Századok – 1968
Tanulmányok - Baksay Zoltán: A csepeli munkásság harca Magyarország függetlenségéért. 1939–1944. 991
A CSEPELI -MUNKÁSSÁG HARCA MAGYARORSZÁG FÜGGETLENSÉGÉÉRT 1005 A háborúba való belépés után a csepeli kommunisták is a Központi Bizottság által megjelölt politikát folytatták, a helyi szociáldemokrata párt többségében baloldali munkástagjaival, valamint a szervezett munkásokkal összefogva elhintették a munkások között a Szovjetunió győzelmébe vetett hitet. Olyan közhangulatot teremtettek, hogy a munkások az utcán és a vendéglőkben nyíltan arról beszéltek, hogy a Szovjetunió megnyeri a háborút.5 8 Nagyarányú kampányt indítottak annak érdekében, hogy a munkások belépjenek a Szociáldemokrata Pártba. A műhelyekben a szekrényekben belépési nyilatkozatot hagytak egy cédula kíséretében, melyben felhívták a munkásokat, hogy a Szociáldemokrata Pártban a helyük.5 9 Nagy súlyt fektettek az ifjúság között végzett szervezőmunkára is. Ennek eredményességét mutatta az a tény is, hogy 1941 szeptemberében négy ifjúmunkás az Internacionálét énekelve haladt a csepeli utcákon, a csepeli „úri középosztály" nem kis megbotránkozására.6 0 A kommunisták és a velük együttműködő szociáldemokrata és szervezett munkások kihasználva a közellátás nehézségeit, a sorbanállások alkalmával szüntelenül a háborús politika ellen agitáltak, és hogy nem eredménytelenül, azt mutatta a csepeli fajvédőknek a „nemzetellenes suttogókra" szórt dühe, valamint az a tény, hogy 1941 szeptember első hetében a zsír- és húshiány miatt elégedetlen embereket a baloldali munkások valószínűleg kommunisták — csoportokba tömörítették és tüntető felvonulást rendeztek a községháza elé, jobb közellátást követelve.6 1 A tüntetés megdöbbentette a háborús politika csepeli híveit. A „Csepeli Újság" kíméletlen elbánást kér a „lázítók" ellen. Megállapítja, hogy a sorbanállók és a munkások között végzett propaganda mindig „ugyanolyan tendenciát mutat". „Lázítanak az ország rendje ellen, szidják a kormányt, a megyét, a kezüket rázzák a városi és községi vezetők felé. Lázítanak a sorbanállás, a barna kenyér miatt."6 2 A csepeli kommunisták és a velük együtt dolgozó szocialisták éjjelente sarlót-kalapácsot rajzoltak, illetve festettek a csepeli házak falára. A műhelyekben pedig háborúellenes röplapokat terjesztettek.6 3 A baloldali munkások aktivitása nyugtalansággal, de egyúttal végtelen dühvel töltötte el a csepeli jobboldali szervezetek tagjait és a község vezetőit. Miután a kommunista pártsejt elérhetetlen volt számukra, a munkások látható pártja, a Szociáldemokrata Párt munkájának megbénítására törekedtek. A jobboldali szervezetek kampányt indítottak a Szociáldemokrata Párt betiltása érdekében. A „Csepeli őrszem", méltóan fasiszta jellegéhez, követelte, hogy „szüntessék meg Magyarországon azonnal azt a pártot, amelynek eszméje, célja és világnézete élesen ellentétben áll a keresztény magyar világnézettel". Mondván, hogy 1919-ben a csepeli szociáldemokraták élen jártak a Tanács-58 Csepeli Őrszem, 1941. júl. 12. A marxisták „vésztörvényszéke". Szervezkedik a gyárvárosban Júdea népe. 59 Uo. 60 Csepeli Újság, 1941. szept. 18. Hírek. — Csepeli Őrszem, 1941. szept. 30. Internacionálét énekelt. 61 Csepeli Üjság, 1941. szept. 18. Osztjuk a munkásember véleményét. Uo. Kíméletlen elbánást a nemzetellenes suttogókra. 62 Uo. 63 Csepeli Őrszem, 1941. júl. 12. A marxisták „vésztörvényszéke". Uo. 1941. aug. 30. Sarló és Kalapács. 10 Századok 1968/5-6
