Századok – 1968
A Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Mann Miklós: A milleneumi „Magyar Nemzet Története” szerkesztőségi munkálatairól. 1117
A M ILL KN KCMI ..MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE" MUNKÁLATAIRÓL 1125 meglesz az a siker is, amire a Történelmi Életrajzoknál Szilágyi hiába törekedett — a tömeges megrendelés ! S Fraknóinak igaza lett, mert rövidesen hétezren fizettek elő a Magyar Nemzet Történetére. Ez pedig az akkori irodalmi viszonyok között „mesés" számnak minősült !67 Tehát az év végén, pontosan 1894. november 4-én megkezdődött a Magyar Nemzet Története szedése, megkezdődött a négy évig tartó munka. * A Szilágyi Sándor szerkesztette Magyar Nemzet története első füzetei nagy visszhangot váltottak ki, a vállalkozás jelentős tömegsikert eredményezett. A Budapesti Szemlében6 8 Riedl Frigyes üdvözölte a vállalkozást, azt, hogy Szilágyi Sándor kipróbált vezetése alatt egy csoport jeles magyar történetíró a művelt közönség számára megírja a legújabb kutatások alapján Magyarország történetét. Riedl szerint e mű rég érzett hiányt pótol, s ezért — az anyagnak, az újabb kutatások gazdagságának következtében — szükség van a nagy terjedelemre, a 10 kötetre. Ebből ugyan az következik, hogy Szilágyi vállalata nem lesz egységes mű — hangsúlyozta Riedl —, de a hasonló külföldi nagy vállalkozásokat szintén több szerző készíti. Ezért javasolta bizonyos főbb pontokra nézve a szerzők megegyezését. Felhívta a figyelmet a közműveltségi tényezőknek a szokottnál behatóbb tárgyalására, s a nemzetgazdasági szempontokra. Hasonlóképpen dicsérő kritikával fogadta a Magyar Nemzet Történetének első füzeteit a Vasárnapi Újság, mely elsősorban a szerzőgárda bemutatására törekedett.6 9 A Budapesti Szemle cikk hosszasan foglalkozott az illusztrálás kérdésével. Helyeselte, hogy Szilágyi korabeli képek hiányában újkori jeles festők oly műveit reprodukáltatja, amelyek valami nagyobb jelentőségű történelmi eseményt ábrázolnak. Tény, hogy a milleneumi kötetek sok kiváló festő ós rajzoló alkotását7 0 tartalmazták. Az illusztrációk szerzésében Szilágyi leginkább a következő történészek segítségére számíthatott: Thaly Kálmán, Károlyi Árpád,'1 Thallóczy Lajos, Hodinka Antal, Pór Antal stb. Az illusztrációk készíttetésével kapcsolatban Szilágyinak az volt a véleménye, hogy az emlékeket a helyszínen kell felkutatni, s felvétetni.72 A művész segíthet ugyan magán fotográfiával, de ilyen esetben rendesen új felvételt kell csináltatnia, s így csak időt, de nem költséget nyer. A régi kép reprodukálása jól és hűségesen csak költséges eszközökkel adható vissza. Ilyen körülmények között az illusztrálás igen költséges dolog volt, s ezt igazolják a Történelmi Életrajzok számára készített rajzokról fennmaradt számlák is.73 Szilágyi munkatársak hosszú sorával biztosította a megfelelő minőséget, de a korfestő, hű képek megszerzése, a vele járó ezernyi gond, kérdezősködés, kutatás elsősorban a szerkesztő vállát nyomta. Ebben az időben — s ebben Szilágyinak jelentős szerep jutott — a történetírás, mely eddig csupán a könyvnyomtató műhelyét foglalkoztatta, — mint Fejérpataky Szilágyi Sándorról írt munkájában megjegyzi — nevelni és foglalkoztatni kezdett művészeket, rajzolókat, festőket, szinte új iparágat fejlesztett, munkát adott sok embernek és gyönyörködtető, tanulságos szórakozást a nagyközönségnek.74 Az Athenaeum és Szilágyi együttműködése az illusztrálás terén jelentős sikert eredményezett az Athenaeum számára. Nagyon szerencsés körülményként játszott szerepet az is, hogy Emich Gusztáv, az Athenaeum vezérigazgatója finom ízlésű könyvgyűjtő volt, s a költségek dolgában szinte szabad-kezet biztosított Szilágyi számára.75 Szilágyi meghozathatott mindent ami kapható volt, s ha külföldön vagy vidéken valamit fotografálni, rajzolni vagy festeni kellett, az Athenaeum a költséget sohasem sokallotta. Ismeretlen könyvtárak, falusi templomok, kastélyok régi falfestményeinek másolatait így szerezhette meg Szilágyi a Magyar Nemzet Története számára. A sok-97 „ . . .tiszta szívből jön az az éljen, mellyel az előfizetők mesés (7000 ! 11) számához gratulálok." Károlyi Árpád-Szilágyi Sándor, 1895. febr. 12. Uo. " Budapesti Szemle, 1895. 465 - 470. 1. Vasárnapi Újság, 1895. 36. 1. A cikk hangsúlyozza, hogy nem minden kiváló történészünk vesz ugyan részt a mű írásában, de akik szerepelnek, valamennyien nagyon értékes munkát nyújtanak. 70 Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Feszty Árpád, Lötz Károly, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály, Székely-Bertalan, Thán Mór, Cserna Károly, Dörre Tivadar, Dussek Ede, Mühlbeck Károly, Thury Gyula stb. 71 „A ml az illustratiokat illeti: nem szükség hangsúlyoznom, hogy a mi (bécsi) áll. levéltárunkban levő, kívánatos anyag reprodukáltatása és kiválasztása dolgában szolgálataim s jó akaraton k. 8. b. rendekezésére állanak minden pillanatban . . ." Károlyi Árpád — Szilágyi Sándor, 1894. nov. 5. OSzKK Szilágyi lev. A Károlyi— Schönherr levelezés is bizonyítja, hogy Károlyi gondoskodott a levéltári vagy egyéb könyvanyagokból rajzok elkészíttetéséről. " Pesti Napló, 1886. 342. :sz. Szilágyi: A közönséghez a Magyar Történelmi Életrajzok érdekében. Bár az itt kifejtettek tíz évvel a milleneumi vállalat megindítása előtt íródtok, Szilágyi elvei e tekintetben nem változtak. 73 Pl.: Dörre Tivadar számlája. OSzKK Szilágyi lev. 7, Vö.: Fejérpataky: i. m. 18-19. 1. "Vö.: Szabó: i. m. 149-151. 1.
