Századok – 1968

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Tilkovszky Loránt: A csehszlovák történettudomány eredményei a Historica tükrében. 1108

1112 TILKOVSZKY LOUANT A gazdasági fejlődés szükségleteiből e század végén, s a XIX. század elején tudomá­nyos szervezetek, intézmények születnek; M.Teich tanulmánya a Királyi Cseh Tudományos Társaság és a prágai Politechnikai Intézet létrejöttével foglalkozik.52 A spanyol kapcsola­tok ebben az időszakban is lényeges szerepet játszanak; a szudétanémet eredetű neves cseh botanikus, Haenke — mint J .Polisensky egyik tanulmányából kitűnik — spanyol szolgálatban vett részt dél-amerikai természettudományos expedíciókban.5 3 B.Bactura pedig a Mexikóval folytatott kereskedelem története köréből a híres és keresett cseh üveg előkelő szerepét világítja meg.5 4 Az 1848-as forradalmakat közvetlenül megelőző évtizedek egyetemes történetéből olasz ós német vonatkozású tanulmányok szerepelnek a Historica köteteiben. D.Uhlif a Nápoly elleni 1821. évi osztrák intervenció epilógusaként a Morvaországba száműzött Colletta tábornok ós Pepe ezredes — a nápolyi forradalmi parlament tagjai, előbbi egyben a forradalmi kormány hadügyminisztere — brnoi tartózkodásának adatait foglalta össze, a rendőri jelentések alapján.5 5 В.Loewenstein tanulmányának tárgya a dél-német ellenzék 1831 — 32. évi radikális, demokratikus mozgalma, s annak kiemelkedő eseménye, a német egységet ós köztársaságot követelő hambachi demonstráció.56 Egy másik tanulmány — V.VomáSková tollából — Ausztriának a porosz kezdeményezésre 1834-ben létrejött német vámszövetséggel szembeni elutasító álláspontját mutatja be. Az 1848-as forrada­lom nyomán megváltozott a helyzet: az osztrák burzsoázia csatlakozási kívánsága Porosz­ország ellenállásába ütközött.5 7 Jelentős számú tanulmány foglalkozik az ipari forradalom, a munkásosztály hely­zete és mozgalmai kérdéseivel. A cseh területek vonatkozásában J .Purs a XIX. század elejétől 182u-ig számítja az ipari forradalom kezdeti szakaszát, melyet növekedésének (1820—1848), kiterjedésének (az 1860-as évekig), majd teljessé válásának (az 1870-es évekig) időszaka követ. Termelési áganként is megvizsgálja az ipari forradalom menetét, majd kitekint a végbement ipari forradalom gazdasági, szociális, és politikai következ­ményeire.58 A szlovák terület vonatkozásában az ipari forradalom kezdetét J .Novotny a XIX. század 40-es éveire, befejeződését a 90-es évekre teszi. Mint — a magyarországi fej­lődéssel megegyező — sajátos vonást emeli ki, hogy az ipari forradalom nern a textilipar­ban, hanem a malom- és cukoriparban vette kezdetét; a 60-as évektől hódítottak tért az új termelési módszerek a többi iparágban, ezek közül Szlovákiában különösen a vas-és kohóiparban bevezetett új módszerek és a faipar gépesítése volt jelentős.5 9 P. Horskd tanulmánya a második ipari forradalom kérdéseivel foglalkozik. Bemutatja a XIX. szá­zad végének, a XX. század elejének technikai fejlődését, az energiabázis kiszélesedését, a termelés gépesítésének előrehaladását, az automatizáció jelentőségét, s vizsgálja a máso­dik ipari forradalom közgazdasági kihatásait. Megvilágítja, miként lett az Észak-amerikai Egyesült Államok a világ első ipari hatalmává, s rámutat annak felmérhetetlen jelentő­ségére, hogy a Szovjetunióban az anyagi-technikai bázis a kommunizmus felépítését szolgálja.60 \ J.Purs kutatásai a cseh területek munkásosztályának helyzetére és mozgalmaira vonatkozóan is igen jelentősek. Bemutatják a proletariátus kialakulásának meggyorsulá­sát az 1848-as forradalom és az 1870-es gazdasági válság közti periódusban; megvilágítják a munkabérek alakulását, a munkaidő hosszúságát, a női és gyermekmunka alkalmazását , az általános munkafeltóteleket, a biztonsági és higiéniai viszonyokat, a lakáshelyzetet, a kulturális ellátottságot stb. Az idevágó adatokat táblázatokba foglalva is megtalálhat­juk tanulmánya mellékleteként.61 Egyik, módszertani szempontból különösen érdekes közleményében matematikai képletben kifejezhető összefüggést állapít meg a gyáripari 5! The Royal Bohemian Society of Sciences and the First Phase of Organized Scientific Advance in Bohemia II. köt. 161—181. 1. í3 El Naturalista Tadeo Haenke y los Origines del Interés Moderno Checo sobre America Latina. VIII. köt. 65—87. 1. " Apuntes sobre los origenes del comercio vidriero entre Bohemia y México (1787—1839) IX. köt. 69—134. 1. 56 L'épilogo dell'intervento austriaco contro Napoli nel 1821 e l'esilio dei murattlsti napoletani Colletta e Pepe in Moravia. VIII. köt. 89—99. I. " Les débuts et les problèmes du mouvement démocratique naissant en Allemagne (Le radicalisme palatin de 1832). IV. köt. 59—127. 1. 57 Österreich und der deutscl e Zollverein. V. köt. 109—146. 1. 6S The Industrial Revolution in the Czech Lands. II. köt. 183—272. 1. " Zur Problematik des Beginns der industriellen Revolution in der Slowakei. IV. köt. 129—189. 1. " Contribution au problème de la deuxième révolution industrielle. VII. köt. 57—83. 1. " The Situation of the Working Class in the Czech Lands in the Phase of the Expansion and Completion of the Industrial Revolution (1849—1873). VI. köt. 145—237. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents