Századok – 1967
Tanulmányok - Hajdu Tibor: A polgári demokrácia külpolitikája 1918–1919-ben 869
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA KÜLPOLITIKÁJA 1918—1919 ( 899 másik felének demokrata-pacifista mosolya helyett? E tekintetben Károlyinak kevesebb kételye volt: ő szinte mindaddig hitt az entente célkitűzései őszinteségében, amíg a saját testünkön nem tapasztaltuk ki a kapitalista üzletemberek minden hipokrízisét és elvtelenségét."159 Mégis, még ő is meg volt győződve arról, hogy „elsősorban Károlyival szemben, ki annyiszor és oly példátlan bátorsággal exponálta magát az entente politikájáért, a győztes szövetségesek messzemenő jóindulatot fognak tanúsítani . . ."ieo Wilsonnak a 14 ponttól egyre inkább eltérő nyilatkozataiból azt a konzekvenciát vonta le: „éppen nekünk magyaroknak minden okunk megvan arra, hogy az eredeti wilsoni állásponthoz ragaszkodjunk".16 1 A nemzeti önáltatás politikájának megfelelően a kormány elsőnek Svájcba küldött felelős diplomatája, Bédy-Schwimmer Róza, sietett megnyugtatni a közvéleményt, megcáfolva a titkos szerződésekről szóló „híreszteléseket".16 2 A struccpolitika nem járt eredménnyel. A bécsi angol katonai misszió Vezetője gúnyosan jegyzi meg emlékirataiban: Károlyi „abban a reményben társult a szocialistákkal, hogy az antant kevésbé drasztikusan bánik el a legyőzött Magyarországgal, ha kormányzata élén egy liberális és pacifista áll. Ebben tévedett. Az antant a soron következő szerződéseket anticipálva fektetett le bizonyos megszállási határokat Magyarországon, azokat pedig (a békeszerződéseket — H. T.) az utódállamok javára állapították meg, ami elég természetes volt az adott körülmények között."163 A kormány próbálkozott az antant megnyerésével, a nagyhatalmak vezetői azonban szóba sem álltak vele. Az antant közép-európai terveit szerződések, szövetségi érdekek határozták meg, s ezek alapjában véve egybeestek az addig elnyomott nemzetek függetlenségi törekvéseivel. Az antant politikáját is az érdek igazgatta, s a népkormány sem gazdasági téren, sem a bolsevizmus elleni harcban, sem más tekintetben nem ígérhetett olyat, ami indokolhatta volna a győztesek szándékainak revízióját. Utóbbiak tisztában voltak azzal, hogy szövetségeseik igényeit bizonyos magyar nemzeti érdekek sérelme nélkül nem elégíthetik ki, ezért nem is törekedtek érdemi tárgyalásokra a békekonferencia döntéséig, azt pedig készek voltak szükség esetén erőszakkal is érvényre juttatni. Újév felé már nehéz volt nem észrevenni, hogy az antant ügyet sem vet Károlviék közeledési kísérleteire, semmiképpen sem bánik jobban velük, mint más legyőzött országok kormányaival. Ez volt a fő oka az 1919 januári kormányválságnak is. A Károlyi-párt jobbszárnya felismerte, hogy az antant megnyeréséhez elsősorban nem az szükséges, hogy a kormány a reakciótól határolja el magát — amely a győztesekre különösebb veszélyt nem jelentett —, hanem a bolsevizmussal szembeni erőteljesebb fellépés. Károlyi és az SzDP azonban erre a kívánt mértékben még nem volt kapható. A kormányválsághoz hozzájárult a nagybirtok és a nagytőke csalódottsága is. Őket Károlyiék pacifista és antantbarát szózatai sohasem hatották meg, de az összeomlás után abban reménykedtek, hogy esetleg optimista 159 Jászi : Magyar kálvária ... 8. 1. 160 Uo. 45. 1. 161 Fenti gondolatmenetet ld. Világ, 1918. nov. 3. A nemzetiségi béke felé. (Jászi nyilatkozata.) Lemondása után kritikusabban beszélt Wilsonról s eljutott annak kimondásáig, hogy a határoknál fontosabb az érdekelt államok együttműködése. (Világ, 1919. jan. 28.) 162 Népszava, 1918. nov. 13. 163 Thomas Cuninqhame: Dusty Measure. London. 1941. 316. 1.