Századok – 1968
A Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Mann Miklós: Adatok a Századok történetéhez Szilágyi Sándor szerkesztői korszakából (1875–1899) 205
210 MANN MIKLÖS még többé-kevésbé autodidakták,3 3 mégis mesterei, nevelői lettek az első módszeresen kiképzett, rendszeres részletkutatómunkára nevelt tudósgenerációnak. Fejérpataky a hetvenes évek Szilágyijára visszaemlékezve, az örökké tevékeny, dolgozó és lelkesítő, a fiatalságot szerető és tanító férfit látja maga előtt, ki, fáradhatatlan munkássága mellett, időt, alkalmat és módot talált a hazai történetírás számára hasznos munkásokat nevelni.3 4 Ugyanerre utalt Marczali is: „Kedves, megnyerő egyéniségének és tudományos tekintélyének sikerült maga köré vonni és foglalkoztatni az ifjabb erőket."3 5 A Társulat kiadványainak szerkesztése sok munkatársat kívánt, s Szilágyi adott lehetőségeket, buzdítást, támogatást egy sor fiatal, kezdő történetírónak.36 így például Pejérpataky Lászlót is ő vezette be a levéltári kutatás módszerébe, ő hívta fel figyelmét a külföldi eredményekre.3 7 A fiatal tehetséges történészek szá7 mára lehetővé tette, hogy a Századok számára dolgozzanak; működésükről pedig beszámolt a folyóirat hasábjain.3 8 Károlyi Árpáddal való találkozása után Marczali Henrik írja Bécsből: „Összeköt minden, de különösen a Nagyságod irányában táplált hálás tisztelet."3 9 Ugyanakkor arra is kéri Szilágyit, hogy erdélyi vonatkozású cikkét oly változtatásokkal adja ki a Századokban, amilyeneket csak jónak lát, hiszen „csak nyerhetek vele". Tény, hogy 1878-ban már közöl a Századok Marczali-tanulmányt. Körülbelül ugyanebben az időben Márki Sándor és Wertheimer Ede is terveikről, elgondolásaikról számolnak be és Szilágyi jóindulatú segítségét kérik.40 Szilágyi Sándor mint szerkesztő elemében érezte magát. Hiszen a szabadságharc bukása után többször is próbálkozott folyóiratok indításával, s mint szépirodalmi szerkesztő gyakorlatra tett szert. Most pedig ismerősei, „tanítványai" egymás után jelentkeznek írásaikkal s segítik a válogatás munkájában. Szabó Károly ajánlkozik — mihelyt „tárgya akad" — cikk írására, s egyúttal jelzi, mily nagy érdeklődéssel várja — egykori közös nagykőrösi tanártársuk — Salamon Ferenc cikkét.41 Szabó segítőkészségét bizonyítja, hogy Wertheimer előadásának magyartalanságait, a hibás szórendet stb. is ki akarta javítani, hogy Szilágyinak kevesebb gondja legyen vele.42 A hetvenes évek második felében egymás után jelennek meg Szilágyi legtehetségesebb pártfogoltjának, Károlyi Árpádnak írásai a Századokban. Ismertetéseit, bí-33 Szilágyi Sándor apjának, a történetírónak köszönhette, hogy sokkal nagyobb szakmai készültséggel lépett a történészi pályára, mint aminő akkor szokásban volt. Vö. Fejérpataky : i. m. 5. 1. és Marczali H. : A magyar történetírás fejlődése a XIX. században. (Beöthy : A magyar irodalom története. Bpest. 1907. II. köt. 619. 1.) 34 Fejérpataky : i. m. 3. 1. 35 Marczali : i. m. 36 Thallóczy Lajos, Károlyi Árpád, Fejérpataky László, Marczali Henrik, Szádeczky Lajos, Demkó Kálmán, Barabás Samu, Pettko Béla, Dézsi Lajos ós Schönherr Gyula. Egyetemi tanári kinevezésekor Fejérpataky így köszöni meg Szilágyi gratulációját: „Jól tudom, hogy az én jó Sándor bácsim volt mindig az én legjobb emberem és hogy őszintén örül ha fiai előre mennek." Fejérpataky László—Szilágyi Sándor, Bpest, 1895. aug. 28. OSzKK Szilágyi-lev. 37 Fejérpataky : i. m. 4. 1. 38 „Nem tudom miként köszönjem meg mélyen tisztelt Szilágyi bácsinak azon kegyességét, hogy a Századokban az én munkáimnak is szentelt pár sort . . ." Fejérpataky László—Szilágyi Sándor, Bécs, 1878. máj. 21. OSzKK Szilágyi-lev. 39 Marczali Henrik—Szilágyi Sándor, Bécs, 1878. ápr. 19. Uo. 40 Márki Sándor—Szilágyi Sándor, Sarkad, 1877. jún. 19. Uo. és Wertheimer Ede—Szilágyi Sándor, Nagyszeben, 1879. máj. 26. Századok irattára. 41 Szabó Károly—Szilágyi Sándor, Kolozsvár, 1876. jan. 1. és 9. OSzKK Szilágyi lev. 42 Szabó Károly—Szilágyi Sándor, Kolozsvár, 1876. okt. 4. Uo. \
