Századok – 1967
Tanulmányok - Hajdu Tibor: A polgári demokrácia külpolitikája 1918–1919-ben 869
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA KÜLPOLITIKÁJA 1918—1919 ( 895 szág viszonyát Romániával, amely nem sokkal volt jobb a hadiállapotnál s a legrosszabb a szomszédos államokkal kialakult relációk közül. Miután a csúcsai fronton innen maradt néhány százezer román holmi helyi, kulturális autonómiát el sem fogadott volna, panaszai „orvoslását" a katonaságra és a karhatalomra bízták. Márciusban Soós Károly tábornok elrendelte és erőszakkal, nem egyszer vérontás árán végrehajtatta az Arad megyei román nemzeti gárdák lefegyverzését. 1919. január 24-én a román parlament ünnepélyesen ratifikálta14 1 a Bukovinával, Besszarábiával és Magyarország románlakta területeivel való egyesülésről szóló törvényeket. Párizsban a románlakta terület egyesítésének elve kezdettől fogva vitán felül állt. Bár a román kormány erőszakos és a nagyok döntésének prejudikálni hivatott lépéseit rossz szemmel nézték,14 2 ez szándékaik lényegén alig változtatott. Erdély megszállása után hevesebbé vált Románia és Jugoszlávia versengése a Bánátért. Ezért december 30-án francia csapatok vonultak be Szegedre, majd fokozatosan megszállták a Bánátot, három hadosztályukkal mintegy kordont vonva a román és délszláv hadsereg közé.14 3 / Január közepére, mikor Károlyit ideiglenes köztársasági elnökké választották és megalakult a Berinkey-kormány, magyar impérium alatt az ország magyarlakta középső részén kívül csak a mai Burgenland, a Ruténföld, a vend vidék és néhány szlovák község, valamint a mai Erdélynek Csúcsáig terjedő nyugati fele maradt. A magyar közigazgatást az elszakadt területeken rögtön megszüntették: ahol a bevonuló hadseregek eltűrték volna, a lakosság űzte el. Csak a franciák megszállta, magyar és vegyes lakosságú városokban (Szeged, Arad), valamint a délszláv csapatok által elfoglalt magyar vidékeken nem vették még át az igazgatást. A magyar nemzeti tanácsokat feloszlatták. A politikailag nem exponált tisztviselők nagy része megmaradhatott, annál inkább, mert sokan felfedezték aktuálissá vált nemzetiségi származásukat. A magyar kormány többszöri heves vita után elhatározta a hűségeskü letételét megtagadók fizetésének folyósítását.14 4 A magyar kormány — a józanabb Ausztriával ellentétben — nem adta fel az integritás elvét, s csak lassan tört utat a felismerés, hogy a Monarchia térképének átrendezése a nemzetiségi elv alapján a győztesek megmásíthatatlan elhatározása. Arra a logikus következtetésre meg éppen alig jutott valaki, hogy amennyiben a párizsi békekonferencia eltér a nemzetiségi elvtől, azt nem a magyar állam javára fogja tenni. Ez a merev szemlélet is gátolta, hogy a kapcsolatok a szomszéd államokkal túl menjenek a gazdasági, közlekedési okokból nélkülözhetetlen minimumon. A magyar kormány állásfoglalása megnehezítette az elszakadt területek magyarsága számára a változott viszonyokba való beilleszkedést. Gazdasági, egzisztenciális helyzete és ideológiája egyaránt az uralkodó osztályból, az értelmiségi és hivatalnok rétegből váltotta ki leginkább az ellenállást. A néptől, a 141 Varjasai/ Lajos : Gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós. Timijoara. 1932. 37 — 39. 1. 142 Sherman David Spector : Rumania at the Paris Peace Conference. New York. 1962. 76 — 80. 1. — Harold Nicolson: Peacemaking 1919. London. 1933. 143 Breit: i. m. 133. 1. — Juhász Nagy: i. m. 422. 1. 144 OL. A minisztertanács 1918. dec. 21-i jkv-e.
