Századok – 1968

Közlemények - Váradi Sternberg János: Forgách Simon kuruc tábornagy emlékiratai. 1038

FORGÁCH SIMON EMLÉKIRATAI 1043 zása és elbeszélése alapján jött létre, vagy pedig ő az Emlékirat szerzője, melyet „maga mentségére" írt meg. Eorgách szerzőségére vagy egyenes sugallmazására az Emlékiratból sok érvet lehet felhozni. Erre mutat, hogy különösen részletesen írja le a szerző azokat az eseményeket, amelyekben maga Forgácli is részt vett, vagy pedig még akkor történtek, amikor szabadon volt. Azok az események, melyekről Forgácli csak a börtönben értesülhetett (az őt különösen érdeklő ónodi események kivételével) csak éppen hogy említésre kerülnek a kéziratban. Forgách szerzőségére vall az íráson végigvonuló katolikus szemlélet; ez jut kifejezésre például Vay Ádám jellemzésénél, akinek „kálvinista kegyetlenségéiről beszél (47.). Szerkesztési és stiláris szempontból az Emlékirat szintén Forgáchra emlékeztet. Nem foglalkozhatunk itt az Emlékirat latin stílusának elemzésével, de megemlítjük, hogy Thaly Kálmán, aki tanulmányt szentelt Forgách írói működésének, azt írja a grófról, hogy „a latin nyelvben kitűnően jártas volt".1

9

Kuruccá válása előtti több írását latinul fogalmazta meg. Igaz, hogy a szabadságharc alatt magyarul írt, de távol hazájától, az idegen környezetben élő bujdosó megint a latinhoz fordulhatott. Hivatkozhatunk itt Rákóczira, aki emigrációban írt műveit szintén latinul, illetve franciául fogalmazta meg. A mű logikus gondolatmenete, világos vonalvezetése, szépírói fordulatai, irodalmi igényű jellemzései és összehasonlításai az írói készséggel rendelkező Forgáchra vallanak. A szerző az események logikus csoportosítását tartja szem előtt, igyekszik kidomborítani a lényeges mozzanatokat és azokat az eseményeket, amelyek a hős életével vannak összefüggésben. A szerző szerkesztő módszere, valamint az a törekvése, hogy érzékeltesse a társadalmi jelenségeket, ugyancsak a Zrínyi Miklós műveit előszeretettel forgató és Bethlen Miklós írásait is ismerő2

0

Forgách Simonra utal. Tudjuk, hogy eddig ismert írásaiban Forgách gyakran alkalmaz aforizmákat, példabeszédeket, amelyekből, mint ismeretes, egy egész füzetre való gyűjteménye volt.2

1

Ezekkel találkozunk az Emlékirat lapjain is, sőt egy mondásával kapcsolatban, amelyet Diego de Saavedrától idéz, megállapíthatjuk, hogy Forgách Simon ismerte a XVII. századi spanyol író és államférfi művét. Könyvének címe megtalálható abban a jegyzékben, amelyet a tábornagy hosszú fogsága idején olvasmányairól állított össze.22 Szembeötlő, hogv az Emlékirat szerzője előszeretettel foglalkozik a hadiesemények leírásával. Az Emlékirathoz csatolt jegyzék a szabadságharc tábornoki karáról, továbbá a kuruc hadsereg létszámának fegyvernemek szerinti kimutatása, becses adalék a kuruckor katonai történetéhez. Bátran állíthatjuk, hogy a szabadságharc hazai elbeszélő forrásai közt (Rákóczi emlékiratait kivéve) nincs még egy, amelyben a különböző ütközetek ilyen részletes és szakavatott leírását találnánk. Ez megint a katonailag kitűnően képzett, különféle hadi szabályzatok és szervezési tervezetek szerzőjére, a szabadság-19

Uo. 215. 1. 20

Erre ld: A magyar irodalom története. II. köt. Bpest. 1964. 345.1. 21

Ld. Thaly K. : Ghymesi Forgách Simon . . . 221. 1. 22

Uo. 222. 1. Ld. a jegyzék 19. sz. alatt: „Idea principis Christiani politici, authore Divaco Savedra. Diego de Saavedra y Faxardo (1684 — 1648) spanyol államférfi és író. Idea de un principe politico cristiano с. műve több nvelven jelent meg és ismert volt a XVII-XVIIT. században.