Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1232

1224 FOLYÓIRATSZEMLE 1237 első elnöke Kun Béla volt. A párt külföldi csoportjain kívül a külföldiek képviselőiből (túlnyomórészt hadifoglyokból) szovjetek is alakultak, először német, ill. osztrákmagyar, később az új államalakulásoknak megfelelően. Ezek a szovjetek részben átvették az egykori német és osztrák-magyar missziók szerepét, megszervezték a hadifoglyok hazatérését, vagy a Vörös Hadseregbe való belépésük érdekében agitáltak. Kórházakat is szerveztek. 1921 szeptemberéig működtek, aztán megszűntek, mert a hadifoglyok hazatértek. — D. A. GYAKONOV: Lima Barreto — a Nagy Október eszméinek lánglelkű propagandistája Brazíliában (91 — 98. 1.) a századfordulói Brazília történetébe ágyazva mutatja be az 1881 —1922 közt élt író fejlődését, aki az anarchizmus, pozitivizmus ós Spencer hatása ellenére oda tudott állni az Októberi Forradalom oldalára, és harcolt az USA befolyása ellen. — Az események részvevői beszélnek c. visszaemlékezési rovatban MÜNNICH FERENC: Felejthetetlen idő címmel (99—103.1.) Magyarországra való visszatéréséig ismerteti oroszországi tevékenységét. — A. I. JERJOMENKO: Találkozás Öleko Dundiccsal (104—106. 1.) az 1920-ban lezajlott találkozást eleveníti fel. — JACQUES SADOUL: AZ oroszországi intervenció ellen (107 — 109. 1.) 1918 októberében a bolsevik párt francia csoportjának az újságjában megjelent cikk. J. Sadoul 1917 őszén került Oroszországba, mint a francia katonai misszió tagja kapitányi rangban, s csatlakozott a forradalomhoz, csak 1924-ben tért haza. — V. Sz. VIGODSZKIJ: Marx gazdasági elmélete és a munkásosztály (110 — 122. 1.) a Tőke I. kötete megjelenésének 100. évfordulójára összefoglalja Marx tételeit: szükség van a szocialista forradalomra, a kapitalizmus haladóbb a korábbi formációkhoz képest (vagyis Marx mindig utal a viszonylag haladó mozzanatokra, ezért kell ma a munkásosztálynak a tőkés országokban üdvözölnie az államosítást, ill. harcolni érte). Az új szocialista társadalom elemei már a tőkés rendszeren belül alakulnak ki. Az elnyomorodás ma a nemzeti jövedelemből való csökkenő részesedést jelenti. A gazdasági elemzés végső politikai tanulsága, hogy szükség van a munkásosztály egységére. — V. G. POLJAKOV: AZ atlanti blokk zsákutcában (123 —132. 1.) a nyugati szövetség belső problémáival foglalkozó újabb angol, amerikai munkákat elemzi.—A Nagy Október a kortársak szemével (133 —141. 1.) ismert munkásmozgalmi vézetők állásfoglalásait közli az 1917 — 1951 közti korszakból. — Az Októberi Forradalom és a német munkásosztály (142 — 149. 1.) a Spartacus-Szövetség, ill. a Német Kommunista Párt három kiáltványának szövegét közli 1918 — 1919-ből. — A proletár szolidaritás dokumentumai, 1926 — 1927 (150 — 154.1.) lengyel, német és algériai politikai foglyok leveleit közli. 6. szám. — A második ünnepi számban FRANÇOIS BILLOUX: A Nagy Október világtörténelmi jelentősége és hatása a franciaországi munkás- és kommunista mozgalomra (3 —15. 1.) a fő tanulságot abban látja, hogy a dolgozók csak önmaguk szabadíthatják fel magukat, teremthetik meg saját államhatalmukat. Ezt a tanulságot a fiatal Francia Kommunista Pártnak is el kellett sajátítania. Az első években sokat segítettek ebben Lenin közvetlen tanácsai a francia kommunistáknak. Kiemeli a szocialista rendszer békepolitikáját, államrendszerének demokratizmusát. Hangsúlyozza a békés átmenet lehetőségét. A FKP-nak sikerült leküzdenie régebbi szektás vonalát. Befejezésül a szerző összefoglalja a párt mai feladatait, utal az értelmiség szerepére. — A. I. KARTUNOVA: AZ Októberi Szocialista Forradalom és a nemzeti szabadságmozgalom Kínában, 1917 — 1927 (16 — 30. 1.) számos új adattal egészíti ki a forradalom közvetlen hatását, ez ismertette meg Kínát a marxizmussal. Kiemeli ebben Li Ta-csao szerepét. A szovjethatalom eltörölte a cári kormány által kötött szerződóseket, a pekingi kormány azonban ellenséges maradt. Az antiimperialista mozgalom fellendülése során jött létre a kommunista párt, amely 1921-ben még csak 50 főből állt. A III. Internacionálé vezetősége javasolta a pártnak a demokratikus burzsoáziával való együttműködést. Ez csakugyan meg is valósult 1922 — 24 során. A cikk sok adatot hoz fel arra nézve, milyen együttérzéssel nézte Szun Jat-szen a szovjet állam fejlődését. 1923 —1927 közt szovjet katonai és politikai tanácsadók működtek Kínában, s a forradalom voltaképpen az ő tanácsaik megvalósítását jelentette. Befejezésül a tanulmány utal még a Szovjetunió által a a második világháború során és utána Kínának nyújtott segítségre. — OSCAR ARÉVALÓ: Harcban a nép érdekeiért. Az Argentin Kommunista Párt 50. évfordulójára (31 — 41. 1.) megállapítja, hogy az 1918-ban a Szocialista Párt baloldalából megalakult párt még korántsem volt egységes. Ezért hosszas harcra volt szükség a párton belül, csak 1928-ban, a VIII. kongresszus idején sikerült valóban új típusú párttá átalakítani. A párt ekkor az imperializmus elleni harcot tűzte ki fő feladatul, 1935-ben felhívta a baloldali pártokat a Népfront megvalósítására. 1943-ban a nép forradalmi mozgalmának fellendülése és a haladó pártok együttműködése az uralkodó oligarchia hatalmát veszélyeztette, ezért államcsínnyel katonai diktatúrát valósított meg. A világháború