Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1232

1224 FOLYÓIRATSZEMLE 1242 munista Munkáspárt megalakulásához vezető utat mutatja be. A szakszervezetek és a munkás-szövetkezetek egyesülése is a Forradalom hatására következett be. — NIKOLA PETROVIC: AZ Októberi Forradalom és Jugoszlávia népei (31 — 43. 1.) ismerteti az Osztrák-Magyar Monarchia belső helyzetét, a zöld káderek szerepét. A kormányzat csak igen részleges engedményekre volt hajlandó. A Monarchia szétzúzása és a nemzetállamok megalakulása nagy lépés volt előre, még ha ezekben a nemzetállamokban viszonylag rövid időre a burzsoázia uralma is honosult meg. — ZDENOK SOLLE: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és Csehszlovákia megalakulása (44 — 57. 1.) a cseh munkásmozgalom fejlődését szélesebb keretben vizsgálja, úgy látja, az egész ausztriai munkásmozgalom csak a német mozgalom függvényének tekintette magát, a nemzeti kérdés megoldásában nagyon elmaradt. A vezetők azt hitték, hogy ez automatikusan megoldódik, mihelyt Németországban győzött a szocializmus. Az ausztromarxizmus meg akarta tartani a Monarchiában a német vezetést, nem látta meg, micsoda lehetősége van a Monarchiának a nemzeti kérdés szocialista megoldására, s hogy az itteni munkásmozgalom nem a nyugatinak keletre tóit előőrse, hanem a kelet-európai munkásmozgalom legnyugatibb szárnya. Opportunizmusával viszont a munkásmozgalom diszkreditálta magát, a kezdeményezés a burzsoázia kezébe került át. A szociáldemokrácia csak későn vetette fel a nemzeti önrendelkezés valóban internacionalista elvét. Az Októberi Forradalom jelentősége nemcsak ösztönző erejében van, hanem abban, hogy nyomában olyan nemzetközi helyzet alakult ki, amelyben lehetővé vált a csehszlovák állam megalakulása. — B. N. TOPORNYIN: Csehszlovákia alkotmányos fejlődésének fő vonásai, 1945. május 9. után (58 — 67. 1.) először az 1948-as alkotmányt elemzi, amely sok intézményt megtartott az 1920-as alkotmányból, mert ezek demokratikus jellegűek voltak. Az 1960-as alkotmány már nagy változást mutat, a tulajdonformák közül már csak a szocialista tulajdont ismeri. Még ebben is vannak a népi demokratikus rendszerre emlékeztető vonások (pl. a nemzeti front megléte), bár az alkotmány szövege a népi demokráciáról már csak a múltra vonatkozóan beszól. Az alkotmány alapelemei azonosak, mint a többi szocialista országban is. Sok sajátság azzal magyarázható, hogy az új, szocialista elemek fokozatosan jelennek meg az alkotmányos fejlődésben. - L. B. VALEV áttekintést ad a bolgár kutatók 1944 —1966 közt Bulgária új- ós legújabbkori történetéről írt munkáiról (99—106. 1.) 5. szám. — A. JA. MANUSZEVICS: AZ Októberi Forradalom és a külföldi szláv népek (5 —18. 1.) összefoglalja ez államok fejlődését az első világháború idejétől, rámutat arra,, hogy a két világháború közt csak a kommunista pártok dolgoztak ki helyes programot. Kiemeli a Szovjetunió felszabadító szerepét a második világháború befejezésekor. — A szovjet szlavisztika ötven esztendeje címen több tanulmány foglalkozik a szlavisztika egyes ágainak fejlődésével és eredményeivel. V. D. KOHOLJUK: A szovjet szláv történeti kutatások, 1917 — 1967 (37—52. 1.) a külföldi szláv népek kutatását tárgyalja, hangsúlyozva, hogy az első években a hagyományos filológia uralkodott, de már ekkor megjelentek fontos dokumentumkiadványok (pl. Oroszország balkáni politikájára vonatkozólag). Azután ismerteti a legfontosabb munkákat (többnyire az 1945 óta megjelenteket), amelyek egyes népek történetével foglalkoznak, a témák időrendjében. Különösen nagy a fellendülés a legújabb kor kutatásában. Fontosnak tartja az együttműködést az egyes szláv országok történészeivel. — Y. I. ZLIDNYEV: A külföldi szláv birodalmak tanulmányozása a Szovjetunióban, 1917 —1967 (53 — 66. 1.) az irodalomtörténet eredményeit sorolja fel. — I. I. SZVIRIDA: A külföldi szláv népek művészeti kultúrája a szovjet tudományban (67 — 76. 1.) a zene, színház ós képzőművészet történetével foglalkozó kutatásokat foglalja össze. — Sz. B. BERNSTEIN: A szovjet szláv filológia 50 éves (77 — 93. 1.) a nyelvészet fejlődését mutatja be, utalva arra, hogy csak legújabban folyik szláv nyelvészek nagy számban való képzése. — Külföldi tudósok az Októberi Forradalom 50. évfordulójára címen beszámolók jelentek meg, amelyek a készülő vagy részben már megjelent történeti munkákat, dokumentumkiadványokat, a tervezett tudományos ülésszakokat és ünnepi megemlékezéseket foglalják öszsze országonkint: KRASZIMIRA MITOVSZKA A bolgár történészek és a közeledő évforduló (94 — 98. 1.) — TADEUSZ CIESLAK: A lengyel tudomány a Nagy Októberi Forradalom 50. évfordulójára (99 —102. 1.) — OLDRIZKA KODBDOVÁ: Előkészülés az Októberi Forradalom évfordulójára Csehszlovákiában (103—107. 1.) — PERO DAMJANOVIC: A jugoszláv tudományos közélet Október 50. évfordulójára (108—115. 1.) az évforduló korábbi megünnepléséről is ad áttekintést. — N. KVARTALNIK HISTORYCZNY 1967. 3-szám. — PIOTR LOSSOWSKI: A nemzeti kérdés az oroszországi forradalomban és polgárháborúban, 1917-1920 (569-596. 1.) bemutatja a nemzetiségek körében ekkor