Századok – 1967
Tanulmányok - Hajdu Tibor: A polgári demokrácia külpolitikája 1918–1919-ben 869
900 HAJDU TIBOR. nyilatkozataik „hátterében valami titkos megállapodás van, megállapodás a győző hatalmakkal, elsősorban Franciaországgal . . ."16 4 Mikor kiderült, hogy ilyesmiről szó sincs, a nagy vagyonok urai, akik hajlandók lettek volna bizonyos reformokat eltűrni a kedvező külpolitikai orientáció érdekében, nyíltan szembefordultak a kormány külpolitikájával, felelőssé téve azért, mert a a Tiszák és Wekerlék által hátrahagyott csődöt nem tudta hetek alatt likvidálni. Az arisztokrácia a kormány háta mögött kapcsolatot teremtett az antantmissziókkal. Az ausztriai Anschluss-törekvések ébren tartották a németbarát irányzatokat is, de a győztesek tilalma egyelőre elzárta ezek útját.16 5 Az uralkodó osztályok azt is nagyon szívesen vették volna, ha Magyarországot nyugati csapatok szállják meg a békekonferenciáig, hogy elkerüljék a csehszlovák és román hadseregnek a békeszerződést „anticipáló" előnyomulását, és védelmet kapjanak az erősödő forradalmi mozgalmak ellen. A főispánok, megyei nemzeti tanácsok, nagybirtokosok, a helyi közigaz gatás tömegesen fordultak ilyen kérésekkel részint a kormányhoz, részint az antant-csapatok képviselőihez.16 6 A nyugati imperializmus legharciasabb bajnokai: Churchill, Foch, Franchet is követelték a Fekete-tengeri szovjetellenes intervenció megkezdése után Magyarország antant-megszállását.16 7 Javaslataikat elvetették, mert az USA s az entente polgári politikusainak többsége is óvakodott az ennyire közvetlen beavatkozástól. Vix december közepéig sűrűn ígérte az ország és Budapest francia megszállását,168 december végén azonban közölte, hogy a megszállást a szükséges mértékben a jugoszlávok mellett a román és a csehszlovák hadsereg végzi el. Budapestre csupán néhány száz francia és gyarmati katona érkezett december 11-én,16 9 akik később némileg felszaporodott létszámmal az antant-misszió épületeit és a csepeli szikratávírót őrizték. A kormányban november végén, december közepén Lovászyék kardoskodtak az antant-megszállás mellett. Az elkeseredett helyzetből kiutat keresve Jászi és Garami is javasolta: „rá kell bízni a kormányzást a francia katonaságra".17 0 Hasonló kijelentést tett Kunfi ós Károlyi is. December végén a kormányválság megoldása és a Károlyi-párt jobbszárnyának végleges kiválása után azonban ez a kérdés lekerült a napirendről. Ügy látszott, hogy a demarkációs vonal a békekötésig változatlan marad, a kommunistákkal való demonstratív leszámolás hívei kiléptek a kormányból, s Párizs elutasító magatartása értelmetlenné tette a kérést, amelyet csak a jobboldal ismételt meg reménytelenül újra és újra. Az 1919. január 18-án megnyílt párizsi békekonferencián az a nézet uralkodott, hogy Magyarországgal nem érdemes előzetes tárgyalásokat folytatni, mivel a területi integritás fenntartásának az entente-körökben fantasz -161 Bánffy Miklós: Emlékeimből. Bpest. 1943. 98. 1. les A győztes hatalmak már a fegyverszüneti tárgyalások kezdetén közölték, hogy az Ansehlusst semmilyen formában sem engedik meg: ÖS. AP Karton rot 966. 522 — 548.1. 168 A magyar nacionalizmus kialakulása . . . .— Juhász Nagy : i. m. 405. 1. (Lovászy kérése Vix-hez.) — Dietz Károly : Októbertől augusztusig. Bpest. 1920. 109. 1. („Ha az entente-hatalmak 20 ezer katonával megszállják Budapestet: nincs bolsevizmus.") 167 Ld. Nagy Zsuzsa: i. m. 13. 1. — Spector: i. m. 105. 1. 168 Népszava, 1918. dec. 15. 169 Uo. 1918. dec. 12. 170 OL. A minisztertanács 1918. dec. 16-i ülésének jkv-e. Ld. még a dec. 17. és 18-i ülés jegyzőkönyvét is.
