Századok – 1967
Tanulmányok - Hajdu Tibor: A polgári demokrácia külpolitikája 1918–1919-ben 869
910 HAJDÜ TlßOS Pozsony visszafoglalására; ezeket azonban a kormány elutasította.22 4 Jászi távozása a koncepciójáról való lemondást is jelentette anélkül, hogy a kormány új nemzetiségi politikát dolgozott volna ki. A Külügyminisztérium feladata volt a külkereskedelem koordinálása is, gazdaságpolitikai osztálya, illetve az irányítása alatt álló Magyar Áruforgalmi Iroda útján.22 3 A nagy áru-, főleg szénhiány az egész gazdasági élet megbénulásával fenyegetett, ezért a kormány alkalmazottain kívül a legismertebb politikusokat és üzletembereket küldte tárgyalni a szomszéd országokba és Svájcba, Biró Páltól Buchinger Manóig. A szomszéd államokkal is főleg gazdasági tárgyalásokra, áru- és nyersanyag-import biztosítására törekedtek, a politikai, diplomáciai kapcsolat minimális volt. Romániában, sőt a nagyszebeni erdélyi román kormány mellett sem volt magyar kép viselet, néhány sikertelen tárgyalás után a minisztertanács elutasította a nagyszebeni kormány meghívását, hogy magyar küldöttség utazzék Szebenbe a gazdasági kapcsolatok megvitatására.22 6 Budapesten Erdély János mint román követ működött, de a magyar kormány hivatalosan nem ismerte el. A kapcsolatok fenntartását Romániával és Jugoszláviával a hadügyminisztérium fegyverszüneti bizottsága látta el.22 7 Ezzel szemben praktikusan elég sűrű kapcsolat áll fenn különböző magyar és román helyi, gazdasági szervek között. A kölcsönös gyűlölködés ellenére erre kényszerítette őket az áruhiány, az éhínség anarchiával fenyegető veszedelme. Főleg Magyarország volt érdekelve a kereskedelem helyreállításában, hiszen az elszakadt vidékeken az áruellátás bőségesebb és rendezettebb volt, mint a piacaitól és áru-forrásaitól elzárt, önálló gazdasági élettel még nem rendelkező megmaradt területen. így Ágoston Péter, mint Bihar megye főispánja, a magyar kormány megbízásából szerződést kötött „Románia illetékes közegeivel" liszt, majd szén és olaj szállítására iparcikkekért Bihar részére.228 Váradon és Szebenben más gazdasági tárgyalások is folytak január—február folyamán.22 9 A Hodz i-féle tárgyalások sikertelensége és Hodz a hazarendelése után Csehszlovákiával is elsősorban katonai és gazdasági jellegű megbeszélésekről tudunk. Jugoszláviával nem volt diplomáciai kapcsolat Balla Aladár hazatérése után, gazdasági tárgyalásokat viszont Baloghy Ernő és mások folytattak. Németországot Budapesten csak a főkonzul képviselte, aki azonban főleg konzuláris jellegű ügyekkel foglalkozott. A legélénkebb diplomáciai tevékenységet Bécs mellett Svájcban fejtették ki a magyar kormány hivatalos és félhivatalos megbízottai. Fő feladatuk az antanthoz vezető szálak szövögetése volt, de ehhez meg kellett szerezni a svájci kormány jóindulatát is. Ezért a Berinkey-kormány kinevezésével egyidejűleg visszahívták Bédv-Schwimmer Rózát, aki közismert és régi pacifista 224 OL. Az 1919. febr. 12-i minisztertanács jkv-e. — Breit: i. m. 135. I. 225 OL. Az 1919. febr. 4-i minisztertanács jkv-e. — OL Küm. 1919. Gazdaságpolitikai osztály iratai. 226 OL. Az 1919. febr. 18-i minisztertanács jkv-e. 227 OL. Az 1919. febr. 12-i minisztertanács jkv-e» 228 Szabadság (Nagyvárad), 1919. jan. 10. 229 Uo. 1919. jan. 14., febr. 4. — Varjassy Lajos: i. m. 1932. 27—29. 1. — Világ, 1919. jan. 28.
