Századok – 1968
A Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Mann Miklós: A milleneumi „Magyar Nemzet Története” szerkesztőségi munkálatairól. 1117
1118 MANN MIKLÓS Emichnek sikerült a vállalkozás számára megnyerni szerkesztőnek Szilágyi Sándort,' a Történelmi Társulat titkárát, a magyar történetírók nestorát. Szilágyi jelentős gyakorlattal rendelkezett, hiszen a szabadságharc bukása után évekig mint irodalmi szerkesztő tevékenykedett; 1875-től kezdve pedig Társulat titkáraként szerkesztette a Századokat, majd a Társulat többi kiadványát: a Történelmi Tárt és a Magyar Történelmi Életrajzokat. Szilágyi szóleskörű irodalmi ismeretekkel és hatalmas bibliográfiai tájékozottsággal rendelkezett, és a Történelmi Életrajzok szerkesztésével is igazolta már sokoldalú képességeit.8 így Emich biztos lehetett abban, hogy Szilágyi a milleneumi munka szerkesztése során a Történelmi Életrajzoknál szerzett tapasztalatait és gyakorlatát teljes mértékben érvényre fogja juttatni. A Magyar Nemzet Történeténél, mely a specializálódó korszak történettudományának terméke, szinte természetesnek számított, hogy egy-egy kötetet — Emich javaslatának megfelelően — a kor szakértője írja meg. Szilágyi előtt világos volt, hogy a korábbi egy-egy szerző tollából származó feldolgozások egységesebbek voltak, mint a több szerző által írt munka. A szerkesztői előszóban utólag ki is tért erre a problémára és álláspontját a következőképpen indokolta: ,, . . .ma, midőn a történeti anyag napfényre hozása oly óriási mérveket öltött, hogy okmánytárakból és monographiákbóí egész könyvtárak állanak a kutatók rendelkezésére, ezek áttanulmányozása és feldolgozása egy ember részéről legyőzhetetlen akadályokba ütközött volna, annyival inkább, mert az eredeti terv szerint a tíz kötetre tervezett, tehát az eddigieknél jóval terjedelmesebb munkát négy óv alatt teljesen be kelle fejeznünk."9 * 1893 elején, az Emich-hel való szóbeli megállapodás után Szüágyi megkezdte a munkatársak összeválogatását és felkérését. A roppant érdekes, sokszor személyi szempontok alapján történő válogatás minden részletét nem ismerjük; munkánkat mégis megkönnyíti az Egyetemi Könyvtár Kézirattárának Szilágyi dossziéjában található i két dokumentum: a Magyar Nemzet Története nyomtatott „Tervrajza" — Szilágyi tintával írt megjegyzéseivel — és Szilágyi Sándor kézírásával, törléseivel a „Tervrajz" fogalmazványa !1 0 A tervrajz fogalmazványának első oldalán az alábbi szöveget találjuk: „Tervrajz A Magyar Nemzet Története a legrégibb időktől napjainkig. Számos — részben színes1 1 — képmelléklettel és szövegképpel. Szerkeszti Szilágyi Sándor czímű 10 kötetes műről." A fogalmazvány második oldala „A mű beosztása ós szerzői:" címmel tartalmazza a számunkra legérdekesebb anyagot. A tervezet szerint az I. és II. kötet „A Honfoglalás és az Árpádok kora." A két kötet szövegét Marczali Henrik írja, míg az archeológiai rész szerzője Pulszky Ferenc. De Pulszky neve már ceruzával áthúzva szerepel, s ugyancsak ceruzával Fröhlich Róbert neve van Pulszky után írva. A harmadik kötet első részénél („Az Anjouk kora") az első variáció: Pór Antal és Pulszky Ferenc, (arch.), de Pulszky nevét itt is áthúzva láthatjuk. A második rész a „Luxemburg ház kora." — Sa javasolt szerző: Fejérpataky László. A régészeti résznél Hampel neve áthúzva, s ceruzával Czobor Béla nevét írta be Szilágyi. ' Szilágyi Sándor az Egyetemi Könyvtár igazgatója, a Magyar Történelmi Társulat titkára. Szerkesztői tevékenységére lásd újabban Mann M. : Adatok a Századok történetéhez Szilágyi Sándor szerkesztői korszakából. Századok, 1968. 1-2. sz. 205-240. 1. ! E sorozattal kapcsolatban írja Fejérpataky: „Aki valaha foglalkozott azzal, hogy egy kor igaz képéhez a megfelelő hiteles ábrázolásokat könyvtárak, levéltárak, múzeumok, képtárak és magángyűjtemények tömkelegéből kikeresve, számontartsa és hü reprodukciókban megszerezze: annakfogalma lehet arról a fáradságról, gondról és körültekintésről, a mibe ez a szerkesztőnek került. Valóságos ambitióval dolgozott azon, hogy kedves vállalatának füzeteit mennél tartalmasabbakká, egyiket a másiknál jobbá tegye. E vállalatával megteremtette minálunk a kornak megfelelő illusztrálást és bebizonyította, hogy a nagyközönség beveszi a tudományt is, csak megfelelő formában kell neki beadni." Fejérpataky: Szilágyi Sándor, Bpest. 1901. 19 -20. ]. I Szilágyi Sándor: A szerkesztő előszava, i. m. Ugyanennek az elvnek megvalósítását láthatta a szerkesztő Németországban is, ahol éppen az előző évben fejeződött be egy 12 kötetes, és több szerző által készített világtörténet kiadása. Allgemeine Weltgeschichte Bd 1—12. Von: Th. Flöthe, в. F. Hertzberg, F. Justi, H. Prutz, F. Harttung, M. Philippson. Berlin, 1884-1892. 10 Egyetemi Könyvtár Kézirattára (a továbbiakban ЕКК.) II A gondolatjeles rész utólag beszúrva.
