Századok – 1968
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Tilkovszky Loránt: A csehszlovák történettudomány eredményei a Historica tükrében. 1108
A CSEHSZLOVÁK TÖRTÉNETTUDOMÁNY EREDMÉNYEI A HISTORICA TÜKRÉBEN 1109 és történetére vonatkozó csehszlovák művek annotált bibliográfiájának folyamatos közlése1 0 képezi a Historicának a művészettörténettel fennálló nexusát. A régészet köréből számos nagy tanulmány található a Historica köteteiben. B. Soudsky a kelet-csehországi Bylanyban feltárt neolit településsel (i. е. IV—III. évezred),11 L. Jansová a csehországi kelta oppidumok egyikével, a Prágától délre, Hrazanyban kiásott, már városi jellegű, erődített településsel (i. е. I. század) foglalkozik.12 A középpontban azonban a Nagy-Morva Birodalomra (IX. század) vonatkozó legújabb régészeti felfedezések állanak, amelyekről J. Poulík számolt be.1 3 A régészeti ásatások eredményeinek nagyfokú figyelembevételével tárgyalja V. Vaminek igen érdekes tanulmánya Nagy-Morvaország krisztianizálásának és egyházszervezésének történetét, bemutatva a frank birodalmi expanzióval összefüggő missziós tevékenység visszaszorítására irányuló fejedelmi törekvést; a Cyrill és Method-féle bizánci missziót, mely a szláv liturgiájú önálló morva egyházszervezet kialakításához vezet; a latin klérus ellenakcióit, a pápák változó állásfoglalásait.14 B. Chropovsky a Szlovák Tudományos Akadémia Archeológiai Intézete által Nyitrán, a Nagy-Morva Birodalom e fontos központjában végeztetett szisztematikus feltáró munka eredményeit ismerteti.1 5 A IX. század utolsó évtizedében létrejött prágai erődített premyslida fejedelmi székhely feltárásának — az ezeréves fennállása alatt 19 építési fázison keresztülment prágai vár legősibb kezdeményeinek — történetével I. Borkovskij tanulmánya foglalkozik.16 Valamennyi régészeti tárgyú tanulmányhoz gazdag fényképes dokumentáció csatlakozik, bemutatva az ásatások egyes fázisait, és a legjelentősebb leletanyagot. A Historica elsősorban és döntően a szorosabb értelemben vett történettudomány eredményeinek idegennyelvű publikációs fóruma. P. Oliva a heloták problémájáról írt, historiográfiailag kitűnően megalapozott nagy tanulmánya17 mintegy jelzi csupán, hogy a csehszlovák történettudomány kiváló felkészültségű szakemberekkel rendelkezik az egyetemes történet ókori fejezetei gazdagítására is, mert a többi történelmi tanulmány kifejezetten arról a központi érdeklődésről tanúskodik, amely Csehszlovákia földjének, népeinek történetére irányul, a legrégibb időktől napjainkig, s azokra az egyetemes-történeti folyamatokra, amelyeknek belső fejlődésük illetve külső kapcsolataik révén maguk is részesei voltak. A legtávolabbi kezdetekre J. DobiÁS négy nagy forráselemző, a gyér adatok egybevetésével és körültekintő értelmezésével sok mindent kikövetkeztető tanulmánya világít rá. Ezek tisztázzák, hogy az időszámításunk kezdete utáni első századokban a cseh területeken a markomannok, a szlovák területeken a kvádok éltek.1 8 A Pannoniát birtokló római birodalom — Marcomannia elnevezésű provinciaként — eredetileg e területek bekebelezését tervezte, Marcus Aurélius halála után azonban feladták ezt a tervet, s inkább a dunai limes erősítésére törekedtek.19 A szerző részletesen elemzi a rómaiaknak a markomannok és kvádok irányában folytatott politikáját, különösen kiemelve Oaracalla szerepét, aki a markomannokkal szemben keleti szomszédjukat, a vandálokat játszotta ki, a kvád uralkodót pedig kivégeztette.2 0 A további évszázadok fejleményeire a krónikák alapján következtetve, megállapítja, hogy a VIII. század vége óta, amikor Nagy Károly avarok elleni hadjáratában seregeinek északi szárnya „Bohemia" területén vonult át, annak természetes határai egyben már bizonyos politikai egység határait is jelentették.21 Ez időszak egyetemes történetében Nagy Károly frank birodalma játszik kiemelkedő szerepet; R. Novij tanulmánya a VIII. század végi karoling pénzreformmal foglalkozik, s azt a frank birodalom észak-itáliai kiterjedésével kapcsolatos gazdasági és politikai szükségletekből vezeti le.22 1ЛII. köt. 348—362.1., III. köt. 339—357.1., VII. köt. 201—219.1., IX. köt. 273—290.1., XII. köt. 223—267.1. 11 Station néolithique de Bylany. II. köt. 5—36. 1. 12 Oppidum celtique de Hrazany sur la Vltava moyenne. IV. köt. 5—21. 1. 18 The Latest Archeological Discoveries from the Great Moravian Empire. I. köt. 7—70. 1. " Die Christianisierung und Kirchenorganisation Grossmährens. VII. köt. 5—56. 1. "The Situation of Nitra in the Light of Archeological Finds. VIII. köt. 5—33. 1. 18 Der altböhmische Pfemysliden-Fürstensitz Praha. Seine Anfänge und seine Entwicklung. III. köt. 57—72.1. "On the Problem of the Helots. III. köt. 5—34. 1. " Wo lagen die Wohnsitze der Markomannen? II. köt. 37—75. 1. 11 Das tschechoslowakische Gebiet zur Zeit des römischen Kaisertums. IV. köt. 23—38. 1. 20 Zwei missverstandene Quellen zur Geschichte der Donausweben. III. köt. 35—55. 1. 21 Seit wann bilden die natürlichen Grenzen von Böhmen auch seine politische Landesgrenze? VI. köt. 5—44.1. 22 Die Münz- und Währungsreform Karls des Grossen. XIV. köt. 5—32. 1.
