Századok – 1968

Tanulmányok - V. Windisch Éva: Kovachich Márton György és a magyar tudományszervezés első kísérletei. 90

KOVACHICH MÁKTON GYÖKGY 107 magyar nyelv a társaság segítségével e funkciók betöltésére képes lesz, úgy létre kell hozni a nyelvművelő társaságot, ő maga azonban Batthyány József érsek támogatásával a hazai jog és a hazai történelem szervezett művelését kívánja megindítani. A két terület nem is választható el egymástól; forrásaik is részben azonosak. Művelésüket Kovachich két osztályban: a diplomatikai és a történelmi osztályban kívánná megvalósítani (3. caput). A következőkben Kovachich részletes utasítást ad egy diplomatarium universale kiadásához, amely az 1000 és 1526 között kibocsátott valamennyi oklevelet tartalmazná. A szövegek az eredeti oklevél alapján közlendők, ilyen nem létében nyomtatásból is. Az egyes oklevelekhez argumentumokat (regeszta) kell készíteni. A szükséges magyarázó jegyzetekre az oklevelek kiadása után kerülhet sor, de előbb a teljes gyűjteményhez személy- és helynévmutató és tárgymutató készítendő. Egy bevezető kötet ismertetné a magyarországi okleveles gyakorlatot, a hazai levéltárakat, történetüket, s kritikai megjegyzéseket fűzne egyes darabokhoz. Külön kell foglalkozni az írás fajaival, a rövidítésekkel s a pecsétekkel, amelyek rézmetszetű másolatát is ki kell adni (4. capul;). A következő fejezetek gyakorlati útmutatásokat tartalmaznak az oklevélmásolatok elkészítéséhez (5. caput), s felsorolják az oklevelek lelőhelyeit. A hatósági, egyházi és magánlevéltárak (beleértve a külföldi levéltárakat) s a kéziratgyűjtemények (egyháziaké, világiaké, egyházi testületeké) e munkálatok forrásai; egyesekről Kovachich rövid ismertetést is ad (6. caput). A felállítandó intézet másik osztálya a történeti osztály. Ez a történeti emlékeket»gyűjti, kiadottakat és kiadatlanokat egyaránt. A magyar történelemre vonatkozó kiadott forrásokból teljes gyűjteménnyel kell az intézetnek rendelkeznie; de a külföldi munkákban elszórtan található magyar vonatkozásokról elég indexet készíteni, vagy — még inkább — teljes szövegüket kimásolni. A fő cél azonban a kiadatlan történeti szövegek másolatban való minél teljesebb összegyűjtése, mégpedig nemcsak az elbeszélő forrásoké, hanem gyakorlati céllal készült feljegyzéseké is — mint például a váradi tüzesvaspróbalajstrom —, azután a történeti tárgyú levelek, matrikulák, protokollumok, urbáriumok, periratok, jelentések s más vegyes emlékek összemásolása. Ezek ugyan nem érdemlik meg a publikálást, de gyűjtésük mégis szükséges, mert a pragmatikus történetírás fontos forrásai. Nem volna érdektelen összegyűjteni a templomokban, középületeken, várakon, emlék- vagy sírköveken, ágyúkon, fegyvereken található feliratokat sem. Útmutatást ad ezután Kovachich a történeti emlékek lemásolására, a másolatok elrendezésére vonatkozólag. Összefoglalóan: az intézet fő célja összegyűjteni a lehető legtökéletesebb könyvtárat olyan kiadványokból és kéziratokból, amelyek a magyar jogra és — minden vonatkozásban — a magyar történelemre vonatkoznak. Az egész gyűjteményhez index készítendő (index reális systematicus) a kutatás megkönnyítésére. Mindkét osztály anyagának egy része (1526 előtti oklevelek, teljes szövegű történeti források, fontosabb emlékek) kiadásra kerül; a többi kéziratban használható. A társaság tagjainak feladata egyelőre a gyűjtemények rendezése, leltárak, indexek készítése, s csak ezután kerülhet sor a gyűjtemény anyagának felhasználására (7. caput). Ezek után Kovachich a segédletek — elenchusok, indexek — készítéséhez ad rendkívül részletes útmutatást, megjegyezve, hogy egész eddigi könyvtári és levéltári pályafutása ebben telt el, s évente 80 000 tételt vett indexbe (8. caput).