Századok – 1968

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1273

1274 KRÓNIKA mielőbbi megindításának szükségességéről szólt. — Vörös Károly a kategorizálási javaslattal vitatkozott. — Szuhay Miklós szerint a vita elszakadt a reális valóságtól, mivel nem lát jelentős laikus tömeget a Társulat soraiban. Ugyanakkor ellentmondást látott a tagozatok és a közvetlen választási rendszer elgondolása között. — Benda Kálmán is a kategorizálási javaslattal szemben foglalt állást. Véleménye szerint a Társulat általában a történész érdekek képviselője lehetne. Javasolta, hogy az új vezetőséget a szekcióknak megfelelően kellene létrehozni. — Spira György nem látta olyan problematikusnak a tagság ügyét. A választmány figyelmét inkább olyan kérdésekre hívta fel, mint könyvek kiadása, a népszerű folyóirat ügye. — Niederhauscr Emil szerint a Társulat ne a történészek, hanem a történettudomány érdekképviseleti szerve legyen. — Kosáry Domokos hangsúlyozta, hogy egyetért a vezetőség javasolt értelemben történő átalakításával, az érdekképviseletre vonatkozó elgondolást viszont elvetette. — Benda Kálmán újabb hozzászólásában kifejtette, hogy a vita meggyőzte őt az érdekképviseleti kérdést illetően. A vezető szervek átalakítására vonatkozó előterjesztéssel való egyetértését emelte végül ki. — Sinkovics István is helytelenítette a tagság kategórizálását, s ugyanakkor rámutatott, hogy a pártoló tagság jogos az intézmények esetében. — Paulinyi Oszkárnak a Társulat mai helyzetének problémáit fejtegető hozzászólása után Berend T. Iván főtitkár válaszában az elhangzottakat összegezve kiemelte, hogy az Igazgatóválasztmányi ülésen jelenlevők többsége elvetette a tagság kategorizálására vonatkozó azon javaslatot, amely szerint a Társulatot a szaktörténészek zárt testületévé kellene változtatni, s a laikus érdeklődők pedig csak a Társulat pártolótagjai lehetnének. A jelenlevők többsége ugyancsak elvetette a kötelező tagozati beosztást; a Társulat tevékenységének azt az értelmezését, hogy a Társulatnak főbb teendői között a történészek érdekképviseletének feladatát kellene ellátnia. Végül hangsúlyozta, hogy az igazgatóválasztmány jelenlevő tagjai állást foglaltak a vezetőszervek átalakítására vonatkozóan. A főtitkár válasza után az ülés Székely Györgynek az elhangzottakat összegező s a következő igazgatóválasztmányi ülések feladatait kijelölő elnöki zárszavával ért véget. Külföldi kapcsolatok A Szlovák Történelmi Társulat 1968. július 2— 4-én Turócszentmártonban rendezett VI. Kongresszusán Társulatunk képviseletében Vörös Károly titkár vett részt. * Az 1968. október 9—11-én Lipcsében rendezett IV. Német Történész Kongresszuson Társulatunk képviseletében Székely György alelnök, Borús József titkár és Belitzky János a Nógrád megyei Csoport elnöke vett részt. A zalaegerszegi országos történész-vándorgyűlés A Magyar Történelmi Társulat ezóvi vándorgyűlését az Országos Helytörténeti Bizottság, az Országos Pedagógiai Intézet, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és Zala megye Tanácsa VB közreműködésével 1968. augusztus 26 — 28-án Zalaegerszegen rendezte a helytörténetírás elvi, módszertani és felhasználásának gyakorlati kérdéseiről. 1968. augusztus 26-án a vándorgyűlést az elnöklő Berend T. Iván egyetemi tanár, főtitkár nyitotta meg, majd Gál Antal V В titkár Zala megye nevében üdvözölte a vándorgyűlés résztvevőit. A bevezető előadást Benda Kálmán a MTA Történettudományi Intézet főmunkatársa ,,A helytörténetírás problémái" címmel tartotta. Előadása kezdetén utalt a helytörténet többirányú feladatára (köztük a hazafias és szocialista nevelésben való fontosságára), az ezzel kapcsolatos kérdésekre, majd leszögezte, hogy ezúttal csak a helytörténeti kutatások történettudományi vonatkozásaival kíván foglalkozni. A hazai helytörténeti kutatás az utolsó években jelentős fejlődésen ment át — mondotta —, az országos történetíráshoz viszonyítva azonban még mindig bizonyos, gyakran nem is kicsiny lemaradást mutat, szempontjaiban és módszerében egyaránt. E mellett a helytörténeti monográfiák jelentős része ma is az országos történetírás eredményeit bontja le egy-egy község, kisebb vagy nagyobb táj vonatkozásában, az országosból következtet vissza a helyi fejlődésre, s ezeknek az eredményeknek helyi adatokkal való illusztrálását tekinti feladatának. Ugyanakkor a történetírás mind erősebben érzi a szükségét annak, hogy a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés egyes jelenségeinek megrajzolásában konkrét és elmélyült helyi kutatásokra támaszkodjék. A politikai eseményeket viszonylag elég jól