Századok – 1968

A történelemoktatás kérdései - Korovkin; E. P.: Az iskolai történelemtanítás fejlődésének 50 éve a Szovjetunióban. 1149

1152 E. P. KOROVKIN alapján hatalmas lökést adott a társadalomtudományok fejlődésének a Szovjetunióban, s így az iskolai történelemtanításra is rendkívül nagy hatással volt. A 40-es évek végén és az 50-es években csaknem valamennyi iskolai történelemkönyvet alaposan átdolgoztak, vagy más szerzők által írt új tankönyveket vezettek be a régiek helyett. Mivel a tantervi anyag némileg csökkent, alaposabban lehetett foglalkozni a néptömegek történelemformáló szerepével, V. I. Lenin tevékenységével és más lényeges kérdésekkel. így került bevezetésre 1957-ben a legújabb kor egyetemes történelmének tanítása is. Eltekintve a tantárgy tartalmában végbement változásoktól, a történelemtanítás felépítése az 1930-as évektől egészen az 50-es évek végéig lényegében változatlan maradt, egészen addig ,amíg a Szovjetunió áttért a nyolc osztályos kötelező oktatásra. Ez az áttérés szükségessé tette a történelemtanítás struktúrájának bizonyos fokú átalakítását. A tanulóknak a történelmi folyamat egészéről ezután nyolc esztendő alatt kellett meghatározott ismereteket nyújtani. Az új tantervi tervezet megvitatásában és kidolgozásában a tudományos világ és a tanári társadalom széles körei vettek részt. Az újságok és folyóiratok hasábjain, a különböző összejöveteleken és konferenciákon élénk eszmecserék folytak. A megbeszélések anyagára támaszkodva az SzKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa 1959-ben meghatározta az iskolai történelemtanítás új rendjét. A 4. osztályos tanulók epizodikus történetek útján ismerkedtek mega hazai történelemmel. Az 5. és 6. osztályokban az ókor illetve a középkor egy-egy évre rövidített történetét tanulták. A hetedikesek és nyolcadikosok tananyaga a Szovjetunió történetének alaptanfolyama volt,utalásokkal a Szovjetunió társadalmi- és állami felépítésére, valamint az új ós legújabb kori egyetemes történelemre. A felsőbb osztályokban pedig a Szovjetunió, meg az új és legújabb kor egyetemes történetének rendszeres tanfolyamát tanították. Az új tanterv követelményeinek megfelelő tankönyvek nyilvános pályázat útján születtek. A pályázatot 1960-ban hirdették meg. A nappali iskolák tankönyveinek elkészítésére 242 szerző, 105 kézirattal pályázott. A versenybizottság által elfogadott kéziratokat adták ki tankönyveknek. Az új könyvek szerzőinek kb. 1/3-a gyakorló tanár volt. Az esti (változó műszakos) iskolák 4 — 8. osztályai számára külön tankönyvek jelentek meg, amelyek alkalmazkodtak az itt folyó oktató munka programjához és sajátos körülményeihez. 1962-ben önálló tantárgyként került bevezetésre a tanterv gondos előkészítése ós kísérleti ellenőrzése után — a „társadalmi ismeretek" tanítása a középiskola végzős osztályaiban. Ez a „társadalmi ismeretek" minőségileg különbözik a 20-as évek szovjet iskolájának hasonló nevű studiumától. A tantárgy a marxista-leninista elmélet alapkérdéseivel ismerteti meg a tanulókat. Ezen az alapon segíti annak a tudásanyagnak az általánosítását, amelyet a tanulók a humán- és a természettudományos tárgyak tanulása közben sajátítottak el az iskolában. A társadalmi ismeretek keretében foglalkoznak a tanulók a Szovjetunió alkotmányával is. Ennek a tantárgynak a tankönyve is nyilvános pályázat útján készült. A 60-as évek közepén aktuális kérdéssé vált az SzKP Programjában előirányzott áttérés az általános középfokú oktatásra: nemcsak a városokban, de a falusi körzetekben is ugrásszerűen megnőtt azoknak a fiataloknak az aránya, akik a nyolc osztályos iskola után tovább folytatták tanulmányaikat. Ily módon a nyolc osztályos iskolának most már nem kellett a történelmi ismeretek viszonylag teljes és befejezett körét nyújtani. Tisztázódott, milyen hátrányokkal jár, hogy a Szovjetunió, valamint az új és legújabb kor egyetemes történelmét a gyerekek két ízben tanulják. 1965-ben a Szovjetunió történetének kétszeri — egy alap- ós egy rendszeres tanfolyam keretében történő — tanulása helyett a 7 —10. osztályokban a Szovjetunió történetének egységes tanfolyama került bevezetésre. Ezzel lehetővé vált a hazai történelemnek a korábbinál teljesebb és mélyebb tanulmányozása. Az újkori történelem első része a 8. osztályba került át, második része és a legújabb kor története a II. világháborúig pedig a 9. osztályba. A4 — 6. osztályokban megmaradt a tanítás korábbi rendje. A 40-as és 50-es évek tananyag beosztásához képest az iskolai történelemtanítás most érvényben levő rendszerében jelentősen megnőtt a jelenhez közelebb álló történelmi korszakok viszonylagos súlya. Sokkal inkább érvényesülhetett az egyetemes és hazai történelem párhuzamos tárgyalása is. A Szovjetunió összes iskolái számára közös történelem anyagon kívül a szövetséges köztársaságokban (kivéve az OSzSzK-t) a köztársaság saját történelmét is tanítják az őskortól egészen napjainkig. A köztársaság történetének tanulmányozása szorosan kapcsolódik a Szovjetunió történelmének oktatásához.