Századok – 1968
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Tilkovszky Loránt: A csehszlovák történettudomány eredményei a Historica tükrében. 1108
A SZOVJETUNIÓ ÉS A NÉPI DEMOKRÁCIÁK TÖRTÉNÉSZFRONTJA A csehszlovák történettudomány eredményei a Histórica tükrében A Csehszlovák Tudományos Akadémia kiadásában és neves tudósai szerkesztésében 1959-től jelennek meg a Histórica című periodika ízléses kiállítású, gazdag tartalmú kötetei. Fügedi Eriknek az első két kötetről adott részletes ismertetése1 alapján máiindulásakor fel kellett figyelni e vállalkozás jelentőségére; örömmel üdvözölve annak lehetőségét, hogy a főbb világnyelvek valamelyikén itt közzétett tanulmányok alapján azok is sokoldalú, beható tájékozódást szerezhessenek a csehszlovák történettudomány újabb és újabb eredményeiről, akiket a cseh vagy szlovák nyelv ismeretének hiánya akadályozna ebben. Az a körülmény, hogy 1962-től már évente két kötete jelenik meg a Historicának, magában véve is utal arra az örvendetes tényre, hogy a szerkesztőség nincs szűkében olyan tanulmányoknak, eredményeknek, amelyeket a külföld történettudományos érdeklődésére is érdemesnek ítélhet. Ma már 15 Historica-kötet sorakozik polcunkon, bennük 95 tanulmány (42 német, 24 angol, 22 francia, 4 spanyol, 2 olasz, 1 orosz nyelven). Nemzetközileg figyelemre méltó hatalmas új ismeretanyag ez, amelyet ha ezúttal részleteiben kevéssé is vizsgálhatunk, a tematikailag csoportosított tanulmányok egyszerű áttekintése sem lesz haszontalan. Kialakulhat belőle bizonyos összkép arról, hogy a csehszlovák történettudomány utóbbi években elért eredményei főleg mely területeken jelentenek az egyetemes történettudományos előrehaladáshoz figyelemre méltó hozzájárulást. Nem alaptalanul tűnnek előttünk a Historica-kötetek az egyre fejlődő, gazdagodó csehszlovák történettudomány tükrének, ha meg is kell jegyeznünk, hogy Kelet-Európa-történeti vonatkozásban a csehszlovák történettudomány valójában többet produkált, mint amit e kötetek érzékeltetnek. A Historica-kötetek azzal az igénnyel indultak, hogy a történettudomány mellett a régészet, művészettörténet, néprajz területére is kiterjeszkednek, ilyen tárgyú tanulmányokat, beszámolókat, historiográfiai áttekintéseket, bibliográfiai összeállításokat, könyvismertetéseket is közölnek, mint ahogy a csehszlovákiai tudományos élet kezdetben közzétett, de 1960 óta elhagyott krónikája is figyelembe kívánta venni az említett rokontudományok eseményeit. Ami a néprajzot illeti, J. Horáknak a szlovák nópballadákról írt tanulmánya,2 J. Polivka néprajztudósról megjelentetett nekrológja,3 P. J. Safarik illetve Jacob Grimm halálának 100. évfordulója alkalmából közölt, és a tudományos népismeret terén szerzett érdemeiket méltató megemlékezésein,4valamint a folytatás nélkül maradt csehszlovák folklorisztikai annotált bibliográfián5 kívül más, a néprajztudomány köréből vett közlés a Histórica eddig megjelent köteteiben nem található. A művészettörténetet J. Kvét tanulmányán6 kívül, amely a román és gótikus stílusú cseh könyvfestészetet mutatja be,Z. Wirth szép fejtegetése a cseh reneszánszról,7 valamint a műemlékvédelem tudományos alapjairól értekező, igen figyelemreméltó írása,8 továbbá J. Bukovskyn&k. a csehországi barokk építészet behatóbb ismeretéhez hozzásegítő, a „loretói kápolna"-típussal foglalkozó tanulmánya9 képviseli. Valamenynyiükhöz kitűnő , és bőséges fényképanyag járul. Ezentúl a szépművészetek elméletére I Századok, 1961. évf. 414—415. 1. és 1963. évf. 207—209. 1. г Feudal Survivals in Slovak Popular Balladry. II. köt. 145—159. 1. 'II. köt. 363—367. 1. 'IV. köt. 289—302. 1., ill. VII. köt. 221—231. 1. 5 m. köt. 358—375. I. II Cseszkajaknizsnajazsivopisz—•romanszkajai goticseszkaja—do 60-h godov XIV. veka. II. köt. 305—319.1. 7 Die böhmische Renaissance. III. köt. 87—107. 1. " Les bases scientifiques de la protection des monuments historiques en Tchécoslovaquie. I. köt. 279—293 1. " Le type de construction de la chapelle de Loreto dans l'architecture du baroque de Bohème. XV. köt. 65—122. 1.
