Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 1210

1214 FOLYÓIRATSZEMLE 1214 vételét, mögötte az üzemi dolgozók erősödő forradalmasodásá val. 2. sz. — RÉTI LASZLÓ: A Magyar Tanácsköztársaság pecsétjei c. tanulmánya a forradalom szervei által pecsét-funkcióval, tehát hitelesítésre használt bélyegzők gyűjtésének fontosságára hívja fel a figyelmet. Ismerteti a pecséthasználatnak a Tanácsköztársaság alatt kialakult szabályait és szokásait, majd az eddig általa összegyűjtött, tanácsköztársasági szervektől származó, intézménytörténetileg is tanulságos, több mint 4000 pecsétlenyomat fotókópiáinak rendszerezésével és leírásával kapcsolatos eljárását ismerteti, 86 fény képmásolatban is közölt pecsét leírásával. — Fallenbüchl Zoltán a Szepesi Kamara XVII—XVIII. századi archontológiáját állítja össze, különös tekintettel a tisztviselők társadalmi, nemzeti, vallási hovatartozására, vagyoni és megélhetési viszonyainak koronkénti alakulására. AKamara a XVIII. század végéig erősen magyar katolikus nemesi személyzettel dolgozik, kiket az erdélyi megszállások alatt legfeljebb protestánsokkal váltanak fel. A Kamara a XVII. század végi átmeneti erős németesítés, majd szüneteltetés után a XVIII. századra visszanyeri erős helyi és magyar nemesi jellegét, ami megmarad a Kamara megszűnéséig, illetve adminisztrációvá történő lefokozásáig. A cikk érdekes adatokat tartalmaz a birtoktalan hivatalnokréteg többnyire szánalmas anyagi helyzetére is. — KARSAI ELEK a Public Record Office anyagából közli a Szövetséges Hatalmak megbízásából 1919 nyarán Kun Bélával tárgyaló Smuts tábornok a tárgyalásokról készült jelentéseit, melyek a Tanácsköztársaság helyzetének érdekes, bár természetszerűen elfogult jellemzésén túl a magyar történeti irodalomban részben csak kombinációkból rekonstruált tárgyalások döntő forrásai. — V. PÁRTTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK XIII. évf. (1967) 2. sz. — ERÉNYI TIBOK Révai József történelemszemléletéről c. írása Révai válogatott történelmi írásainak publikálása kapcsán azt a kérdést vizsgálja, mi az, ami a magyar munkásmozgalom e kiemelkedő ideológusának ós politikusának megállapításaiból maradandó s mi a változékony szempontok, szűk taktikai meggondolások következménye. A szerző áttekinti a Révai történetszemléletét kifëjezésre juttató munkák néhány fontosabb megfogalmazását, többnyire megjelenésük rendjét véve alapul. Révai József ideológiai működésének jelentős része kapcsolatos a történelemtudománynyal, mert a társadalmi kérdéseket következetesen történeti aspektusból ítélte meg. Történeti-jellegű munkásságában nagy helyet foglal el a nemzeti kérdés és az osztályharc összefüggéseinek elemzése. A nemzeti kérdésnek már az 1919-es időszakban is viszonylag nagyobb jelentőséget tulajdonított, mint a kommunista mozgalom legtöbb más képviselője. A harmincas években írt alapvető tanulmányaiban helyesen ábrázolja a nemzeti küzdelmek és az osztályharc összefüggéseit. Behatóan foglalkozott az 1848 — 49-es forradalommal és szabadságharccal. Felismerte, hogy 1848-ban Magyarországon polgári forradalom zajlott le, amelynek vezető ereje a burzsoázia funkcióit betöltő liberális nemesség volt. Alapvetően helyesen látta a „kiegyezés" jelentőségét és történelmi hatását. Helyesen mutatott rá az 1867 — 1918 közötti időszak alapvető jellemvonásaira. Ezzel az időszakkal kapcsolatos írásainak központi témája a polgári demokratikus és a szocialista átalakulás egymással való kapcsolatának alkotó szellemű, marxista vizsgálata. Kiemelendő az a nagy elméleti tevékenység, amelyet Révai az antifasiszta egységfront létrehozása, elméleti megalapozása érdekében végzett. Munkáiban — részben a Komintern VII. kongresszusán elhangzottak felhasználásával — felvázolta az 1945 utáni népi demokratikus átalakulás számos alapvető vonását. Révai munkásságáról szólva nem feledkezhetünk meg arról, hogy az 1948 utáni években a személyi kultusz éreztette hatását az ő munkáiban is. Jelentős szerepet vállalt az 1948 utáni évek politikai vezetésében, és maga is elősegítette olyan atmoszféra kialakulását, amely saját ideológiai munkásságát is jelentős mértékben gátolta. Révai történeti jellegű munkásságának áttekintése ismételten felhívja a figyelmünket a további Révai-kutatások jelentőségére és szükségességére. — SZAKÁCS KÁLMÁN: Adalékok az MSzDP 1930-as agrárprogramjához, a program előzményei és értékelése c. tanulmánya. Bár önálló agrárprogram kidolgozásának igénye már 1904-ben felmerült az MSzDP-n belül, a vezető gárda elméletileg felkészületlen volt a feladat megoldására, nem ismerte fel a magyarországi agrárviszonyok sajátosságait sem. A szerző utal az 1909-től kibontakozó kisüzem — nagyüzem vitára, majd az MSzDP agrárpolitikájára 1918 — 19-ben. Részletesen ismerteti az 1920 —1930 közötti időszak belső vitáit s azon tényezőket, amelyek az MSzDP-t olyan agrárprogram kidolgozására ós hivatalos elfogadására késztették, amely egyértelműen a földosztás mellett foglalt állást. Az MSzDP azonban úgy tért át a demokratikus agrárátalakulás igenlésére, hogy