Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 1210

FOLYÓIRATSZEMLE 1213 s kivált a diákifjúság ellenérzését. A diá­kok 1848. május 10-ón gúnytüntetést, ún. „macskazenét" rendeztek a tábornok várbeli lakása előtt, melyet a parancsnok különösen véres katonai sortűzzel veretett széjjel. Az esemény jelentősen befolyásolta mind a kormány, mind a baloldal politi­kájának további alakulását. A tanulmány tisztázza a tüntetés és az azt követő fej­lemények, elsősorban az ügyben a kormány által lefolytatott vizsgálat eseménytör­ténetét. — HONFI JÓZSEF: A huszárság kialakulása a XVIII. századi orosz .had­seregben. Az orosz-magyar történeti kap­csolatok sajátos fejezetét képezi az orosz huszárság megalakulása a XVIII. század­ban. E század első felének török háborúi idején az orosz hadseregnek sürgető szük­sége volt irreguláris könnyülovasságra, illetve később letelepített határőrző ka­tonai elemre. A hagyományos orosz köny­nyűlovasság, mely az orosz hadseregben korábban ezt a két feladatot ellátta, a kozákság, a Bulatov- és a Mazeppa-féle nagyszabású, kozák területeken lezajlott parasztfelkelések után nem képezte meg­bízható részét a cári hadseregnek, szükség volt helyettesítésére. Erre volt hivatott a külföldön verbuvált szerbekből, moldvai románokból és részben a Rákóczi-szabad­ságharc leverése után orosz földre menekült magyar kurucokból felállított huszár fegy­vernem. A század közepén felállított orosz huszáregységek részére több toborzás tör­tént Magyarországon. A tanulmány külö­nös figyelemmel tárgyalja egy Dnyeper menti, a lengyel határ biztosítását célzó orosz határőrvidék megalakítását. Ez lé­nyegében a kozák települések elvei szerint létesült 1752-ben. MagyTar vonatkozásokat is érintő érdekessége, hogy törzsállomá­nyát felszámolással fenyegetett magyar­országi, Tisza—Maros-i szerb határőrvidék­ről kivándorolt, áttelepített szerb katona­elem képezte, a település neve is Új Szer­bia volt, s áttelepült magyar parasztok is részt vettek benne. — A Közlemények rovat két visszaemlékezést közöl. J. AFONYIN: A szovjet hadsereg a Magyar­ország felszabadításáért folyó harcokban. Ez a Budapest felszabadításáért vívott küz­delemről ír. — MAUTZ JÁNOS: Harcban a páncélvonat ellen. Az egykori vöröskatona az 1919-es cseh fehér-hadsereg elleni harcokról ír. — Sz. LEVÉLTÁRI KÖZLEMÉNYEK. XXXVIII. évf. (1967) 1. sz. -, MÁLYUSZ ELEMÉR: Magyar medievisztika c. tanul­mánya a hazai középkori fejlődés minden elemét egyetlen, az ókortudományhoz hasonló egységben kutató tudomány, a magyar medievisztika kialakítását sür­geti és rámutat arra, hogy ilyen, a leg­apróbb részletekben is nagy összefüggé­sek visszatükröződését kereső szemlélet mellett a hazai középkori fejlődós fokozot­tan és többoldalúan lenne beépíthető az egyetemes történetbe. Ennek érdeké­ben felhívja a figyelmet a külföldi oklevél­tárak magyar vonatkozásaira, javasolja ezek rendszeres nyilvántartását, egyszer­smind bemutatja egy, a középkori oklevél­tárakat nemzetközi együttműködésben is­mertető, bőségesen annotált Repertórium tervezetét is. — VERES MIKLÓS az Archí­vum Regni 1765—1874 közötti, az Orszá­gos Levéltár alakulásáig terjedő történetét mutatja be: a rendek egy 1764—65-ben (in extenso is közölt) törvénytervezeté­ben is kifejezett törekvéseit a levéltár kifejezetten rendi levéltárként való meg­szervezésére, majd a tervezet kudarca után rendi jellegének fokozatos háttérbe szorulását. Érdekes egykorú elhelyezési rajzok fotókópiái mutatják be a levél­tár gyarapodását a XVIII. század utolsó negyedében. 1848 — 49 után a levéltárak történeti felhasználása kerül előtérbe: erre tesz javaslatot 1848-ban az Akadémia is. Erre azonban csak az abszolutizmus fel­számolása után kerülhet sor: a tanulmány részletesen ismerteti az Archívum Regnit is magában foglaló Országos Levéltár megszervezéséhez vezető tárgyalásokat. — KÁVÁSSY SÁNDOR tanulmánya első­sorban Somogy megyei viszonylatban és példákon részletesen ismerteti a Búza Barna-féle földreform végrehajtására létre­jött hivatali apparátust, majd az így meg­alakult mintegy 200 bizottság továbbélését a Tanácsköztársaság idején. Ennek során hangsúlyozza, hogy Somogyban a tanács­kormány április 3*i rendelete ellenére is (mely a földosztást — helytelenül — vég­leg elvetette) a nincstelenek és törpebirto­kosok között mintegy 20 000 holdat fel­osztottak. A tanulmány részletesen is­merteti ezt a speciális, csak Somogyban működő szervezetet, melyet feladatának megoldása után beolvasztottak az új szo­cialista termelőszövetkezeti apparátusba. — Szűcs LÁSZLÓ az MSzDP 1917. novem­ber 25-i nagygyűlésének jegyzőkönyvét teszi közzé, a rendőrség által készített gyorsírási példányból, benne a felszóla­lások teljes (a Népszavában csak erősen tompított kivonatokban vagy éppenség­gel cenzúrázva megjelent) szövegével. A jegyzőkönyv jól mutatja be egyrészt a vezetőség opportunista álláspontját, másrészt a párton belül a baloldalnak az Októberi Forradalom eseményei által is erősített ellenállását, radikális hang-23 Századok 1968/5 -6

Next

/
Thumbnails
Contents