz év telt el a második világháború befejezése óta, ám mégis azt tapasztaljuk, hogy az olvasóközönség érdeklődése nem csökken a tragikus 1939—1945-ös esztendők eseményei iránt. Ennek egyik magyarázata az, hogy a ma élő felnőtt generá­ció nagyobb része átélte ezt az időszakot. Sokat láttak és hallottak, sok mindennek része­sei voltak, de a dolgok természetéből fakad, hogy annak idején nem láthatták világosan az összefüggéseket. Nem kevésbé érdeklik a második világháború eseményei a közben felnőtté vált fiatalokat, akiknek ezekből az évekből kevés, vagy egyáltalán nincsenek személyes tapasz­talataik. Az emberekben él a természetes érdeklődés a történtek miértje iránt, így min­dig hálásak a kapott tájékoztatásért. Az elmúlt évek kutatómunkájának sikereként a második világháború legfonto­sabb hazai és nemzetközi eseményei ma már megfelelő tudományos megvilágítást kap­tak. Az alkotómunka eredményei azonban nem minden esetben jutnak el az egyre szé­lesedő olvasóközönséghez olyan mértékben, ahogy az kívánatos volna. Ezért mind nagyobb szerep hárul a többezres példányszámban megjelenő népszerű kiadványokra, melyek kevésbé elvont formában tárgyalnak jelentős történelmi eseményeket s így köz­vetlenebb módon, hatékonyabban tudják szolgálni a tömegek felvilágosítását és nevelé­sét. Ebből a szempontból nagyon hasznos ós, úgy gondolom, az olvasók körében öröm­mel fogadott könyv Pintér István munkája. A szerző neve már ismert és népszerű a magyar könyvbarátok körében. Az elmúlt évek folyamán ugyanis több népszerű kiad­vány társszerzőjeként, a 14 nap megjelenésével pedig önálló munka szerzőjeként lépett az olvasók elé. A mű címéhez mintegy magyarázatul szolgál a könyv borítójára nyomta­tott két dátum: 1941. június 22., 1941. július 5. Az író e két hót eseményeit eleveníti fel egy sajátos műfaj, úgynevezett történelmi riportnapló keretében. Pintér István újság­író és nem hívatásos történész. Ily módon természetes, hogy alkotó módszerei is mások, mint a történész szakembereké. A szerző azonban nagyon vigyázott arra, hogy hü marad­jon a történelmi valósághoz. A forrásokat változtatás nélkül közli, és így a tárgyalt időszakról hiteles képet tár az olvasó elé. A források jelzetét elhagyja, de azt tudatosan teszi, hogy ezzel is fokozza a könyv olvasmányosságát. Tekintettel arra, hogy a tárgyalt időszak iránt szerfölött nagy az érdeklődés, helyes lett volna a könyv végén felsorolni a munkához felhasznált forrásokat. A szerző napról-napra, kronológiai sorrendben követi az eseményeket, bemutatva az életet á maga bonyolultságában és összetettségében. Ebbe a színes kavargásba ágyazza bele a sorsdöntő napok legfontosabb politikai ós katonai eseményeit, mindenek előtt azokat, amelyek annakidején a kulisszák mögött zajlottak le ós a tömegek előtt ismeret­lenek maradtak. Elénk tárja a magyar uralkodó osztályoknak a dolgozó nép érdekeitől idegen, bűnös politikáját, bemutatja, miként reagáltak a fasiszta Németországnak a Szov­jetunió ellen indított rablóháborújára. Az ország urai, félve attól, hogy kimaradnak a gyors sikert ígérő vállalkozásból, majd a győzelmet követő osztozkodásból, magakellető módon igyekeztek kiprovokálni a bekapcsolódáshoz a német felkérést. Ez ugyan politikai megfontolásból nem következett be, de Kassa bombázása után — amely a magyar vezér­kar illetéke3einek tudtával történt — erre már nem is volt szükség. Alig telt el másfél óra az átlátszó provokáció után, már össze is ült a minisztertanács, hogy kimondja a hadüzenetet. A történelmi tények felsorakoztatása, az események egy-egy fontos mozzanatá­nak bemutatása révén világos választ kapunk arra, milyen szerepet játszott Horthy Miklós kormányzó, Bárdossy miniszterelnök, Werth Henrik vezérkari főnök, Bartha Károly honvédelmi miniszter ós még egy sor politikai, katonai vezető a Szovjetunió elleni hadbalépésben. Ugyanakkor tiszta képet kap az olvasó a szovjet diplomácia törek­véséről is, amely arra irányult, hogy Magyarországot távol tartsa a háborútól. A szerző munkájában felhasználta a legújabb kutatási eredményeket, a megje­lent forráskiadványokat, tanulmányokat és ügyes kézzel válogatott a korabeli sajtó­anyagból. Jellemző esetek felsorakoztatásával bemutatja a kisemberek gondokkal teli hétköznapjait, a kiváltságosok könnyelmű világát, a politikusok felelőtlen szószátyár­kodását és hazug demagógiáját. A könyv lapjairól izgalmas kép tárul elénk: az olvasó

Next

/
Thumbnails
Contents