Századok – 1967
Tanulmányok - Hajdu Tibor: A polgári demokrácia külpolitikája 1918–1919-ben 869
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA KÜLPOLITIKÁJA 1918—1919 907 san megjelent az 1918/X. néptörvény, amely szabályozta a magyarországi ukránok nemzeti autonómiáját.20 4 A törvény kimondja, ,,Máramaros, Ugocsa, Bereg és Ung vármegyék ruszinlakta részeiből Ruszka Krajna néven autonóm jogterület (kormányzósági terület) alakíttatik". Ruszka-Krajna a belügyekben önkormányzatot nyert, azzal a kikötéssel, hogy ,,a nem ruszin nyelvű népesség helyhatósági és kulturális autonómiája biztosíttatik". A belügyek körét nagyon leszűkítette a törvény 3. §-a, amely szerint a magyar országgyűlés hatáskörébe tartozó „közös ügyek" a következők: „külügy, hadügy, pénzügy, állampolgárság, magánjogi és büntetőjogi törvényhozás, továbbá a gazdasági, a közlekedési és szociálpolitikát érintő ügyek". Vagyis az adminisztratív közigazgatás és a közoktatás kivételével minden. Az elszakadás jogáról szó sem esett. A ruszin nemzetgyűlésnek felelős „ruszkakrajnai kormányzóság" a „ruszkakrajnai miniszter felügyelete és ellenőrzése alatt áll". Rögtön ki is nevezték a ruszkakrajnai minisztert, az ukrán származású Szabó Oreszt, volt belügyminiszteri tanácsos, majd Ung megyei főispán, a Ruténföldről szóló munkák szerzője személyében, aki több-kevesebb sikerrel igyekezett összeegyeztetni az ukrán politikusok és a magyar kormány elképzeléseit. Ruszka-Krajna kormányzója a kalandor Stefán Ágoston ügyvéd lett. Az 1918/X. néptörvény olyan volt, mint Jászi egész nemzetiségi politikája: az érdekeltek keveselték, a magyar nacionalisták felháborodottan sokallták és Jászit támadták érte.20 5 Arra sem volt alkalmas, hogy a többi nemzetiségben — mint az első, nemzetiségi jogokat szabályozó törvény — illúziókat keltsen a nekik nyújtandó autonómia mérve iránt. Az említett fehér-ukrán expedíciónak is része lehetett abban, hogy a január 21-én Huszton összeült ukrán kongresszus állást foglalt az Ukrajnához való csatlakozás mellett,206 de ennek nem volt gyakorlati következménye, noha kétségkívül jobban megegyezett az ukrán nép akaratával, mint Stefánék politikája. Közben Sáros, Zemplén és Ung megyékben a csehszlovák hadsereg védelme alatt folyt a Csehszlovákiához való csatlakozást propagáló ukrán politikusok toborzása. A KMP tevékenységének hatására viszont megélénkült a munkásmozgalom Munkácson és környékén. A magyar kormány, hogy ura maradjon a helyzetnek, március 4-én lebonyolította a rutén kormányzótanács megválasztását.207 A minisztertanács Szabó Oreszt kérésére Budapestről Munkácsra tette át a rutén minisztérium székhelyét.20 8 A magyar kormány kelletlenül adott több jogot, az ukrán nép követelése egyre hangosabbá vált, így ellentétek támadtak a kormány, illetve a közte és a rutének között lavírozó „rutén kormányzótanács" viszonyában is.20 9 A német nemzetiségi kérdés elsősorban Nyugat-Magyarországon jelentkezett. Az osztrák határ mentén több mint negyedmillió német élt s a Monarchia 204 Magyar Törvénytár. 1919. évi törvénycikkek. 20. 1. 205 Ld. a Pester Lloyd 1919. jan. 2-i cikkét, id. Schönwald Pál disszertációja (kézirat). — M. Tróján: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918— 1919-es években. Századok, 1964. 1 — 2. sz — V. V. Uszenko : i. m. 206 M. F. Lebov: Vengerszkaja szovjetszkaja reszpublika 1919 goda. Moszkva. 1969. 75. 1. — N. P. Bazsenova: Narisz isztorii revoljucijno-vizvolnogo ruhu trudjasesih Zakarpattja v 1917 — 1923 rr. Uzsgorod. 1962. *«•> M. Tróján: i. m. 208 OL. Az 1919. márc. 8-i minisztertanács jkv-e. 209 Ruszka Pravda (Munkács), 1919. ápr. 12. 6*
