Századok – 1968
A Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Mann Miklós: Adatok a Századok történetéhez Szilágyi Sándor szerkesztői korszakából (1875–1899) 205
ADATOK A SZÁZADOK TÖRTÉNETÉHEZ 207 Vezető történészeink közül a titkári tisztségre Nagy Iván, és Horváth Mihály jelöltje, Szilágyi Sándor pályázott. Thaly Nagy Iván mellett korteskedett, s erre a körülményre Szilágyi hívta fel Ipolyi Arnold figyelmét, midőn kérte, hogy okvetlenül jelenjék meg az októberi választáson, nehogy az kedvezőtlenül alakuljon őreá nézve.13 Szilágyinak a saját megválasztása érdekében kifejtett szervezőmunkájából még Toldy Ferenchez intézett levelét ismerjük.1 4 Mindenesetre ezek az — Ipolyihoz, Toldyhoz intézett — levelek szemléletesen érzékeltetik azt a küzdelmet, amelynek eredményét a Századok Tárcájában közölt beszámoló1 5 csak hűvösen, krónikaszerűen regisztrálja. E szerint az 1875. október 6-án Horváth Mihály elnökletével tartott választmányi ülés Szilágyi Sándort „mint a ki megnyerte az absolut többséget, a társulat titkárává jelenti ki".10 A választás sikere után Szilágyi kezébe vehette a magyar történészek folyóiratának irányítását. Szilágyi megválasztása után Szabó Károly gratuláló levelében biztatja Szilágyit, hogy a Thaly-féle ellenzék ne nyugtalanítsa, „Nem lesz amiatt sok bajod. Majd elcsihodnak" — és örömét fejezi ki, hogy a Társulat vándorgyűlésein majd találkozhatnak, s így több időt tölthetnek együtt.17 Szilágyi Sándor személyének a szerkesztői posztra való alkalmasságát bizonyítja a szerzőgárda azonnali bővülése. Knauz — ki Thaly számára nem volt hajlandó dolgozni — hamarosan jelentkezik. „Ha kívánod, küldhetek a Századok számára egy kis czikket, már vagy két hó óta készen van, azonban a beállott csetepaté miatt nem akartam beküldeni."1 8 Salamon Ferenc — Szilágyi barátja és munkatársa —, aki Thalynak sohasem adott cikket, azonnal megígéri támogatását, s Szabó Károly — az erdélyi hű barát — november l-ig szintén befejezi cikkét a Századok, illetve Szilágyi számára.19 S ezzel s így veszi kezdetét Szilágyi Sándornak, „a nagy kiegyenlítőnek" korszaka a magyar történettudományban.20 A Századok 1875 októberi füzete — az első füzet, amelyet Szilágyi Sándor szerkesztett — hozza gr. Mikó Imre elnöki megnyitó beszédét a Társulat 1875-ös nyitrai kirándulása alkalmából, s Óváry Lipót tollából a nyitrai levéltárakkal foglalkozó bizottság jelentését. Botka Tivadarnak az erdődi Bakócz-családról RZÓ1Ó írása mellett a Századok először közöl Salamon Ferenctől tanulmányt. 13 Szilágyi Sándor—Ipolyi Arnold, 1875. szept._ 24. Esztergomi Primási Levéltár (a továbbiakban: EPL) Ipolyi Arnold levelezése. Érdekes, hogy a protestáns Szilágyit pár évvel később az egyetemi könyvtár-igazgatói állás elnyeréséért folytatott küzdelmében is a katolikus főpapság pártfogolja. „Ügye elég jól áll. Klinger lesz a referens. Ő úgy nyilatkozott előttem, hogy Szilágyit szeretné egyedül ajánlani; de nehéz állása van collegáival szemben, kik megtámadhatják azért, hogy kálvinistát protegál. Én megnyugtattam, hogy Szilágyi jóbarátunk ós egyházi érdekeink szempontjából megbízhatóbb, mint sok katholikus . . ." Fraknói Vilmos—Ipolyi Arnold, Bpest, 1878. szept. 2. OSzKK Levelestár. Fol. 2. "Iratok 1. 15 Iratok 2. 16 Szilágyi Sándor 10, Nagy Iván 7, Nyáry Albert és Ortvay Tivadar 1—1 szavazatot kapott. Századok, 1875. 564. 1. 17 Szabó Károly—Szilágyi Sándor, 1875. okt. 22. OSzKK Szilágyi lev. 18 Knauz Nándor—Szilágyi Sándor, Esztergom, 1875. okt. 19. Uo. 19 „A Dózsáról szóló közleményt s a kívánt bírálatot majd a másik füzetbe megcsinálom. Közelebbi leveledben a Szombathy könyvecskéjére a bírálatot nov. 10-ig kívánod. A könyv nálam megvan: de a czikk meglesz-é nem tudom. Meglesz, ha lehet." Szabó Károly—Szilágyi Sándor, Kolozsvár, 1875. okt. 29. Uo. 20 Léderer Emma: A magyarországi polgári történettudomány története. (1945-ig). Egyetemi jegyzet. Bpest, 1965. 32. 1.
