Századok – 1968
A Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Mann Miklós: A milleneumi „Magyar Nemzet Története” szerkesztőségi munkálatairól. 1117
1126 MANN MIKLÓS szorosításnál is mindig azt a technikát használhatták, amely a leghatásosabbnak ígérkezett : így felelevenítették a fába metszést, bár ez a sokszorosítási mód már kiment a divatból, s ennek következtében nagyon drága volt. A bécsi Képes Krónika színes lapjait fotografálták illetve az 1867-i kiadás eredeti faducairól nyomatták le. Fontosabb festmények másolatait külföldön úgy készítették el, hogy egy-egy kitűnő festőművész lemásolta — akvarellben — a sokszorosítandó képet, s ezt a másolatot elküldték a németországi Wandsbeckbe, a világhírű Seitz-intézetbe. Itt az akvarellről litográfiái úton készült a sokszorosított másolat. Szabó László, egyetemi tanár 1918-ban az Athenaeumról megjelentetett művében részletesen elemzi a heliogravür-mellékletek elkészítésének technikai problémáit. Számunkra ebből az a lényeges, hogy mivel a millenáris történetben 40 heliogravür melléklet volt, s elkészítésük abban az időben kb. 60 000 munkaórát igényelt, ezért az Athenaeum igénybe vett több németországi s az összes bécsi műhelyt, amelyekben hosszú időn át a Magyar Nemzet Történetének illusztrálása volt a legfontosabb munka. Szabó szerint oly nagy szenzáció volt ez akkoriban a sokszorosító ipar terén, hogy több német iparos csak azért telepedett le Budapesten, hogy a szükséges heliogravürök elkészítésében részt vehessen. így nem csoda, hogy hozzávetőleges számítás szerint a Magyar Nemzet Története illusztrálásában foglalkoztatott művészeknek összesen 48 000 korona tiszteletdíjat kellett kifizetni.76 Ha 1894 végén visszatekintünk az Athenaeum vállalkozásának első két esztendejére, láthatjuk: hogyan kezdett megvalósulni a 80-as években még csak tervezgetett nagy millenáris díszmű. Emich Gusztáv és Szilágyi Sándor, a munka anyagi és szellemi vezetői alakítottak ki és fogtak össze egy olyan szerzőgárdát, amely biztosította a tízkötetes Magyar Nemzet Története létrehozását. 1893-ban a szerződések megkötése lehetővé tette a munka megkezdését. Az első időszak nehézségei — a szerzőgárda kiválogatása; alkudozások a határidő módosítások miatt a szerzőkkel — nem késztették meghátrálásra-a szerkesztőt, aki értékes segítőtársat nyert Schönherr Gyula személyében. így 1894. november 4-én a nyomda is elkezdhette a tízkötetes munka szedését. Az év végére megjelent első füzetek jelentős közönségsikert arattak, s különösen az illusztrációk gazdagsága tette rendkívül vonzóvá a vállalkozást a kritika és a nagyközönség számára, amely egyre inkább fokozódó érdeklődést kezdett tanúsítani a Magyar Nemzet Története iránt. * A vállakózásnak a továbbiakban is igen kritikus pontja volt az V. kötet. Az eddigiekben is láthattuk Szilágyi .törekvését, hogy sikerüljön rábírni az egyik legkitűnőbb magyar történészt, Károlyi Árpádot, a kötet írásának elvállalására. Károlyi részben szeretett volna eleget tenni e kívánságnak, ugyanakkor egyéb okok közbenjötte meggátolta ebben. 1895 elején szemei kímélése miatt kellett pihennie, s így csak ősszel — tehát már szerinte is későn ! — tudta volna a munkát elkezdeni.77 Ezért ismét kérte Szilágyit, hogy mentse fel őt a „dolgozótársi kötelék" alól. Maga helyett pedig Acsádyt ajánlotta Szilágyinak, hiszen ő amúgy is dolgozik a „Separatio" történetén. Abban az esetben, ha Acsády nem vállalkoznék az egész kötet megírására, akkor írja meg Ferdinánd és Miksa korát 1897. május l-ig, s ő megírná Rudolf korát 1897. július l-ig. Ä másik lehetőség amelyet Károlyi ekkor ajánlott: mivel a kötetek úgy sem jelennek meg kronológikus •sorrendben, legyen az V. kötet az utolsó, mert 1898 júniusa végéig biztosan el tudná készíteni.78 Persze legjobb lenne, ha Szilágyi mentesítené őt az írástól. Ebben az esetben annál nagyobb buzgalommal igyekezne a bécsi levéltárból az illusztrálást segíteni.79 Szilágyi eleinte nem akart beleegyezni Károlyi lemondásába és Acsády felkérésébe. Károlyi újabb levelében változatlanul pártfogolta Acsádyt,8 0 de Szilágyi ekkor még más megoldásokkal próbálkozott. Az V. kötet szerzőségének kérdésén kívül nagyon sok kellemetlen bonyodalommal járt az ún. Perles-ügy. A Perles Móricz bécsi könyvkereskedő és könyvkiadó ceg feljelentést tett az Athenaeum ellen, mivel a Magyar Nemzet Története több füzetében Matejko 76 Az összevetés kedvéért: a szerkesztői és írói tiszteletdíjakra 74 000 koronát fizetett ki az Athenaeum. 77 Károlyi Árpád-Szilágyi Sándor, 1895. márc. 14. OSzKK Szilágyi lev. 71 Károlyi hangsúlyozza, hogy legkívánatosabb lenne az б számára, ha Szilágyi felmentené őt teljesen, „mert ekkor én . . .már 1897-től kezdve kizárólag és serényen dolgozhatnám Bocskaymon, melyről azt szeretném és akarom, hogy olyan képpen megírott monográfia legyen, mint a hogyan történeti monográfiát még magyarul nem írtak." Uo. 78 „ . . .megcsinálom cserébe 1897 közepéig Lotharingíai Károlyt a Tört. Életrajzok számára — ha kell." Uo. 80 „Ami pedig Acsádyt illeti: én őt azért ajánlottam, mert azt hiszem, hogy a 16. századot elég jól ismeri. . . Különben, külömb embernek tartom Mikánál, ha tán nem is tud úgy deákul, mint Mika . .." Károlyi Árpád — Szilágyi Sándor, 1895. márc. 18. Uo.
