Századok – 1968
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Tilkovszky Loránt: A csehszlovák történettudomány eredményei a Historica tükrében. 1108
A CSEHSZLOVÁK TÖRTÉNETTUDOMÁNY EREDMÉNYEI A HISTORICA TÜKRÉBEN 1113 termelés fejlődése és a munkások sztrájkmozgalmának növekedése között, összehasonlítva a premonopolista kapitalizmus egyes időszakait illetően a cseh területek és Németország vonatkozásában nyert eredményeket.6 2 Az 1849 —1867 közti periódus csehországi munkásmozgalmát külön tanulmányban részletesen is vizsgálja;6 3 míg a szlovák terület munkásmozgalmának 1848 —1890 köztiszakaszát P.Hapák tanulmánya tárgyalja.6 4 A korszak agrárnépességének helyzetét több-kevesebb súllyal ezek a tanulmányok is érintik; O.Kodedová önálló tanulmányt szentel a csehországi nagybirtokokon folyó bérmunkának a XIX. század második felében, mellékletében a nagybirtokosok jegyzékével, és a nagybirtokok területi megoszlásának térképével.65 A Habsburg-monarchia munkásmozgalmának kialakulásában igen fontos szerepe volt az I. Internacionálé szellemi irányításának. Mint Z.Solle tanulmányai rámutatnak, a Nemzetközi Munkásszövetség német szekciói Genfben székelő központi bizottságának élén Becker, majd 1871 nyarától a kommunard Frankel mint a londoni főtanács tagja, volt az ausztria-magyarországi kapcsolatok fenntartója és képviselője.66 Az Internacionálóval az első kapcsolatot 1865-ben AS (Asch) nagyrészt német textilmunkásai vették fel, akik egyébként — az észak-amerikai polgárháború következtében előállott gyapotválságtól nyomorba döntve, — 1863-tól a németországi munkásmozgalom Lassalle-fóle irányzata felé orientálódtak. Az Internacionáléval kiépült kapcsolatok — a Nemzetközi Munkásszövetségnek 1867 — 69-ben szekciója is létesült As-ban, — megkönnyítették az 1869-es eisenachi irányzatra való áttérést.67 Az eisenachi kongresszuson létrehozott német szociáldemokrata párt néhány hónapra egységes szervezetbe fogta az ausztriai illetve csehországi szocialistákat a németországiakkal. Mint J.Kofalka tanulmánya rámutat, a német munkásmozgalmat mind a lassalleanus, mind liebknechti irányzatában lényegesen befolyásolta a német nemzeti egység azon felfogása, amely Ausztriára, sőt a cseh területekre is számot tartott. Az osztrák kormány fellépése a német párttal fennálló kapcsolat ellen, majd a porosz—francia háború, és a német egység Ausztria nélküli, porosz vezetés alatti létrejötte új helyzetet teremtett. Az Internacionálé 1872. évi hágai konferenciája nyomán 1874-ben alakult meg Ausztria szociáldemokrata pártja, amely most már jobban támaszkodott a cseh burzsoázia nemzeti mozgalmának befolyása alól magát fokozatosan kivonó cseh munkásmozgalomra is. 6 8 Z.Solle egyik tanulmánya a cseh munkásmozgalomra gyakorolt pozitív hatásukra való tekintettel figyelmet fordít az I. Internacionálé 1870-ben New Yorkban, majd hamarosan Chicagóban a kivándoroltak köréből létrejött önálló cseh szekcióira is.6 9 A nacionalizmus és internacionalizmus problémái a XIX. és XX. század égető kérdéseivó váltak, mint arra J.Kofalka az 1965. szeptemberi bécsi nemzetközi történészkongresszuson tartott, a Historicában közölt felszólalásában utalt.70 Ebbe a témakörbe tartozik .J.MésaroS tanulmánya a szláv sorsközösség eszméjének szerepéről a XIX. század második felének szlovák nemzeti mozgalmában. A szerző szerint ez az eszme, amelyet magyar oldalról mint pánszlávizmust üldöztek, sajátos terméke volt a szlovákság magyarországi elnyomott helyzetének, s a szlovák nemzeti mozgalom szempontjából bizonyos pozitív vonásait nem lehet elvitatni, annak ellenére, hogy a cári Oroszországra orientáltsága irreális, helytelen politikai kombinációkhoz vezetett.71 A századvég társadalmáról, annak rétegeződéséről, nemzetiségi megoszlásáról, a demográfiai tendenciákról — prágai vonatkozásban, de eredményeiben és módszereiben általánosabb jelentőséggel — J.Havránek kitűnően dokumentált tanulmánya ad képet.72 Hasonló típusú tanulmányokat szívesen látnánk még a Historica köteteiben. Az egyetemes történeti kapcsolatokat, vonatkozásokat lelkesen ki tató J.Polisensky a századvég éveiből is feldolgozott egy érdekes témát: a különböző pártállású cseh sajtó tükrében vizsgálja a Kuba függetlensége ügyében 1898-ban kirobbant spanyol-amerikai háború visszhangját. Megállapítja, hogy míg a csehországi reakció spanyol-párti volt, " Modèle de rapport existant sous le capitalisme prémonopoliste entre l'accroissement du mouvement des grèves et le développement de la production de fabrique. VII. köt. 85—97. 1. The Working-Class Movement in the Czech Lands in the Expansive Phase of Industrial Revolution. X. köt. 67—157. 1. •• Zu den Anfängen der Arbeiterbewegung in der Slowakei (Die Jahre 1848—1890). XIV. köt. 91—122. 1. m Die Lohnarbeit auf dem Grossgrundbesitz in Böhmen in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts. XIV. köt. 123—174.! . "Die I. Internationale und Österreich. X. köt. 255—300. 1. " Die ersten Anhänger der Internationalen Arbeiter-Assoziation in Böhmen. VII. köt. 145—184. 1. "Die deutsch-österreichische nationale Frage in den Anfängen der sozialdemokratischen Partei. III. köt. 109-158. 1. " Die tschechischen Sektionen der I. Internationale in den Vereinigten Staaten von Amerika. VIII. köt. 101—134. 1. 70 Some Remarks on the Concepts of Nationalism and Internationalism. XIII. köt. 209—216. 1. 71 Die Idee der slawischen Schicksalsgemeinschaft in der slowakischen nationalen Bewegung in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts. X. köt. 159—211. 1. 72 Social Classes, Nationality Ratios and Demographic Trends in Prague 1880—1900. XIII. köt. 171—208. 1.
