Századok – 1968
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Tilkovszky Loránt: A csehszlovák történettudomány eredményei a Historica tükrében. 1108
1110 TILKOVSZKY LOUANT A Nagy-Morva Birodalom IX. sz.-i történetét, amikor először foglalódtak politikai egységbe a mai cseh és szlovák területek, a már említett régészeti tanulmányok mutatják be. Felbomlása után új fejlődési szakasz nyílik a X. századi cseh, lengyel és magyar államalakulással, amelynek előmozdító tényezőit Fr. Graus tanulmánya vizsgálja, és veti egybe.23 Rendkívül jelentősek Graus azon tanulmányai is, amelyek a középkori társadalom fejlődése során kialakult hűbéri viszonyokat elemezve, cáfolják a német jogtörténészeknek a hűbériséget egy állítólagos, „ősgermán hűség"-re visszavezető ún. kontinuitási elméletét.24 További fontos tanulmánya azt vizsgálja, mennyiben alakult ki nemzeti öntudat a középkori Csehországban. Véleménye szerint a cseh nemesség és klérus soraiban — főleg a németekkel való ellentétek hatásaként — korán megindult ez a folyamat; a paraszti lakosság nemzeti öntudatosodásáról azonban a huszitizmus időszakát megelőzően aligha beszélhetünk.2 5 Graus szélesívű munkásságának további tanújele a Historicában a Csehország XIV—XV. századi kereskedelmi kapcsolatairól megjelentetett tanulmánya26 , a kereskedelmi útvonalak mellékelt rajzával. Hasonló tárgyú J.Janáöek tanulmánya is.2 7 Két értékes munkával jelentkezik I. Hlavácek : az egyik hivataltöi'téneti tanulmány, amely IV. Vencel király kancelláriájának működését mutatja be, az okleveles anyag alapján;2 8 a másik külföldi középkori könyvtári jegyzékek nyomán azokról a cseh eredetű művekről tájékoztat, amelyek különböző módokon, — pl. az egyetemi tanulmányaik végeztével Prágából hazatérő külföldi diákok útján, — külföldre kerültek. Mint rámutat, céltudatos gyűjtéssel inkább csak a viszonylag közeli nürnbergi bencés, erfurti karthauzi, altzelli cisztercita stb. kolostorok könyvtára foglalkozott: ezek a huszitizmussal szemben apologetikus indítékokból érdeklődtek intenzíven a bohemikák iránt.2 9 P. Patkós cikke az „Ars notarialis" címen ismert, Nagy Lajos korabeli magyar formulás könyvről, a XIV. századi magyar kultúrtörténethez jelent hozzájárulást.30 Jan Hus és kora J. Macek tanulmányából tárul az olvasó elé: Hus gondolkozásában a korszak társadalmi fejlődésének kifejeződését látja, s bemutatja, hogyan hat ki a huszita ideológia maga is erre a fejlődésre.31 A Húshoz hasonlóan máglyahalált szenvedett nagyhatású filozófus, Prágai Jeromos életútját és tanítását Fr. Smahel igyekszik a rendkívül hézagos adatok alapján rekonstruálni;3 2 ugyanő egy másik tanulmányában tanításaiknak a prágai egyetemi ifjúságra tett hatását, az egyetemi cseh—német ellentétek okait és következményeit, az 1408 —1412 évi diákmozgalmakat vizsgálja.3 3 J. Macek érdeméből a huszita problematika a Historica köteteiben is széles egyetemes-történeti összefüggések láncszemeként jelentkezik, mintáz olasz reneszánsszal, illetve a német parasztháborúval együtt a feudalizmus első válságát kifejező jelenség. Az olasz reneszánszról ü't tanulmánya3 4 1300 és 1530 közt állapítja meg annak határait; foglalkozik gazdasági és társadalmi bázisával s azon kifejlődött ideológiájával. Cola di Rienzo 1347. évi római felkelése társadalmi gyökereinek megvilágítására külön tanulmányt szentel,35 majd egy továbbit Petrarca és Cola di Rienzo barátságának,3 6 amelyben eszméik megegyezése tükröződött, s amelynek oly maradandó hatása volt Petrarca költészetére. Ismét külön tanulmányban foglalkozik a híres firenzei gondolkodó, Machiavelli ifjúságának eddig kevéssé ismert időszakával (1469-es születésétől 1498-ig, mikor a firenzei nagytanács másodkancellárrá választotta).37 A nemcsak egyháztörténetileg, hanem egyetemestörténetileg is rendkívül jelentős zsinati mozgalommal összefüggésben egy további tanulmánya XI. Lajos és Podjebrád György kapcsolatait világítja meg, bemutatva azokat a kísérleteket, amelyek egy pápaságellenes cseh—francia együttműködés létrehozására 23 Die Entstehung der mittelalterlichen Staaten in Mitteleuropa. X. köt. 5—65. 1. 21 Ober die sogenannte germanische Treue. I. köt. 71—-121. 1.; Herrschaft und Treue (Betrachtungen zur Lehre von der germanischen Kontinuität). XII. köfc. 5—41. 1. 25 Die Bildung eines Nationalbewusstseins im mittelalterlichen Böhmen (Die vorhussitische Zeit). XIII. köt 5—49. 1. 2' Die Handelsbeziehungen Böhmens zu Deutschland und Österreich im 14. und zu Beginn des 15. Jahrhunderts. II. köt. 77—110. 1. " Der böhmische Aussenhandel in der Hälfte des 15. Jahrhunderts. IV. köt. 39—58. 1. 2" Die Geschichte der Kanzlei König Wenzels IV. und ihre Beamten in den Jahren 1S76—1419. V.köt. 5—69. lr 21 Bohemikale Literatur in den mittelalterlichen Bibliotheken des Auslandes. XIII. köt. 113—155. 1. 311 Ein kommentiertes ungarischen Formelbuch aus der Mitte des XIV. Jahrhunderts. I. köt. 123—134. 1. 31 Jean Hus et son époque. XIII. köt. 51—80. 1. 32 Leben und Werk des Magisters Hieronymus von Prag. XIII. köt. 81—111. 1. 33 Le mouvement des étudiants à Prague dans les années 1408—1412. XIV. köt. 33—75.1. 31 La renaissance italienne. IX. köt. 5—51. 1. 35 Racines sociales de l'insurrection de Cola di Bienzo. VI. köt. 45—107. 1. 3« Pétrarque et Cola di Bienzo. XI. köt 5-51. 1. 37 La jeunesse de Machiavel. XII. köt. 45—70. 1.
