Századok – 1968
Közlemények - Le Goff; Jacques: Van-e Annales-iskola? 145
148 JACQUES LE GOFF részéről, akik, amióta Vidal de la Blache 1903-ban, Lavisse monumentális francia történetének („Histoire de France") élén megírta emlékezetes tanulmányát Franciaország földrajzáról („Tableau Géographique de la France"), sosem szűntek meg sokat ígérő kezdeményező lépéseket tenni a történelem felé. így tett Albert Demangeon, Jules Sión, Henri Baulig, és hogy az élők közül csak egyet említsünk, Roger Dion, -— mind az Annales munkatársai. 1945-ben Henri Baulig külön cikket írt „Marc Bloch mint geográfus" címen is.12 1937-ben, hogy csak egy példát említsünk, Lucien Fèbvre „а társadalmi tények kartográfiai értelmezésének" fontosságára13 figyelmeztetett, Paul Leuillot pedig 1935-ben azon új távlatokra, amelyeket a földrajzi kutatás egy új technikája: a légi fényképezés nyitott meg a történelem előtt.1 4 Midőn, a háború után, az Ecole Pratique des Hautes Etudes Hatodik Osztálya elkezdte az Annales akcióját támogatni és kiszélesíteni, egy történeti térképészeti laboratórium, Jacques Bertin vezetésével, olyan eredeti térképeket készített az Annales számára, amelyek nem elégedtek meg tehetetlen és néma jelölésekkel, hanem újszerű kartográfiai technika segítségével fejez ték ki mindazt, amit a földrajz a történészek kérdéseire válaszolhat. Idézni szeretném itt, példa kedvéért, az Étienne Balazs adatai alapján készült térképet Kína kereskedelmi központjairól a XII. században15 , az Alberto Tenenti és Corrado Vivanti kutatásai alapján készült kartográfiai filmet Velence fő kereskedelmi útvonalairól, a mercatogályákról 1332—1534 között16 , továbbá azt a térképet, amelyet elhunyt, kedves tanárom, Maurice Lombard útmutatásai szerint rajzoltak a fa, az erdő szerepéről a Földközitengeri muzulmán világban a VII—XI. század között17 , valamint azt, amely jelenkori világunkban mutatja be a „gazdasági egyenlőtlenségeket". Elméleti síkon Fernand Braudel tárgyalta 1954-ben „A földrajz és az emberről szóló tudományok"19 problémáját, gyakorlati szempontból pedig Jaques Bertin kommentálta 1961-ben „A kísérleti kartográfia egy példáját."20 Hangsúlyozta végül az 1929. január 15-i nyilatkozat a nemzetközi együttműködés szükséges voltát is a történeti kutatás területén. Nem is annyira azon akadályok ellen tiltakozott, amelyeket az államok gördítettek a tájékoztatás ós munka eszközeinek szabad forgalma útjába, hanem főleg a történészek saját rossz szokásai ellen. A történeti kutatásban jelentkező helyi érdekű, táji, vagy szűken nemzeti felfogás ellen, a szakemberek azon mániája ellen, hogy kincsként maguknak őrzik meg a dokumentumokat, vagy, hogy ha részt is vesznek nemzetközi találkozókon, ott fecsegésre »pazarolják az időt és cirkuszi mutatványokkal szórakoznak. Lucien Fèbvre 1936-ban szükségesnek látta e kérdésre ismét visszatérni: „az igazi nemzetközi együttműködés — írta — nem abból áll, hogy egy asztal köré ülve fenkölten értekezzünk, de még csak nem is abból, hogy hatalmas biblográfiai leltárakat készítsünk, bármily hasznosnak is tűnjenek ez utóbbiak. Hanem abból, hogy megkönnyítjük, gyorsabbá tesszük a kölcsönös segítségadás minden formáját, a legszerényebbet is, hogy mozgékonyságot biztosítunk a kéziratoknak, könyveknek, képeknek a tudományos cserében, úgy, ahogy az a kereskedelmi cserében már régóta tapasztalható, csökkentjük a menetrend mutatta távolságok terhét, az egykori kereskedők példája nyomán, elsöpörve a régi előírások akadályait . . ."21 E fennszóval hirdetett óhaj : nem széttagolni azt, amit eggyé kell tenni, persze nem zűrzavarban, hanem kritikai szembesítéssel, ez az óhaj vezette az Annales irányítóit, hogy két olyan módszert ajánljanak ós alkalmazzanak, amelyet a maguk szűk kis körébe zárkózott, hagyományos történészek mindaddig nem ismertek, vagy gyanakvással szemléltek. A regresszív és az összehasonlító módszerről van szó. Persze, ha az azóta divatossá vált, de újoncok vagy ostobák által alkalmazott összehasonlító történelem egynéhány mai produktumára gondolunk, akkor szükségét érezzük, hogy elismételjük az Annales intő szavait. Marc Bloch 1937-ben arra emlékeztette olvasóit, hogy „az öszszehasonlító történelemnek korántsem az a feladata, hogy behúnyja szemét a különbségek előtt. Ellenkezőleg: kellő helyükre téve kiemeli őket. Egyszerűen csak arról van szó, hogy nagyobb szemhatárt fogjunk át és így jobban megértsük, jobban felkutassuk a dolgokat, kiküszöböljük a fiktív vagy járulékos okozati összefüggéseket, és hogy, ha n 1945, I. 5-12. 1. "1937, 382-384. 1. " 1935, 155-156. és 1963, 677-698. 1. Is Les centres commerciaux de la Chine des Sung au XIIe siècle. VÖ. 1957, 587 — 593. 1. térképpel. " Les Grands trafics d'Etat à Venise, les galères de mercato de 1332 à 1534. Vö. 1961, 83-86, I. térképpel. 17 Le bois dans la Méditerranée musulmane du VII6 au XIe siècles. Vö. 1959, 234 —254.1. térképpel. "1951, 485-492. 1. "1961, 469-478. и 1936, 152. 1.
