Századok – 1967
Tanulmányok - Hajdu Tibor: A polgári demokrácia külpolitikája 1918–1919-ben 869
886 HAJDU TIBOR. A Károlyi-kormány nemzetiségi politikájának legsötétebb pontja a vend parasztság részben nemzeti jellegű mozgalmának vérbefojtása, több mint 130 halottal.8 6 A statáriális vérengzést elrendelő Zala megyei főispánt ugyan leváltották, ha meg nem is büntették, de a kicsiny vend népcsoportot érdemi tárgyalásokra nem méltatták. November elején a szervezés alatt álló cseh hadsereg egységei átlépték a határt, hogy elősegítsék a szlovák nemzet csatlakozását az egységes csehszlovák államhoz. A cseh határhoz közel eső megyék szlovák népe, amely a forradalom után fellázadt a régi közigazgatás ellen, örömmel fogadta a bevonuló csapatokat. Még inkább a szlovák polgárság, mert utóbbi a rend helyreállítását is remélte tőlük: erre a magyar hatóságok képtelenek voltak.8 7 A megszökött csendőrök helyett akcióba lépő magyar nemzetőrség főleg nyugaton az erősen nacionalista jellegű parasztmozgalmak résztvevőiből sokat kivégzett,8 8 de ezzel csak helyi és múló hatást ért el. A szlovák burzsoázia számára nem maradt más út, mint a Csehszlovák Köztársaság létrehozása — ezt még a Hlinka-féle szélsőséges szlovák naciona-I listák is kénytelenek voltak elfogadni, noha Prágában végül elvetették az általuk követelt széles körű szlovák autonómiát.8 9 November 8-án aránylag kis létszámú cseh alakulatok lépték át a határt Nagyszombat, Trencsén és Csaca-Zsolna irányában.9 0 Ezeket a városokat el is foglalták és rögtön sok szlovák férfi csatlakozott hozzájuk.9 1 Ennek ellenére a november 15-e körüli magyar ellentámadás, amelynek helyi csapatok mellett fő erőit a Budapestről kiküldött rohamegységek, köztük a Heltai Viktor által vezetett tengerészek képezték, gyors sikerrel járt. A csehszlovák hadsereg szervezése éppen, hogy megindult, az osztrák, német és lengyel határt is megszállva kellett tartania. Nem csoda, ha — mint az akció irányítója, Srobár írja — a szervezetlen, rossz felszerelésű csapat, „amelyet az első ütközet után pánik fogott el, szerteszaladt, mint a farkasok megtámadta birkanyáj. Ez a katonaság azonban, még amikor békésen városainkban volt elszállásolva, olyan gyalázatos dolgokat művelt, hogy többet ártott a cseh névnek, mint amikor szétverten, hanyatt-homlok menekült."9 2 Az érem másik oldala, hogy Heltai Viktor és a magyar rendcsináló csapatok egy része is eleget ártott a magyar névnek oktalan kegyetlenkedéseivel, ráadásul Heltai az államkasszát összetévesztette a saját zsebével, amiért néhány hasonszőrű társával együtt hamarosan le kellett tartóztatni. A magyar ellentámadás néhány nap alatt sikerrel járt,9 3 az események további menetét azonban alig befolyásolta. Károlyi és Bartha november 11-i kiáltványára, melyben tiltakoztak a határ átlépése ellen és kilátásba helyezték a fegyveres ellenállást,9 4 Kramaí csehszlovák miniszterelnök november 14-én 86 Uo. 102 — 103. 1. 87 Ld. a garamszentkereszti h. főszolgabíró jelentésót: OL. Nemzetiségi Min. VII. 491/1918. 88 Václav Krdl: A csehszlovák burzsoázia intervenciós háborúja a Magyar Tanácsköztársaság ellen 1919-ben. Bpest. 1956. 32. 1. 89 J. Kramer: Slovenské autonomistické hnutie v rokoch 1918—1920. Ceskolovensky casopis historicky. 1961. No 3. 90 Juhász Nagy: i. m. 325. 1. — Népszava, 1918. nov. 9., 12. 91 Juhász Nagy: i. m. 325 — 326. 1. 92 Idézi Král: i. m. 35 — 36. 1. 93 Breit József: i. m. 85—88. 1. 94 Juhász Nagy: i. m. 304. 1.
