Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 1210

FOLYÓIRATSZEMLE 1213 s kivált a diákifjúság ellenérzését. A diákok 1848. május 10-ón gúnytüntetést, ún. „macskazenét" rendeztek a tábornok várbeli lakása előtt, melyet a parancsnok különösen véres katonai sortűzzel veretett széjjel. Az esemény jelentősen befolyásolta mind a kormány, mind a baloldal politikájának további alakulását. A tanulmány tisztázza a tüntetés és az azt követő fejlemények, elsősorban az ügyben a kormány által lefolytatott vizsgálat eseménytörténetét. — HONFI JÓZSEF: A huszárság kialakulása a XVIII. századi orosz .hadseregben. Az orosz-magyar történeti kapcsolatok sajátos fejezetét képezi az orosz huszárság megalakulása a XVIII. században. E század első felének török háborúi idején az orosz hadseregnek sürgető szüksége volt irreguláris könnyülovasságra, illetve később letelepített határőrző katonai elemre. A hagyományos orosz könynyűlovasság, mely az orosz hadseregben korábban ezt a két feladatot ellátta, a kozákság, a Bulatov- és a Mazeppa-féle nagyszabású, kozák területeken lezajlott parasztfelkelések után nem képezte megbízható részét a cári hadseregnek, szükség volt helyettesítésére. Erre volt hivatott a külföldön verbuvált szerbekből, moldvai románokból és részben a Rákóczi-szabadságharc leverése után orosz földre menekült magyar kurucokból felállított huszár fegyvernem. A század közepén felállított orosz huszáregységek részére több toborzás történt Magyarországon. A tanulmány különös figyelemmel tárgyalja egy Dnyeper menti, a lengyel határ biztosítását célzó orosz határőrvidék megalakítását. Ez lényegében a kozák települések elvei szerint létesült 1752-ben. MagyTar vonatkozásokat is érintő érdekessége, hogy törzsállományát felszámolással fenyegetett magyarországi, Tisza—Maros-i szerb határőrvidékről kivándorolt, áttelepített szerb katonaelem képezte, a település neve is Új Szerbia volt, s áttelepült magyar parasztok is részt vettek benne. — A Közlemények rovat két visszaemlékezést közöl. J. AFONYIN: A szovjet hadsereg a Magyarország felszabadításáért folyó harcokban. Ez a Budapest felszabadításáért vívott küzdelemről ír. — MAUTZ JÁNOS: Harcban a páncélvonat ellen. Az egykori vöröskatona az 1919-es cseh fehér-hadsereg elleni harcokról ír. — Sz. LEVÉLTÁRI KÖZLEMÉNYEK. XXXVIII. évf. (1967) 1. sz. -, MÁLYUSZ ELEMÉR: Magyar medievisztika c. tanulmánya a hazai középkori fejlődés minden elemét egyetlen, az ókortudományhoz hasonló egységben kutató tudomány, a magyar medievisztika kialakítását sürgeti és rámutat arra, hogy ilyen, a legapróbb részletekben is nagy összefüggések visszatükröződését kereső szemlélet mellett a hazai középkori fejlődós fokozottan és többoldalúan lenne beépíthető az egyetemes történetbe. Ennek érdekében felhívja a figyelmet a külföldi oklevéltárak magyar vonatkozásaira, javasolja ezek rendszeres nyilvántartását, egyszersmind bemutatja egy, a középkori oklevéltárakat nemzetközi együttműködésben ismertető, bőségesen annotált Repertórium tervezetét is. — VERES MIKLÓS az Archívum Regni 1765—1874 közötti, az Országos Levéltár alakulásáig terjedő történetét mutatja be: a rendek egy 1764—65-ben (in extenso is közölt) törvénytervezetében is kifejezett törekvéseit a levéltár kifejezetten rendi levéltárként való megszervezésére, majd a tervezet kudarca után rendi jellegének fokozatos háttérbe szorulását. Érdekes egykorú elhelyezési rajzok fotókópiái mutatják be a levéltár gyarapodását a XVIII. század utolsó negyedében. 1848 — 49 után a levéltárak történeti felhasználása kerül előtérbe: erre tesz javaslatot 1848-ban az Akadémia is. Erre azonban csak az abszolutizmus felszámolása után kerülhet sor: a tanulmány részletesen ismerteti az Archívum Regnit is magában foglaló Országos Levéltár megszervezéséhez vezető tárgyalásokat. — KÁVÁSSY SÁNDOR tanulmánya elsősorban Somogy megyei viszonylatban és példákon részletesen ismerteti a Búza Barna-féle földreform végrehajtására létrejött hivatali apparátust, majd az így megalakult mintegy 200 bizottság továbbélését a Tanácsköztársaság idején. Ennek során hangsúlyozza, hogy Somogyban a tanácskormány április 3*i rendelete ellenére is (mely a földosztást — helytelenül — végleg elvetette) a nincstelenek és törpebirtokosok között mintegy 20 000 holdat felosztottak. A tanulmány részletesen ismerteti ezt a speciális, csak Somogyban működő szervezetet, melyet feladatának megoldása után beolvasztottak az új szocialista termelőszövetkezeti apparátusba. — Szűcs LÁSZLÓ az MSzDP 1917. november 25-i nagygyűlésének jegyzőkönyvét teszi közzé, a rendőrség által készített gyorsírási példányból, benne a felszólalások teljes (a Népszavában csak erősen tompított kivonatokban vagy éppenséggel cenzúrázva megjelent) szövegével. A jegyzőkönyv jól mutatja be egyrészt a vezetőség opportunista álláspontját, másrészt a párton belül a baloldalnak az Októberi Forradalom eseményei által is erősített ellenállását, radikális hang-23 Századok 1968/5 -6