Századok – 1967
Tanulmányok - Szekeres József: Az 1940. évi általános bányászsztrájk története 82
AZ 1940; ÉVI BANYASZSZTEÁJK 83 így tehát különbséget kell tenni a következőkben tárgyalásra kerülő sztrájk során a bányamunkások és családjuk valóságos éhezése, nyomora és katonai alávetettsége következtében kiérlelődött sztrájkhangulat, valamint a nyilasok titkos puccstervei között még akkor is, lia e két folyamat egy adott helyzetben, bizonyos ideig együttesen jelentkezett. Ezen alapvető megállapításon túl nincs semmi ok annak tagadására, bogy az ellenforradalmi korszak negyedszázados szüntelen revíziós, soviniszta, álhazafias demagógiája nem maradt hatástalan — hasonlóan más munkáskategóriákhoz — a bányamunkásság bizonyos rétegeire sem.1 Tényként kell tudomásul venni végül azt is, hogy a munkásosztály a maga osztályharcában nem haladt mindig győzelemről győzelemre, nem követte mindenkor saját osztályának legjobbjait, sőt néha saját érdekei ellen is felhasználhatták ellenségei. * Magyarország területén 1940-ben összesen 77 barnaszénbányában és 8 feketeszénbányában folyt termelő tevékenység. 46 626 munkás és tisztviselő dolgozott a szénbányászat területén, az egy telepre eső átlag 512 fő. 1940-ben 279 volt az üzemnapok száma, jóval magasabb, mint a korábbi években. A munkásoknak kb. 87%-a a magánkapitalista, mintegy 13%-a az állami üzemekben dolgozott.l a Az összes alkalmazottak részére 1940-ben, a természetbeni juttatások értékét is figyelembe véve, a barnaszénbányászatban 66,8 millió pengő, a feketeszénbányászatban 11,4 millió pengő munkabért fizettek ki.2 10,3 millió tonna barna- és 1,2 millió tonna feketeszenet bányásztak ki, és ez a mennyiség 24 illetve 15%-kal haladta meg az 1938-as színvonalat. A széntermelés kb. 95%-a az 1938. évi országterületen levő bányák felfokozott termeléséből adódott.3 Az 1940. október 8-i salgótarjáni sztrájkkal kezdődő országos megmozdulásban, a hivatalos statisztika szerint, 16 bányatársulat 36 széntermelő üzeméből 31 219 munkás vett részt. A sztrájk elhúzódása következtében 335 669 munkanap esett ki a termelésből, a bányászok 1,7 millió pengő bérveszteséget szenvedtek. Egy sztrájkoló munkásra számítva majdnem 14 nap munkabeszüntetés és 70 pengő munkabérveszteség jutott. A széntermelés jelentősen visszaesett és országosan 40 000 vagon szénnel kevesebbet bányásztak ki; ez a mennyiség az 1940. évi összes széntermelés 3%-át jelentette.4 A sztrájk okozta kiesés erősen éreztette hatását a legnagyobb szénfogyasztók készleteinek csökkenésében: az államvasutak a sztrájk kitörésekor 65 napra elegendő szénkészlettel rendelkeztek, de ez a tartalék a sztrájk befejezésekor 1 E problémát részletesen elemzi Lackó Miklós: Nyilasok, nemzeti szocialisták 1935 —194.4 (Bpest. 1966) c. művének „A nyilas mozgalom társadalmi bázisa" c. fejezete (126 —136. 1.), továbbá a készülő párttörténeti tankönyv tervezetének IX. fejezete: Küzdelem a totális fasizmus és a háború növekvő veszélye ellen. A proletár egységfront és a népfrontpolitika fejlődése (1934—1941) — Küzdelem a jobboldali erők ellen az antifasiszta függetlenségi frontért. Párttörténeti Közlemények 1966. évf. 4. sz. XXXV— XLVIII. 1. la A m. kir. kormány 1940 évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Bpest. 1943. 97. 1. 2 Uo. Statisztikai rész 95. 1. 3 Statisztikai Évkönyv 1945. 93. 1. 4 Statisztikai Évkönyv 1940. Bpest. 1942. 66. 1. 6*
