Századok – 1968

Tanulmányok - Baksay Zoltán: A csepeli munkásság harca Magyarország függetlenségéért. 1939–1944. 991

Bàksay Zoltán: A csepeli munkásság harca Magyarország függetlenségéért. 1939-1944 A második világháború kitörése, majd Magyarország belépése a háborúba, az ország gazdasági helyzetére is erősen kihatott. Amíg az 1938-tól kezdődő hadikonjunktúra egyideig valamennyi iparágra kiterjedt, a nehézipar mellett a könnyűipar is jelentősen fejlődött, 1941-től már az ipar fejlődése teljesen egyoldalú háborús jelleget nyert. A lakosság szükségletére termelő iparágak termelése egyre jobban visszaesett. A magyar és német hadsereg ellátására dolgozó nehézipari üzemek viszont termelésüket nagymértékben fokozták.1 A világháború időszakában az összes iparág közül a gépipar fejlődött a legnagyobb mértékben. A legnagyobb gépgyárak a haditermelés központjaivá váltak és rendkívül gyorsan fejlődtek. Ezek közé tartozott az WM gyár is, mely a lőszergyártás terén a legnagyobb szerepet játszotta, de élen járt más hadiipari termék gyártásában is. Jellemző a csepeli WM-gyár nagymértékű fejlesztésére, hogy egyedül a lőszergyárban 1938 márciusától a világháború kitöréséig 14 350 000 P-t fektettek be, majd ez az összeg 1941 végéig 44 45 millió P-re emelkedett.2

Hasonló mértékben növekedett a többi gyáregység is. Elsősorban a harckocsi- és repülőgépgyártás növelte nagymértékben a gyár termelőkapacitását. A WM-gyár a repülőgépgyártási kapacitás növelése érdekében 95 millió P beruházást eszközölt.3 1941-ben adta ki a Honvédelmi Minisztérium a második nagy teherautó megrendelést is. A Botond II. program keretében 1941 43-ig ismét 1400 db kocsit gyártottak le, a gyártással megbízott munkaközösségben résztvevő gyárak, köztük a Weiss Manfréd gyár. A gyár a Botond típusú tehergépkocsikon kívül motorokat épített az ún. Rába-Maros típusú tehergépkocsik ba is. 1941 augusztusában az ún. Túrán program keretében megindult a közepes harckocsik gyártása. A Weiss Manfréd műveknek 70 db-ot kellett elkészíteniök. Az első megrendelést 1943 elejére tudták legyártani. 1942 — 43 folyamán a gyártásra berendezkedett négy gyár újabb 600 db tankra kapott megrendelést, de csak 210-et tudtak elkészíteni, kapacitás hiánya miatt. A gyár a Túrán harckocsikkal egyidőben Csaba páncélgépkocsikat is gyártott. 1942 és 1944 között 200 db-ot készített el, ezenkívül a Zrínyi rohamlövegből is 40 db-ot szállított le a gyár 1944-ben. A Szovjetunió elleni háború kirobbanása után a német katonai érdekek szükségessé tették a magyarországi repülőgépgyártás kiépítését, s így 1941 -ben magyar német államközi megegyezés jött létre a magyar repülőgépgyár-1 Berend T. Iván—Bánki Oyörg: Magyarország gyáripara a II. világháború előtt és a háború időszakában 1933 — 1944. Bpest. 1958. 404. 1. 2 Uo. 439. 1. 3 Uo. 449. 1. 9*