Századok – 1968
A Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Mann Miklós: Adatok a Századok történetéhez Szilágyi Sándor szerkesztői korszakából (1875–1899) 205
ADATOK A SZÁZADOK TÖRTÉNETÉHEZ 211 rálatait Szilágyi felkérésére készítette, s a szerkesztő jóváhagyásával készített tanulmányokat azon témákból amelyekre bécsi levéltári kutatásai során anyagot talált.43 A Századok cikkeit részben a társulati üléseken elhangzott felolvasások képezték. A titkári hivatalhoz beérkező történelmi adatokat, dolgozatokat általában a titkár szokta bemutatni az ülések alkalmával, és közülük a jobbak avagy az ismertebb szerzők művei jelentek meg a Századokban 4 4 A könyvbírálatok esetében a korszakkal foglalkozó szakértőt kérte fel általában à szerkesztő. így Rákóczi Önéletrajzáról ismertetés írására Thaly Kálmánnak küld levelet Szilágyi.45 Ha a beküldött cikket megfelelőnek találta, úgy azonnal leközölte és a szerzőnek megköszönte. Ismerjük Thaly Kálmánhoz intézett levelét, melyben a beküldött ismertetésről mint „szép, mélyen írt s a munkához méltó" cikkről nyilatkozott.46 Megígéri a szerzőnek, hogy cikkét változtatás nélkül fogja közölni. Ugyanakkor — s ez figyelemreméltó — Thaly Koháryról szóló cikkének nyomdába küldését elhalasztja, mert, mint írja, „nagyon egyhangúvá tennék a füzetet — egy és ugyanazon korból 2 czikk levén benne". Közismert, hogy a Századok megindítása utáni első esztendőkben47 milyen nagy gondot jelentett a cikkek biztosítása. Ebben a vonatkozásban érthető Szilágyi azon levele, melyben Ipolyi Arnoldnak arról számol be, hogy egy nagyobb magyar irodalomtörténeti tanulmányra kapott ígéretet a Századok számára. „Gondolhatod, hogy tőlem nem fog nyugodni, míg be nem váltja szavát."4 8 A hetvenes évek végére a cikkek beküldése szempontjából javult a helyzet. Szilágyi kapcsolatai új szerzők bevonását tették lehetővé, s egymásután jelentkeznek most már Írásaikkal azok a fiatal történészek, akiket főleg Szilágyi támogatott, akiknek lehetővé tette a külföldi "tanulmányutakat. Közülük elsősorban Károlyi Árpád jelentős, aki levéltári kutatásai során — részben Szilágyi erdélyi vonatkozású kiadványai számára — a magyar történelem érdekes korszakaira vonatkozó anyagokat talált. Terveiről, írásairól a Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött több száz levél vall. így pl. hosszú levelezés vonatkozik a „Dobó István és Balassa János összeesküvésének története" c. cikkének megírására s elküldésére.49 Ugyanakkor cikkeket küldtek be kevésbé ismert történetkedvelők is,50 kiknek műveit a választmányi tagok közül pár bíráló olvasta el. Általában ezen művek közül csak kevés jutott el a kiadásig. "Vö. Károlyi Árpád—Szilágyi Sándor, Bécs, 1879. jan. 28., okt. 16. és 24-i leveleit. Uo. 44 Lásd Századok, 1876. 346—347. 1. 45 „Te ismered a könyvet, hivatva vagy annak bemutatására — s ezért bizton hiszem, hogy kérésemet nem utasítod vissza." Szilágyi Sándor—Thaly Kálmán, Bpest, 1876. márc. 3. OL Thaly cs. lvt. Megjelent: Századok, 1876. 316. 1. 46 Kérdés persze, hogy mennyi volt ebből az őszinteség, hiszen — ismerve az udvarias frázisok mögött meghúzódó Thaly—Szilágyi ellentétet — érthető Szilágyi részéről az óvatosság. Szilágyi Sándor—Thaly Kálmán, Bpest, 1876. márc. 18. Uo. 47 Vö. Glatz F.: A szerkesztőségi munka az induló Századoknál. Századok, 1967. 3. sz. 48 Szilágyi Sándor—Ipolyi Arnold, Bpest, 1878. jan. 1. EPL Ipolyi lev. 49 Megjelent a Századok 1879-es évfolyamában. Vö. Iratok 6. 50 A Századok számára beküldött dolgozatokat Szilágyi Sándor, Fraknói Vilmos és Gyárfás István bírálta. Vö. Századok, 1876. 248. 1. valamint Ritschl Viktor és Dongó Géza vidéki történetbúvároknak a Századok irattárában levő leveleit. 14*
