Századok – 1968

Tanulmányok - Baksay Zoltán: A csepeli munkásság harca Magyarország függetlenségéért. 1939–1944. 991

992 BAKSAY ZOLTÁN tás kiépítésére. A megállapodás értelmében a magyar repülőgépgyártás központjává a Weiss Manfréd gyárat, valamint a győri Magyar Wagon és Gépgyárat kellett kiépíteni. A megegyezés értelmében a Weiss Manfréd gyár létrehozta a Dunai repülőgépgyárat, amelyet sárkánygyártásra (repülőgéptest) rendeztek be. A repülőgépekhez a motorokat továbbra is Csepelen gyártották. Az új gyárral kapcsolatban szükségessé vált a régi üzemek kibővítése is. A csepeli repülőgépgyárat, valamint a hozzákapcsolódó üzemrészeket öszszesen 35,4 millió pengő értékű beruházással bővítették. A WM-gyár a német és a magyar kormánytól 900 db sárkányra és 3398 motorra kapott megrendelést. 1943 elején a német légügyi minisztérium újabb nagyarányú rendelést adott a WM-gyárnak és a Győri Vagon- és Gépgyárnak. A két gyárnak adott újabb német megrendelés értéke közel 1 milliárd P-t tett ki. A repülőgépgyártás technikai nehézségek miatt csak nehezen indult meg. Sok nehézség leküzdése után 1944 első negyedére mindkét gyárnak sikerült elérnie az első megállapodásban meghatározott kapacitást. Ezt jórészt annak köszönhették, hogy a WM-gyár berendezkedett szerszámgépgyártásra is és a repülőgépgyártáshoz szükséges gépeket saját maga állította elő. A német megszállás alatt a Dunai Repülőgépgyárat súlyos bombatámadás érte, melynek következtében a termelést nem tudták tovább folytatni. Ezután különböző német gyárakkal közösen folyt a repülőgépgyártás és elhatározták, hogy a gyárat a Kőbányai Sörgyárak hatalmas sziklapincéibe telepítik át a bombázások miatt. Azonban a szovjet csapatok gyors előnyomulása miatt csupán a gyár egyes részlegeit tudták áttelepíteni. A háború időszakában a Weiss Manfréd gyár tehát összesen 1941-től 1944-ig 12 db Sólyom típusú közelfelderítő gépet, 272 db Messerschmitt 210-es repülőgépet, 1036 Daimler Benz 605 repülőgépmotort, 230 Héja gépekbe való motort gyártott. Ezenkívül 1941-ben 20 ezer 10 kg-os repeszbombát is gyártottak Csepelen.4 A nagyarányú beruházások új munkások ezreinek munkába állítását tették szükségessé. A csepeli WM-gyárban a munkáslétszám 1940-től 1943-ig 35%-kal, 32 192 főre növekedett, s a tisztviselőkkel együtt megközelítette a 40 ezer főt.5 A gyár munkáslétszáma a következő képet mutatta: Év Maximális létszám Átlagos létszám 1941 23.300 22.500 1942 29.707 26.000 1943 32.192 29.300 1944 31.500 26.000 A megnövekedett haditermelés Csepelen a munkanélküliség megszűnését eredményezte, sőt munkaerőhiány is mutatkozott. 1944-ben például 15 ezer új munkásra lett volna a gyárnak szüksége a meglevő lét-4 Berend T. Iván—Bánki György : A csepeli Weiss Manfréd gyár története a felszabadulásig. 95 —116. 1. 5 Történelmi Szemle, 1960/4. sz. Baksay Zoltán : Adatok a Csepeli Vas- és Fémművek munkásainak bérviszonyaihoz. 1931 —1943. 512. 1.