Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1232

FOLYÓI RATSZEMLE 1239 i tt a szocialista országokkal kiépült kapcsolatok feltárása. — Sz. I. VISZKOV: Amerikai történészek és közírók a „hidegháborúról" (114—122. 1.) ismerteti a különböző álláspontokat, kiemeli, hogy az amerikai történészek közt is akadnak, akik az Egyesült Államokat vádolják a hidegháborúért. A további fejlődésre vonatkozólag három álláspontot különböztet meg: az egyik a hidegháború folytatását kívánja, a másik „hídverést" az egyes szocialista országok felé, hogy ezeket egymástól elválaszszák, a harmadik pedig a hidegháború felszámolását ós ezt követően a két tábor közeledését. Ez az egyetlen reális és helyes alternatíva. — Z. Sz. BELOUSZEVA: A nemzetközi kapcsolatok történetének néhány kérdése a második világháború előestéjén (123 — 128. 1.) a francia diplomáciai okmányok II. sorozatának első három kötetét ismerteti, ezek az 1936-os év anyagát közlik, sok új bizonyítékot hoznak arra, hogy a nyugati hatalmak a Szovjetunió elleni támadásra biztatták az agresszorokat. Az okmányok jellegüknél fogva persze nem mutatják meg a francia külpolitikát irányító erőket. — ENBIQUE FLORESCANO: A mexikói törté-nettudomány fejlődéséről (129 —137. 1.) a XIX. század első felétől ismerteti a mexikói történelemmel foglalkozó fontosabb iránvzatokat és a mai kutatóintézményeket. ' — N. I SZTORIJA SzSzSR 1967. 5. szám. — Az évfordulós ünnepi szám Az ötven év magaslatáról (3 — 7. 1.) címen ünnepi vezércikket közöl.— JE. N. GOROGYECKIJ: AZ októberi forradalom mai szovjet történetírásának néhány vonása (7 — 28. 1.) kiemeli az eredményeket: felnőtt egy egész kutató nemzedék, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, minden intézménynél külön osztályok vagy csoportok feladata a Forradalom kutatása. Alapvető bibliográfiák jelentek meg a további kutatás elősegítése érdekében. A fejlődés sok kérdését statisztikai számszerűséggel vizsgálják az 1950-es évek óta megjelent munkák. Sokat foglalkoznak a bolsevikok és a kispolgári baloldali pártok viszonyával. Hibának tartja viszont, hogy a nemzetközi hatás kutatását az 1923-ig terjedő korszakra szűkítik le. Itt, és a hazai nemzetiségek fejlődésének vizsgálatánál a jövőben fontosnak tartja az összehasonlító módszer alkalmazását. — I. P. ZUBEHIN, N. Sz. KOLOGYICKIJ: A munkásküldöttek moszkvai szovjetje Október előestéjén (28 — 39. 1.) az egyes határozati javaslatok feletti szavazások eredményeinek az elemzésével mutatja be a bolsevikok térhódítását szeptemberoktóber folyamán. — V. V. FARSZOBIN: A rezsicai szovjet bolsevizálódása. A szovjet hatalom létrehozásának történetéhez Latgaliában (40—54. 1.) a mai Rezekne történetében mutatja meg a bolsevikok győzelmét, amely a balti területen a város központi helyzeténél fogva nagy hatást gyakorolt. — A. I. KRUSANOV: A szovjet Távolkelet ipari fejlődése (54 — 73. 1.) a századfordulótól napjainkig vizsgálja a terület fejlődósét. A korábban csak aranybányászatáról és halászatáról ismert területen a helyreállítás után 1926-ban indult meg az iparosítás, máshonnan származó munkások idetelepítése, helyi káderek felnevelése, új üzemek létrehozása. Ennek eredményeként 1941-re már létrejött itt a nagyipar, a háború után pedig a fejlődós meggyorsult. — JA. SZ. GROSZUL: A Moldvai SzSzKt tudományának fejlődése a szovjet hatalom évei alatt (74 — 84. 1.) a szövetségi köztársaság gazdasági adottságainak megfelelően a biológiai és agrártudományok fejlődését, meg a vegytanét tartja a legjelentősebbnek. A társadalomtudományoknál fontos a nyelvészet, amely megállapította, melyik tájszólást kell a moldvai irodalmi nyelv alapjául venni, és vizsgálja a Szovjetunió egyetlen román nyelvcsoporthoz tartozó nyelvének történetét és kapcsolatait, különösen az orosz és az ukrán nyelvvel. A történettudomány legnagyobb eredménye a Moldva története c. két kötetes összefoglalás kiadása. Nagy eredményeket ért el a régészet is Moldva ős- és ókori történetének felderítésében. — A proletár forradalom katonái című rovatban D. T. SZUBBOTYIN: l. 1. Lepsze (85 — 92. 1.) az 1889—1929 élt gazdasági vezető életét ismerteti. — JE. Ï. ROZENTAL: A. A. Antonov (93 — 98.1.) a könnyűipari minisztérium vezető munkatársát mutatja be (1891 —1966). — A. F. POSZALIN: P. N. Karabajev (98 — 102. 1.) az 1884 —1952közt élt pártmunkás tevékenységét ábrázolja. — Az évfordulóra a folyóirat pályázatot hirdetett helytörténeti tárgyú munkára. A beérkezett dolgozatok közül kettőt közöl ebben a számban. —V. M. SZAMASZTTDOV: A szovjet hatalom létrehozása Omszkban cs területén (103 —118.1.) 1918-ig vizsgálja a pártok arányának az alakulását. Az alkotmányozó gyűlés választásán a bolsevikok a szavazatok 37,7%-át kapták meg. — I. I. GORBUNOV: A kettős hatalomtól a szovjetek teljhatalmáig Uszmanyban (119 —129. 1.) az egykori tambovi kormányzóság egyik városának fejlődésót kutatja. — A forradalomban részt vett történészek rovatában M. N. SEJNMAN: Jemeljan Mihajlovics Jaroszlavszkij (130— 138. 1.) az ateista propagandában kiváló történész pályáját (1878 —1943) mutatja be. — E.V. GRISKUNAITE: Zigmas Angaretis (138 —144. 1.) a litván kommunista párt történetének kutatóját (1882—1940) állítja az olvasó elé. — R. I. NAFIGOV, M. H.