Századok – 1968

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1273

KRÓNIKA 1275 ismerjük, az utóbbi évek kutatásai a gazdasági és társadalmi fejlődés nagy vonalait is kellő megvilágításba helyezték, de alig tudunk valamit arról, hogyan élt a nép. Nem tudjuk, hogy az általános gazdasági fejlődós jellegzetességei hogyan érvényesültek a falvakban, hogy a parasztság milyen mértékben tudott lépést tartani a technikai haladással és hogy az uralkodó osztályok körében jól ismert politikai és művelődési törekvések eljutottak-e hozzá, és ha igen, hogyan reagált azokra. A felületesen, vagy egyáltalában nem ismert, koronként ós vidékenként eltérő fejlődésbeli sajátosságok megismeréséhez csak a helytörténeti kutatások segíthetnek hozzá bennünket. Ahhoz azonhan, hogy a helytörténeti kutatások ezt a hivatásukat betölthessék, szempontokban és módszerben meg kell újhódniok és el kell mélyülniük. Arra volna szükség, hogy a nép múltszázadokbeli életére vonatkozóan országosan meginduljon az adatgyűjtés és feldolgozás, — az egyes tájak fejlődésének összehasonlítása azután egy későbbi feladat lesz. A következőkben az előadó egy sor olyan kérdést sorolt fel, amelyekben történettudományunk még nem lát tisztán, s amelyekben véleménye szerint, nem is tud a helytörténeti kutatások eredményei nélkül előre lépni. Első helyen a földrajzi környezet változásait említette. Nem egyszer előfordul, hogy elmúlt századok életét a mai természeti és földrajzi adottságok alapján próbáljuk rekonstruálni, amiből számos tévedés adódik. Sok vonatkozásban csak feltevésekre támaszkodunk régebbi századok népességének, a demográfiai viszonyoknak megrajzolásánál. A mindenkori össznépességet sem ismerjük. Azt már tudjuk, hogy összeírásaink megbízhatatlanok, torzítanak, — a torzítás mértékét azonban csak helyi ellenőrzések alapján lehet megállapítani. Hogyan termelte újra önmagát (a munkaerőt) a hazai társadalom, hány gyermek születése volt szükséges fennmaradásához ill. szaporodásához. Általában hogyan alakult a születés és a halálozás aránya, mennyi volt az átlagos életkor, mekkora volt a járványok népességpusztító hatása ? A házasságot hány éves korban kötötték; a születések és halálozások mutatnak-e fel szezonális ingadozást, — volt-e születészabályozás ? A demográfiai kérdések vizsgálata elengedhetetlenné teszi a statisztikai módszer bevezetését a helytörténeti kutatásokba, (anyakönyvek feldolgozása). Nem kevésbé fontos kérdések várnak megválaszolásra a gazdaságtörténetben is. A nagybirtokokon folyó termelést ma már elég jól ismerjük, annál kevesebet tudunk a jobbágy-, majd a kisparaszti gazdálkodásról. Mit és hogyan termeltek, milyen technikai módszerrel dolgoztak, mennyi volt a termésátlag ? A házi szükségleten túlmenően jutott-e termény eladásra is, ezt hogyan értékesítették ? Ezzel összefüggésben hogyan alakult a táplálkozás : mit ettek, mi volt az aránya a növényi- és állati eredetű táplálóknak ? De ugyanígy sötétben tapogatózunk a paraszti állattenyésztés, halászat, méhészet vagy a falusi ipar vonatkozásában. Csak a helyi szükségletet látták el ? Ha nem, hol alakultak ki a piacok, milyenek voltak a szállítási és értékesítési lehetőségek ? A demográfiánál a statisztikai módszereket emelte ki az előadó, — itt a közgazdasági szemlélet fontosságára utalt. Persze mindezekre a kérdésekre önmagában a történeti diszciplína nem tud mindig választ adni, segítségül kell hívni a rokontudományokat, elsősorban a néprajzot és a technikatörténetet. Az elmondottakkal szorosan összefüggnek a társadalmi kérdések: mi volt a munkamegosztás és a munkaszervezet a paraszti családban, hogyan rétegződött a falu társadalma Î Volt-e a falusi társadalomnak önkormányzata, milyen mértékű és hogyan viszonyult ez a földesúri vagy megyei közigazgatáshoz ? Mit tudunk a falu népének közösségi életéről ? Hogyan alakult a parasztság műveltsége ? Volt-e iskolájuk, abban kik és mit tanítottak, az iskolát kik látogatták ? Mi volt az egyházak szerepe a világnézet, az erkölcsök kialakításában ? Hogyan viszonylott a parasztság, mezővárosi polgárság kora uralkodó osztályainak ideológiájához ? A nagy művelődési, szellemi áramlatok lejutottak-e a faluba, ha igen, hogyan és milyen formában mutatkoztak ott meg? Hogyan, milyen tényezők alakították a népművészetet és a népi ízlést ? A kórdésket még sorolhatnánk az élet minden területéről — mondotta Benda Kálmán —, de ennyi is elég annak bizonyítására, hogy a teljesebb történeti kép megrajzolásához milyen elengedhetetlenül fontosak a helytörténeti kutatások. Végezetül az előadó azt javasolta, hogy valamelyik tudományos intézet dolgozza ki az új helytörténeti kutatások problematikáját és módszerét. Ezzel kapcsolatban hasznos volna, ha ugyancsak valamelyik tudományos fórum magára vállalhatná a kutatások irányítását is. A bevezető előadás elhangzása után Androic Mirko, a varazsdi levéltár igazgatója a Horvát Történelmi Társulat nevében üdvözölte Társulatunk vándorgyűlését, majd Kiss Géza főiskolai adjunktus (Pécs) „A helytörténet helye, szerepe és tanításának problémái az iskolai oktatásban" címmel tartott előadást. Bevezető szavaiban elismerósse 1